|
Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_MM
első rész
A Találkozás…….
-1-
Lassan tört utat magának a sötétség. A nap vörösesen izzó óriás korongja még meg tett egy-egy utolsó próbálkozást. De aztán szinte hitehagyottan átadta a helyét az alkony jó szándékú szürkeségének. Egy közeli fán egy fekete rigó dallamos éneke dacolt még a rá telepedő sötéttel,vagy csak párját hívhatta haza, hogy a fészekben összebújva vészeljék át az este hidegét.
A város zaja lassan halkult, szinte hallottam a néma csendben szívem egyre lüktető dalát.
Elgondolkoztam...lépteim egyre szaporáztam.
Az éjszakai fényben távolinak tűnő alakot pillantottam meg...Talán Ő az?
Egy gyenge remegés futott át rajtam ahogy csak rá is gondoltam. Szívem lüktető dala hangos dobpergésbe csapott át. Lépteim bizonytalanná váltak ahogy felé sietve fúrtam át a sötétet. Megbizsergette bőröm a találkozás reménye. Szinte kirázott a jótékony hideg ahogy…..Csak egy pillanatkép alatt futott le bennem az a mosolytól ragyogó arc, az a gyönyörű szempár, ami aztán meghatározta sorsomat, éltemet. A vágy…
Beleremegett testem a puszta gondolatba, elképzeltem, ahogy karjaimban tartalak, szelíden lecsókolom arcodról könnyedet, elringató érzések közepette ébren álmodom tovább. Ki vagy te, aki ezt váltod ki belőlem? Miért sodort utamba a sors? Tépelődve haladtam tovább...
Így rendeltetett? S ha igen hol a határ?
Az utolsó találkozás.
Újra felvillantak képek.
Lelkem mélyen elzárt titkos rekeszében, hét lakat alatt őrzött szegletében. Csak Te és Én. S senki más.
Az a forró nyári éjszaka…..
Karjaidban kikapcsolt, megszűnt létezni a világ. Nem volt tér s idő. Csak a határtalan boldog való. Perzselő szerelem vágyában semmisültünk meg, mit felkorbácsolt a felfoghatatlan. Csókba fulladt szavak….Gesztenyebarna szemed tüze…….szerelemre éhes szád….. összeforrt testünk, s eggyé vált.
Lényegtelenné vált mi lényeges , semmivé a perc.
Csak TE és Én……
Lángra lobbant szerelmünk, eszét vesztve szállt, csapongott, megállj-ért könyörgött a lét de mi csak habzsoltuk tovább. Nem számított hol a határ, végtelenné vált a tér s nem volt korlát.
|
|
|
- október 20 2012 15:31:47
Hát Laci!
Azért ez sem semmi, elég szerelmes a Te novellád! Gratulálok: Pircsi |
- október 20 2012 15:49:35
Kedves Laci!
Gyönyörű, szerelmes novelládhoz gratulálok! Remélem nem fogsz eltűnni és sok-sok szépet olvashatunk tőled!
Szeretettel: Vali. |
- október 21 2012 17:27:13
Kedves Laci!
Jól kezdődik novellád, szerintem a folytatás is jó lesz.
Szívesen és örömmel olvastalak: Zsuzsa
|
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|