Napkorong

anyanyelvünk védelmében

Szókincsünkben vannak olyan szavak, melyek jelentésükben magasztos, nemes tartalmat hordoznak. Néhány példát szeretnék kiemelni a – sajnálatosan – sok közül. Ezeket a szavakat ünnepélyes alkalmakkor, vagy érzelem gazdag, meghitt körülmények között szoktuk használni, de manapság már közhellyé silányultak, elveszítették erkölcsi, érzelmi értékeiket. Sok embernek, nekem is fáj ez.
- 1. BOLDOGSÁG – ezt kívánjuk családi események alkalmával az ünnepelt/ek/nek.
- Akkor is elhangzik, ha tudjuk, hogy éppen az ellenkezője igaz. Öngyilkos jelöltnek, halálos betegnek kívánunk boldog születésnapot. Mitől lenne boldog, és egyáltalán, mit jelent a boldogság neki, akinek kívánjuk? Miért kellene attól boldognak lenni, hogy megszülettünk, talán egy küzdelmes, nyomorult életre? Boldog házassági évfordulót kívánunk olyan házaspárnak, akik szívesen elválnának, de érdekből vagy önfeláldozásként gyermekeikért együtt maradnak? Talán érdemes lenne valamilyen új szót kitalálni őszinte, igaz jókívánságaink kifejezésére.
- 2. SZERETLEK – nálunk, Magyarországon még kevéssé jellemző, de főként amerikai filmekben látni – és előbb-utóbb mindent utánozunk, ami onnan jön! – szinte köszönés helyett ezzel búcsúznak egymástól a telefonálók. „szeretlek” – válasz. „én is szeretlek”.
- Mire jó ezt untalan hangoztatni, ha éppen nem aktuális? Szerelmi vallomásnak – komolyan, de ritkábban hangzik el. Nekem például még sohasem mondta egyetlen férfi sem, csak sok más őszintébb, hihetőbb vallomást, mint „szükségem van rád”, „jól érzem magam veled” és más hasonlókat. Ennek ellenére elhittem, hogy szeret is a maga módján, ahogy mindenki másképpen, noha nem mindenki hangoztatja.
- 3. NEMZETI – akár társadalomfilozófiai fogalomnak is nevezhető kifejezés. Egy sokoldalúan összetartozó közösség jellemzésére szolgál. /Terület, nyelv, kultúra..stb/
- hazafias büszkeség, áldozatvállalás, szolgálat, identitás vállalása. Így jogosan és büszkén valljuk magunkénak a nemzeti himnuszt, a Nemzeti Színházat, a nemzeti bajnokságot, a nyelvet, a néphagyományt, kulturális értékeinket önérzettel emlegethetjük. sajnos, ma már még a dohányboltok is nemzeti öltözetben hivalkodnak s még sok egyéb tárgy, intézmény, árucikk és egyebek. Ezáltal elkopott az a pátosz, amit szinte a tisztelet dicsfénye vett körül. Visszájára fordult a szándék, ami divatba hozta ennek a szónak köznapivá lefokozását.
Folytathatnám és kiegészíthetnék ezt a sort sokan, akiket fájdalommal tölt el nyelvünk romlása, a rengeteg újszerű, alig értelmezhető kifejezés. Nem a nyelvújítás ellen van kifogásom, itt a szavak érzelmi tartalmának gazdagságát hiányolom, amely lelki sivárságot hoz magával. Lejáratása e szavak magasztos, nemes, érzelmes eredeti tartalmának. Érzelmeinket is hivatalos stílusban fogalmazzuk meg. nem hiányzik a romantika? Nekem – nagyon.