|
Vendég: 90
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_
Anyámtól hallottam azt a népi hiedelmet, hogy ha új helyen tölti az ember az első éjszakát és álmodik, valamint Szilveszter éjszakáján átélt álma hamarosan, de még abban az évben valóra válik.
Gyermekként komolyan vettem ezt a babonát – bár lehet, hogy csupán nevelési célokat szolgált /hogy időben ágyba kerüljek és igyekezzek elaludni, hogy ne mulasszam el a fontos álmot/ - és reggel, mielőtt kinyitottam volna szemem, átgondoltam az álmot, nehogy elfeledjem, és vártam a boldog beteljesülést.
- 1944 háborús karácsonyán – mikor már tudtam olvasni , első osztályos koromban – ajándékul könyvet kaptam: Daniel Deffoe regényét, a hajótörést szenvedett Robinson történetét. Másnap már elkezdtem olvasni és élveztem a csodás kalandot,amit újra meg újra elővettem és szinte
beleéltem magam a magányos, de találékony férfi helyzetébe. Elképzeltem a szigetet és azt is, mit tennék én ott. Az élmény hatására álmomban Péntek alakját öltöttem magamra.
- Gyávaságom miatt – mert megtagadtam kedvenc kecském megölését, hogy feláldozzam a törzsi ünnepen – társaim halálra ítéltek. Öt hasonlóvétekkel vádolt társammal együtt a törzs-
főnök parancsára csónakba ültettek és egy közeli lakatlan szigetre eveztek velünk. Megkötözve feküdtünk a földön, miközben hatalmas máglyát raktak a társak, akik a kecskék helyett - engedelmeskedve a főnök parancsának –vállalták, hogy minket sütnek meg és falnak fel büntetésként és áldozatul. A félelemtől vacogva vártam társaimmal a kegyetlen véget, amikor egy
különleges alak bukkant fel előttünk: állati szőrből készült ruhát, fejfedőt viselt – emberi állatnak, vagy állati embernek látszott. Vállán valami hosszú fából készült eszközt viselt, amit felénk irányítva
nagyot durrantott és egy kannibál holtan rogyott össze. A többi harcos beleugrott a csónakba és gyorsan eleveztek, sorsunkra hagyva minket. Rémülten vártam az új dörrenést, de ez nem következett be. A furcsa lény kiszabadított köteleimből és magával vitt. Ismeretlen nyelven szólt
hozzám és megsimogatott. megértettem, nem akar bántani. Lábát a fejemre helyeztem,jelezve, hogy készséges szolgája leszek. Megértette és felemelt.
- Péntek – mutatott rám, és értettem, ez lesz a nevem.
- Ki teremtett-téged? – kérdezte.
- Enyém apa – feleltem
- Buta vagy, a földet, eget ki alkotta? – kérdezte
- Bennamuki – isten, akinek holdtöltekor áldozunk. Ezért akartak minket itt megölni. Te vagy a sziget ura?
- Nem, de ide jutottam egy hajóval, amit elpusztított a vihar, társaim a tengerbe vesztek. te leszel most segítőm, barátom, tanítalak. egyszer talán jön egy nagy hajó és visszavisz hazámba, téged pedig magammal viszlek, ha akarod.
- Ezután kimentem a tengerpartra, vártam a nagy hajót minden nap. Forrón tűzött a nap, a melegtől elaludtam. Robinson rázta a vállam – talán feltűnt a látóhatáron a várva várt hajó.
- Ébredj álomszuszék! – mindjárt ebédelünk – mondta szelíden édesanyám, mert nem Robinson keltett, hanem ő.
- …- Biztosan sokáig olvastál, azért alszol ilyen sokáig, de most ünnep van, nem haragszom.
A csodás álom elszállt, de a történet ma is élénken él bennem minden apró részletével. Hiszek a gyógyító, örömet nyújtó álmokban, hiszen nem hiába kívánnak a kedves vendégnek „Szép álmokat” a vendéglátók. Előtte viszont figyelmeztetni kell a szállóvendéget, hogy elalvás előtt számolja meg a hálóhely sarkait, mert álma csakis ebben az esetben teljesülhet. Belőlem nem lett soha Péntek, mert otthon aludtam, saját ágyamban és nem valami jeles napon. Később azonban sokszor segítettek nekem az álmok. Találkoztam már meghalt kedves rokonnal, baráttal, kaptam fontos tanácsokat és megfejthető jelképes állatokat, eseményeket, tárgyakat is láttam.
Az álmok lehetnek persze rémületet keltők is, ha kellemetlen élmények érik nappal az embert. Éjjel menekülne – álmában – de gyökeret ereszt a lába, és erre felébred megkönnyebbülve. Ilyenkor már előfordult velem, hogy tudtam, amit éppen átélek, csak álomban történik és ha akarom, felébredhetek. Ezt meg lehet tanulni. Agyunk csodákra képes, használni tudni kell, akár tudatosan álmodni is lehet – de nem logikus és nem minden eleme igaz az álmoknak. Ezt az „álomfejtő” csalók gyakran kihasználják. Ettől és a babonáktól érdemes óvakodnunk.
- |
|
|
- december 13 2012 17:20:41
hülyeség volt. |
- december 17 2012 09:37:41
Kedves Mamuszkám!
Ismét itt vagyok! Privátüzenetben írtam Neked, talán egy hete is van már, hogy sajnos, nem sikerült három próbálkozás után sem az ide írt hozzászólásomat megjeleníteni. Nem tudom miért nem? Választ üzenetedre nem kaptam.
Nem szabad azt mondanod, hogy hülyeség volt. Sem az álom nem volt az, sem az, hogy írtál róla. Nagyon sokunknak (nekem is) vannak olyan álmaink, amiket nem tudunk megmagyarázni, hogy vajon miért álmodjuk.
Sokan hisznek abban, hogy egy olyan előző, vagy jövendőbeli életünkből származnak, amelyikben megéltük, vagy meg fogjuk élni az álmunkban megélt eseményeket.
Sokan hitetlenkednek, de nem lehetünk elég okosak.
Talán jön majd egy jobb kor, amikor mindenről másként fogunk gondolkodni!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- december 17 2012 11:50:15
Kedves Zsuzsa!
Nem túl gyakran járok már ide, mert voltak kisebb konfliktusok főként valik75 szigorúsága és az én "szabálytalankodásom" - este későn küldtem be verset, amit másnap hozott le, és az aznapi beküldést törölte - mondván: "rád is vonatkoznak a szabályok" - nem is vitattam, igaza van, de azért törölni nem kellett volna, másnapra eltehette volna. Kibékültünk, de már nem ez volt itt az első hasonló konfliktus, nem szeretek vitatkozni, rendszerető vagyok, de nagyvonalúbb, és persze feledékeny is. /no, ez nem mentség!/
Ezt az írást beküldtem HN Tollforgató rovatába is, de majd csak januárban jelenik meg ott - itt inkább csak kipróbáltam, érdekel-e valakit - hát nem volt sikerem vele. Köszönöm, hogy te olvastad és véleményt is írtál. nem emlékszem, hogy pü-t kaptam volna tőled, de mikor rossz a közérzetem, nem írok még válaszokat sem.
Tudod, én már túl öreg vagyok a mai világ légköréhez, elavult nézeteim vannak és az ízlésem nem egyezik az elvárásokkal. Az álmok sokat jelentenek - ha egyáltalán tudok aludni - hiszek jósló erejükben, üzeneteikben és néha még gyógyítóan hatnak is, ha kellemes a hangulatuk, történetük.
nagyon közel jutottál hozzám, ez a legértékesebb hozadéka az írásnak, hogy néhány rokon lelket megismerhettem - te is közéjük tartozol.
kívánok szép ünnepeket családoddal - szeretettel - Mamuszka |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|