Napkorong

Már hogyne lenne szomorú szerencsétlen Virág. Hiszen a férje rendre elfeledkezik minden fontosabb ünnepről, legyen az név-vagy születésnap, vagy netán házassági évforduló. Hogy a Valentin-napról elfeledkezik, az bánja a fene, az nem a mi ünnepünk, azt csak magunkra húztuk, mert ránk erőltették. De a Nemzetközi Nőnap, azért az csak nemzetközi, és Virágra is érvényes, szegény kis magyar nemzetiségű asszonykára. Mivel Ő már három éve nyugdíjas, a kutya sem tekint rá a régi hívatalából, ahol bizony évtizedekig ünnepelték és köszöntötték Nőnap alkalmából.

No, hizen a férjére Gézura már akkor sem számíthatott, mert eléggé kicsapongó életet élt, asszonykája engedélyével.Nem is érdekelte ez a kis Virágot addig, amíg Ő is "csapongott", örült a férfi-kollégák kedveskedéseinek. De nem így van ez ma már, Géza nyugdíjas éveit is másokkal tölti - szivesebben, mint otthon -de lelkét nyugtatja, hogy mindig engedéllyel van távol.

Így volt ez ezen a napon is, de azért Virág titkon azt remélte, hogy talán ő is kap egy csokor virágot a párjától, vagy legalább egy szálat.
Géza öltözködni kezdett, csinosítgatta magát, szépen vasalt fehér inget vett fel, csodálatos bársony öltönyben feszengett, férfi parfümtől illatozott (szolidan) és apró puszit lehelt asszonykája homlokára, majd magába döntött egy kis "szíverősítőt" jó kedvének fokozása céljából.

- Szervusz kedvesem, vigyázz magadra, éjfél körül itthon leszek, tudod, ahogy szoktam. Zárd be jól az ajtót, nehogy idegeneket beengedj a lakásba! Érezd jól magad! Majd gondolok Rád kis szívem - mondja mosolyogva és távozik.

Na ja, "érezd jól magad, zárd be jól az ajtót", ugyan minek, te fafej? Ki a franc törne rám, ki vesz engem észre itt a négy fal között, ugyan? Géza, vénségedre te teljesen meghibbantál.Futsz a fiatal pipik után, nevetségessé teszed magad és még csak észre sem veszed.

Virág elgondolkodik. Érezzem jól magam? Miért is ne? Tudta, hogy a szomszédban lakó fiatalember - aki mellesleg a fia lehetne korban - nagyon magányos, visszahúzódó amióta elhagyta a kedvese. Sokszor összefutnak a folyosón, mindig olyan kedvesen beszélnek egymással, egyszer-kétszer már át is hívta Viola Ádámot egy kávéra és nagyon jól elbeszélgettek. Mi lenne ha?...Viola döntött!

A fürdőszobában lezuhanyozott, rendbe szedte a frizuráját, egy halvány sminket is szerkesztett magának, pici parfűm, a legszebb ruháját öltötte magára, melyben a legcsinosabb volt, ezzel mindig elvarázsolta a férfiakat.
Gondolta, meglátogatja Ádámot. Kicsit korholta magát a tükörben. "Nem szégyelled magad, vén bolond, képes vagy átmenni a férfihez, aki akár a fiad is lehetne? Persze, miért ne, hiszen akár a fiam is lehetne. No és, nem mehetek át a fiamhoz? Már hogyne mehetnék, nagyon jól el tudunk beszélgetni."

Miután így jól meggyőzte magát, kulcsra zárta ajtaját és elindult Ádám lakása felé.
Hezitált még egy keveset, hogy megnyomja-e a csengőt, de abban a pillanatban amikor érinteni akarta, kinyílt az ajtó. Ott állt előtte Ádám egy nagy csokor fehér rózsával a kezében, mosolyogva.

- Szervusz drága Virág, ezt a telepátiát! Éppen Hozzád akartam indulni - hallottam, hogy eltávozott a férjed a szokásos nőnapi bulijába - gondoltam, megleplek régi barátságunkra való tekintettel. - mondta kissé elpirulva, tényleg mint egy aranyos kisfiú.
- Hát gyere tündérem, akkor úgy illik, hogy nálam legyen a "buli", köszönöm szépen, hogy gondoltál rám, gyere csak gyere, köszönöm a szép virágot, foglalj helyet, hozom a pezsgőt. - invitálta kedvesen Viola a férfit.

Koccintottak, beszélgettek, zenét hallgattak, filozofálgattak az élet nagy dolgairól.
Olyannyira belefeledkeztek a beszélgetésbe, hogy észre sem vették az idő múlását.Jól érezték magukat, no egy kicsit a pezsgő is rásegített, de így volt ez pont jó.

Arra lettek figyelmesek, hogy nemsokára éjfél, halk dallammal és női parfümtől illatosan, félrészegen nyitja Gézu az ajtót. Közben kedven dala hallatszik ajkáról, hogy "asszonykám, adj egy kis kimenőt..."és amikor meglátja asszonykáját és a szomszéd fiút, kissé földbe gyökerezik a lába és elgondolkodik, már amennyire a maligán engedi...

- Szervusz Géza bátyám, gyere, ünnepelj velünk, köszöntsd Te is az asszonykádat a Nemzetközi Nőnap alkalmából! - mondja a fiatalember Gézának.
Óh, a mindenit, a virág, teljesen kiment a fejemből, de Ádám vette a lapot, kiosont gyorsan a nappaliba, Géza kezébe nyomott három szál rózsát az ő csokrából, és oda lökdösde Gézabá'-t az asszonykája elé.

Géza szégyellősen, szemlesütve adta át Virágnak a virágot, tudta, hogy mi a pálya, de nem haragudott a férjére, örült, hogy épségben hazaért. Az ezt követő nőnapokat, szüli-és névnapokat hármasban ünnepelték ezután. Majd amikor Ádám szívét ismét megérintette a szerelem, az idősek ketten ünnepeltek...