|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_
Egy frigid nő vallomása
Kinga – mióta megöregedett – undorodott a saját testétől. Igaz, soha nem volt elégedett testi felépítésével, mert hiányoztak róla a csábító kerekded formák. A domború combok, a karcsú derék, a duzzadó mellek, a kihívó tompor. Irigykedve nézegette osztálytársait – akik ezzel dicsekedhettek – tornaórákon az öltözőben.
- Szép aranyszőke haja, sötétkék szeme, hibátlan bőre mégis vonzotta a fiúkat,
akik nem voltak elkötelezett rabjai a „markolni való” női húsnak. Kinga kacér volt, humora és sokat ígérő szövege udvartartást szerzett a fiúk körében. Ám ő semmit sem adott, csóknál tovább nem jutott közel hozzá senki. Ez szigorú neveltetésnek, de belső tartózkodásának is következménye volt. Talán örökölte is anyai ágon. Nagyanyja és anyja is frigid asszony volt. Férjhez mentek, gyermekeket szültek, de a szexualitásban nem találtak örömet. Így élték le az életüket, és ezt adták tovább
Kingának is. Amikor elérkezett a kamaszkor, hormonjai követelőzni kezdtek, de ő bűnnek érezte még a vágyakat is. Igyekezett hát elfojtani és legfeljebb fantáziájában élte át, amit soha nem engedett meg magának. Szenvedett és bűnösnek érezte magát, mocskosnak és a vágyakat undorítónak. Viszolygott azoktól is, akik a szexuális aktusban ájult örömet éreztek.
- A férfiak, akik mégis magukévá tehették, csődöt mondtak, mert megérezték,
hogy reménytelenül vállalkoznak őt testileg boldoggá tenni. Így halmozódtak benne a kellemetlen tapasztalatok, és még inkább eltávolodott a soha kielégülést nem nyújtó
szeretkezéstől. A hormonok azonban követelőztek, betegségek formájában bosszulták meg a mellőzést. Nem talált megfelelő társat, felborult a ciklusa, gyulladások gyötörték. Környezetében, családjában, barátai között nem találkozott hasonló frigidséggel. Nem volt kivel beszélni erről, megvetette magát, befelé fordult és egyre betegebb lett, most már szinte valamennyi hormonja fellázadt a szelleme
ellen. Felborult az emésztése, a vérkeringése, ízületi panaszai és korai bőrproblémák kezdték ki egykori vonzó szépségét. Indulatosan reagált a jószívű tanácsokra, mert tudta, érezte, hogy – akaratlanul – nagyot vétett a teste ellen és méltán bűnhődik miatta. Titkát nem oszthatta meg senkivel. Olyannak érezte magát, mint egy impotens férfi, de ő eltitkolhatta ezt a fogyatékosságot, mert eleget tett női szerepének: asszonyként évekig elfogadta az ölelést, gyermekeket szült és meghallgatta női örömeikről szóló beszámolóikat, tanácsot adott, mintha átélte volna
ő is a szerelmi boldogságot.
- Gyakran elgondolkodott: miért ez a terhes örökség vagy neveltetési kényszer?
Többet várt a szexuális aktustól, lelket, szellemi társat, vonzó ízeket, csábító, ellenállhatatlan illatot –de ezt nem élte át soha. Undorító volt a lihegés, a veríték, a nyögdécselés, a gyönyör-szülte, ostoba szövegek, a társ jóllakottsága, köszönete.
Nem csak a nemi hormonok, a többi mirigy váladéka sem működött a testében. Nem adta meg testének, ami az egészséges élethez szükséges lett volna. Nem volt ínyenc, nem lelte örömét az evésben sem. Már gyerekként undorodott a húsoktól, soha nem kóstolta meg a krémeket, nem kívánt meg finom falatokat, csak annyit evett, amivel fenn tartotta életét. Sovány teste ezért sokat betegeskedett. Erős akarattal leküzdötte a bajokat, mindig talpra állt, mindaddig, míg a lelke is sebeket kapott, és már nem tudott harcolni, mert a magába fojtott boldogtalanság felemésztette erejét. Mégis: nehéz gondokkal várta a halált, az elmulasztott testi táplálékok hosszú szenvedésre ítélték. Bűnösnek érezte magát, de nem tudta mulasztását jóvátenni. A test ördöge megölte, magával vitte a poklokra. Tisztán volt mocskos egész életében. |
|
|
- április 09 2013 22:04:16
Kedves Mamuszka!
Úgy látszik a női lélek rejtelmei többeket is foglalkoztatnak az oldalon.
Hozzátenném szívesen a véleményemet, de nem teszem,mert nem tudom ilyen kulturáltan megfogalmazni. Megmondom őszintén , hogy figyelem a környezetemet és találkoztam már ezzel a frigid típussal is, nem kell messzire menni, családi környezetben. Ezt látva megfogadtam, hogy soha nem leszek ilyen (az első 60 évemben még szerencsére sikerült betartani a fogadalmamat.)
Szeretettel gratulálok írásodhoz és mindig örömmel olvaslak.
esprit |
- április 10 2013 12:10:31
Kedves mamuszka!
"Hősnőd" nem csak frigid, de aszkéta is volt. Hál’ Istennek, nem általános sem a te, sem az én általam ábrázolt típus. A többség, ha nem is virtuóz az ágyban, de megéli az testi örömök valamilyen fokát.
Szeretettel:
Papon |
- április 11 2013 19:29:09
kedves esprit!
Úgy vélem,ez a frigiditás egyfajta kóros génmódosulás, amit nem lehet gyógyítani sem szerekkel, sem akaraterővel. Hasonló, mint a homoszexualitás. Lehet palástolni, de saját magának nem hazudhat senki, így a boldogtalanságot szükségképpen megéli és szánalomra méltó, mert hormonjaival küzd sikertelenül.
köszönöm figyelmedet - öröm, hogy olvasod írásaimat - sajnos ez itt nem divat, de érthető, mert időigényes - és a mások gondolatai kevés alkotót érdekelnek.
én szívesebben írnék prózát, de nem érdemes.
szeretettel köszöntelek - Sarolta |
- április 11 2013 19:33:38
Papon kedves!
örültem kedves üzenetednek. Hősnőm bizony aszkéta volt, de a körülmények kényszerítették. talán - ha vallásos - jó szerzetes lehetett volna.
Engem mindig érdekeltek a különc emberek, ilyenekről írtam elbeszéléseimet - akik valamilyen tekintetben eltértek az átlagtól.
üdv. barátsággal Sarolta |
- április 14 2013 20:14:42
Kedves Mamuszka! Sarolta!
Most csak azért szólok hozzá a novelládhoz, hogy tiltakozzak! Igen is olvassák az írásaidat, többek között én is, de időhiányában nem kommentálom. Ez az írásod is elgondolkodtatott, hogy hány-félék is vagyunk mi nők, milyen sokszínűek, vagy színtelenek, "fehérmájú" és fridi, ha szexről van szó. Én magamat valahol a középtájon képzeltem el.
Gratulálok: Maria |
- április 28 2013 13:27:49
Kedves Mamuszka!
Abban igazad van, hogy egy hosszabb alkotás időt igényel! Sajnos, mostanában keveset vagyok én is itt fent a Napkorongon, mert lefoglalnak a kerti munkák itthon és a telkünkön is!
Én azonban - talán meglepőnek tartod - nagyon szívesen olvasom a novellákat, önéletrajzi prózákat, mondhatnám azt is, hogy talán jobban, mint a verseket. Egy kedves ismerősömtől nem rég egy novelláskötetet rendeltem meg, majd egy másiktól pedig egy verseskötetet. Mindkettő nagyon szép és hasznos olvasmány!
Engem is érdekelnek a "különc" emberek, ami nem jelenti azt, hogy ezek az emberek értelmileg vagy testileg fogyatékosok lennének, csak eltérnek az átlagtól, a megszokottól, és néha még átlagon felülinek is lehet őket mondani.
Szívesen olvastalak és szeretettel: Zsuzsa
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 27. szerda,
Virgil napja van.
Holnap Stefánia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
