|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_
Szintén egy valós történetet szeretnék Veletek megosztani kedves Olvasóim - bár nem igazán szeretem írni a valóságot, inkább a képzeletem szárnyán "röppenek", de most teszem azt azért mert Andy Jazz: CSOKI SZILÁNK.c. írása eszembe juttatta, hogy mik történnek ma a környezetünkben.
Körülbelül két hete történt, rohadtul csörgött a vezetékes városi telefonunk, kitartóan, hosszasan, természetesen én a telefontól a lakás legtávolabbi pontján tevékenykedtem, közben drukkoltam magamnak, hogy oda érjek, mielőtt elhallgat.
Az utolsó millimétereket futó lépésben tettem meg, (na persze fájós térddel és derékkal, csak úgy szeltem a hosszúságokat, tutira két hét kell ahhoz, hogy hajnalonta kikászálódjak az ágyból, Tündi szokott felhúzni, belé szoktam kapaszkodni) és közben imádkoztam, hogy tartson ki a telefonáló, mindjárt itt leszek, jövök már, még egy utolsó mozzanat és felkapom, ha addig élek is. Sikerült, igen mindkettő, élek is és fülembe hallom egy kellemes női hang bódító orgánumát, biz'isten, ha fiú lennék, biztos, hogy találkoznék vele egy randi erejéig, no persze, ha fiatalabb lennék, nem fájna itt, ott amott, no jól van, miközben ezen elmerengtem visszapottyantam a valóságba.
Kellemes női hang, illedelmesen bemutatkozik, de azt hiszem legjobb lesz, ha idézem a csevejünket.
- Jó napot kívánok, XY vagyok és ha nem zavarom Önt, szeretnék feltenni Önnek két kérdést.- mondta kedvesen, simogatóan.
Hm.. gondolkodtam, mi bajom lehet tőle, egyébként is roppant kíváncsi voltam, hogy mit akar, illetve mit szeretne. Legfeljebb ha nem tudok válaszolni a kérdésére, mert olyan jellegű amit tudnom kellene, de nem tudom, úgy kell nekem, miért nem tanultam meg az iskolában, vagy miért nem fejlesztettem ismereteimet, tudásomat azt a picinykét tovább, legfeljebb égek mint az a bizonyos HÁZ, vagy mint a rongy.
Tökmindegy ilyen szempontból, de hátha nem...
- Természetesen, várom a kérdését. - mondtam én is udvariasan bemutatkozva minden illemszabálynak eleget téve.
- Első kérdésem az, hogy milyen márkájú mosóport használ Ön és milyen kiszerelésben, por alakban vagy folyékonyat, vagy gömböt?- kérdezi nyájasan. No ez meg mi a túrót érdekli ezt a csajszit, halvány fogalmam sem volt, még csak nem is gyanítottam, hogy miért ez a kérdés. Mit akar? No mindegy, gondoltam hamarosan kiderül. Válaszoltam illedelmesen.
- Köszönöm szépen, Ön nagyon kedves (ajaj, itt már egy kissé megtorpantam, gondolkodóba estem, ettől vagyok kedves, hogy erre az egyszerű pont nélküli kérdésre jól válaszoltam, vagy hogy egyáltalán válaszolni tudtam. Miért, mit feltételezett rólam ez a kedves orgánum, meg sem tudok szólalni ha felveszem a telefont, vagy mi van? Jó, kedves vagyok, oké, most már roppant kíváncsi is vagyok!
- Köszönöm szépen, második kérdésem az, hogy Ön egyedülálló vagy kapcsolatban él? - kérdezte nyájasan, majdhogynem szexis hangon.
Ejnye, az anyád mindenét, hát mit akarsz Te, csak nem? No hát akkor rossz helyen kopogtatsz kis pofám, mert engem néhány dologra - naivitásomból kifolyólag is - rá lehet ugyan beszélni ami az értékrendembe, morálomba belefér, no de ez azért nonszensz, ha AZT akarod. No miután így kimérgelődtem magam, illetve a döbbenettől felocsúdtam, válaszoltam a kérdésére.
- Nem, nem vagyok egyedülálló, kapcsolatban élek, illetve házasságban. - mondtam neki és azt gondoltam magamban, na erre varrjál kilincset kedvesem, vagy gombot, vagy a fene tudja már, hogyan kell mondani, tökmindegy, itt ugyan nálam nem jössz be.
- Ha házasságban él, még jobb (na ne, ezt azért már nem tűrhetem, én is és a férjem is, azért álljon meg a menet ha jön, szintén mérgelődtem) akkor mindketten tudják használni. Gratulálok Ön nyert egy konyhai robotgépet.- mondja a nő kedvesen.
No most viszont megszólalni alig tudtam - milyen igaza volt, ha azt gondolta, hogy nem tudok megszólalni talán ha felveszem a telefont -, volt bennem öröm, hiszen soha életemben nem nyertem még semmit, még nagyobb öröm, hogy főleg nem ilyen könnyedén nem nyertem semmit, tutira megválaszolni pillanatok alatt a két kérdését, no de azért itt volt egy kis üröm is a végén, mert a bal agyfélteke megszólalt: No-no, ne örülj annyira, vigyázz, vegyél vissza a lendületből, elég az örömmámorból, lazíts,nyugodj meg, vegyél mély levegőt, koncentrálj! Igen, hallgattam rá, mert a bal agyfélteke nálam erősebb a jobbnál, érdemes odafigyelni rá.
- Konyhai robotgépet, hogyan, miért, no ne idegesítsen már kedves! Hol vehetem át, kipostázzák, vagy elhozza személyesen kedves?- kérdeztem tőle lelkesedve.
- Nem, azért nem ilyen egyszerű a dolog. Szeretném kérni a lakáscímét, ahová elküldjük a meghívót az XY. kerületi Műv.Házban tartandó termékbemutatónkra, hozhatja a férjét is, ott vásárol az általunk bemutatott termékből ugyanolyan értékben mint a megnyert konyhai robotgép, ezután kap egy sorsjegyet és ha szerencséje van, az Ön számát fogják kihúzni és viheti a gépet. Gratulálok!
Még nyomta volna a sódert, de mérgemben lecsaptam a telefont és dühöngtem. No nem nagyon, csak egy kicsit, Tündi meg is kérdezte, hogy mi bosszantott fel ennyire, szegénykémen töltöttem ki a bosszúmat kegyetlenül.
- No húzzál innen kifelé, mert állok jót magamért! Még, hogy nyertem, egy nagy frászt! Hülyének néz ez a csajszi engem? Még, hogy egy konyhai robotgépet, mintha nem lenne mindegy, hogy golyóval mosok, vagy porral, vagy mosószappannal, vagy kézzel vagy géppel, vagy, Tündi menj innen előlem, mert szíjat hasítok a hátadból! - mondtam szikrákat szóró szemmel és akkor meghallottam a jobb agyfélteke hangját! "Nyugalom, nyugalom a hosszú élet titka! Ne add fel, ha sokáig élsz, még megnyerheted azt a rohadt robotgépet."
No, gondoltam, most meg a jobb agyféltekém irányít? Csendre int? No utána kell néznem a pszichológiai ismereteimnek, mit tudok kihozni még ebből a két fél "tekéből". |
|
|
- október 31 2012 07:57:15
Kedves Évike!
A történet számomra is ismerős. Nem mostanában, hanem még akkor, amikor nem volt kikapcsoltatva a vezetékes telefon, megesett, hogy ilyen hívások voltak és hasonlóképpen hangzott el a "párbeszéd". Azzal etetik az ember lányát, hogy nyert valamit, aztán utána jön az adatkérés, hogy a meghívó levelüket kinek, milyen címre tudják elküldeni. Köszöntem, de abból én sem kértem. Amúgy szűk ismeretségi körömnek (szomszéd, rokon) köszönhetően voltam termékbemutatón, egyik a drága edénykészlet bemutatóján, ahol a nagynénéméknél főztek is egyben az emeletes edénykészlettel, a másik pedig egy helyi étteremben volt, ahol a "Cenzúrázott egészség" címmel tartottak előadást termékbemutatóval egybekötve, és még vacsorát is kaptunk. Végül is nem veszítettem egyikkel sem semmit, hiszen ismerősökkel voltam együtt és hasznos főzési és egészségügyi tanácsokat kaptunk mindannyian. A baj csak az volt, hogy többünknek nem volt több százezer forintja, hogy az edénykészletet vagy a báránybundából készült ágynemű alkalmatosságokat megvásárolja.
Ki tudja, ha elmész a szervezendő összejövetelre, lehet, hogy nyersz valami hasznos dolgot, hiszen a két összejövetelen, ahol én is részt vettem, valaki mindig nyert valamit, de csak 1 személy, a többi meg nyalhatta a szája szélét! Ez is olyan, mint a kutya vacsorája, vagy kap enni, vagy nem! Erről ennyit!
Örülök, hogy megírtad az esetet, gondolom Veled együtt nem ketten vagyunk, akik ilyenben érintettek voltak!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- október 31 2012 08:27:44
Kedves Zsuzsika!
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastad ezt a prózámat is mindig szeretettel fogadlak és köszönöm, hogy megosztottad velem tapasztalataidat a témával kapcsolatban.
Természetesen nem mentem el, az ismeretségi körömben voltak már egy páran akik - csupán csak kíváncsiságból elmentek ilyen "rendezvényekre", de ugyanazokat tapasztalták amit Te, én nem vagyok vevő az ilyen "megmozdulásokra". Természetesen hiszékeny vagyok a végtelenségig, de azért megérzem, ha valami átverés, hellyel-közzel általában. Egyébként tényleg olyan intelligens, kedves volt ez a női hang, hogy azon gondolkodtam, hogy a tudását - mert biztos, hogy szakmailag "otthon volt" a kereskedelemben, vagy a médiában?, nem tudom - másképp is kamatoztathatta volna. De hát ez roppant nagy üzlet a kereskedelemben, hiszen mindig van aki bedől, no aztán lehet olyan is, aki anyagilag úgy áll, hogy meg tudja fizetni az általad írt több százezer forintos edénykészletet is és az ágyneműt is.
Biztos vagyok abban, hogy nem csak kettőnket ért már ilyen "megtiszteltetés" telefonon, vagy email.-en, hogy szeretettel várnak (várnának) az "ajándékért".
Szeretettel: Évi. |
- október 31 2012 08:31:10
Barátnőm, Zsuzsi!
Csatlakozom Hozzátok!
Ez a telefon egy rémálom. Főleg a vezetékes, folyton zaklatják az embert minden marhasággal, mindenféle erőszakos alakok!
Már a mobilon is kezdik, pedig alig néhány ismmerősömnek adtam meg a számomat és többször hívtak anonim idegenek!!Csak a számuk van ott,de azt én nem tudom lenyomozni, hogy ki szórakozik!
Ölellek benneteket!
Barátnőm, jü kis aktuális témát írtál!
Puszi: Pircsi |
- október 31 2012 09:22:43
Drága Barátnőm!
Nagyon szépen köszönöm, hogy megtekintetted kis szösszenetemet.
A mobilon engem még "nem találtak meg", de ha számomra ismeretlen a szám én nem szoktam felvenni, mert "idegenekkel nem állok szóba" azt mondta az anyukám és az apukám kicsi koromban!
Egyébként tényleg roppant erőszakos alakok is lehetnek akár a telefonálók, de ez akiről én írtam "megnyerő" modorú volt, meg a vezetékes telefonon nem látom a számot, hogy ki hív.
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál és elmondtad tapasztalataidat a témával kapcsolatosan.
Puszi: Évi. |
- november 01 2012 16:01:39
Évikém!
Arra lennék kíváncsi, hogy vajon hol van az adatvédelem. Ilyen telefon hívással már engem is próbáltak bepalizni. Még sok évvel ezelőtt el is mentem egy üdülési jogot hirdető cég hablatyolására. Itt valóban csak annyit lehet tenni, hogy lecsapjuk a telefont.
Gratulálok, nagyon érdekesen írtad le a történetet.
Gratulálok és ölellek: Marika |
- november 01 2012 16:30:09
Marikám!
Adatvédelem? Hiszen millió baromság érkezik naponta az e.-mail címünkre is, valamelyik nap egy üzenet dr.xy.ügyvédtől felszólító levél. Nyilatkozzak, hogy átveszem-e az ajándékot, amit megnyertem. Végig lapozok, a végén kiderül, hogy még ezután kell (kellene) beírnom a hivatkozott számot és csak azután talán...
Szóval így hátulról mellbe..Egyébként az e.-maileket is törölni szoktam, el sem olvasom, ha nem ismerem.
Köszönöm szépen, hogy meglátogattál hasonló történettel és kedves véleményeddel.
Szeretettel ölellek: Évi. |
- november 01 2012 23:48:34
Kedves Írónő12 , kedves csatlakozó vélemények!
Úgy látom, ezek olyan játszva elférnek egy mély ládába, hogy a jól megírt eredetihez még befér az enyém is.
Kellemes nöi hang:
- x.y. Úr. Önök kitöltöttek egy utazási szokásokról szóló kérdőívet! (Egy fenét) Ez részt vett egy sorsoláson, és nyertek egy Kanári-szigeteki repülőutat. Mikor volna egy alkalmas időpont az önök számára?
- Köszönöm, minket nem érdekel a nyeremény! Erre a nő meglepett csodálkozó hangon:
- Miért nem? A válaszom:
- Tudja mi már unjuk a Kanári szigeteket. Tavaly és tavaly előtt is ott nyaraltunk! Még 2 másodpercig belehallgatok a telefonba, kiélvezem a meglepődőtt nehézlégzés neszét, majd hallgatót le!
Még sok ilyen és hasonló történetem van, de most nem fárasztalak titeket ezzel! Két tanulság: Az ilyen, - rendszerint egy vacsorával együttjáró- "szerencse", általában valami igen drága árú kütyü vásárlási kényszerével végződik
Egyszer az Igenem szóba állt egy ilyen toborzóval, és hamar érkezett is a meghívó. Mikor erről tudomást szereztem, rögtön le akartam mondani a meghívást, nem akartam, hogy a most kivételesen drága helyen korlátozott létszámmal? megrendezett ebéd miatt kár érje a céget, és rajtam hajtsa be a két ebéd árát. Ezért föl akartam hívni a céget, aminek csak a neve volt és e-mail címe, aztán se telefon, se Telephelyük nem volt fellelhető az Internyeken, csak egy öreg nyugdíjas nő panasza a Fogyasztóvédelmi tanácshoz Nem árt utána nézni, nem egy fantomvállalattal találkoztunk, amelyik csak a pénzünket próbálja kicsalni! Na megyek, mert még egy-két helyen be kell jelentkeznem, olcsó áron árulom a szösszeneteimet. Andyí |
- november 02 2012 08:03:09
Drága Barátom!
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál, véleményeztél és elmondtad tapasztalataidat a témával kapcsolatosan. No most legalább fény derült számomra arra a titokra, hogy tavaly és tavalyelőtt ki küldte nekem azokat a gyönyörű képeslapokat a Kanári szigetekről. Akkor Te voltál, mert csak a monogramod volt AJ.Gondolkodtam is sokat, hogy kinek is juthatok én az eszébe onnan, ahol a szegény madár se jár. No most így legalább meg tudom neked köszönni a kedves üdvözleteket.
Kedves András!
Egyébként meghökkentő, hogy mennyi ilyen baromság - no persze ha nekik összejön, busás haszon az eredmény, mert egy-két palimadarat úgyis becserkésznek, de csak egyszer, sok kicsi sokra megy, mint ahogy közmondás is tartja - van telefonon, "internyeken", de úgy egyébként meg csupa "csalamádé" ez az élet.
"Olcsó áron árulod? Ne tedd, mert soha nem gazdagodsz meg, életszemléletet kell váltanod, ha el akarsz jutni a Kanári szigetekre egy évben legalább háromszor. Én is azt teszem most, írom naponta a szösszeneteimet, számolom a megnyitások számát, átváltom forintra, nem forintra, euróra, vagy inkább dollárra és abból fogok utazni! Most már én sem adom könnyen magam, nem én, meg kell fizetni a briliáns történeteimért. Miért, nem jó ötlet, nehogy azt hidd, hogy csak úgy szimpátiából, udvariasságból illemszabályokat ismerve köszöngetem én a prózám vendégeinek jóságát , egy nagy frászt, emögött érdekek húzódnak. Az enyémek! Te se add olcsón magad, az a világ már elmúlt!
Nagyon szépen köszönöm, hogy a mély ládát segítettél telítődni, fér még bele azt hiszem, már csak azért is mert feneketlen!
Szeretettel: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
