|
Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_
Nagyszerű családokban éltek, ahol az apák voltak haverok és mindig ugratták egymást, ötletes, szellemes tréfákat eszeltek ki gyakorta, s a végén együtt nevettek. A gyerekek is ebben a légkörben nőttek fel.
Volt rá példa, hogy a fél falu a két gyereket kereste, pedig együtt bújtak el a sufni padláson… Ritka szerencsés emberek, akiknek mindig az örömre, a viccre jár az agya…
Felnőttként is folytatták a szellemes tréfálkozást; az se baj, ha kissé morbid, csak nevessünk a végén!
Gizus tanárnő. A gyerekek igen szeretik, mert vidám, szeretetteljes nevelés a módszere. Amikor ide költöztek Lacussal, kezdetben nagyon hiányoztak a szüleik. Hamarosan összebarátkoztak a szomszédasszonnyal, Terkával. Pótnagymamának is ajánlkozott, pedig még gyerekük sincsen! Sebaj, néha azért rábízták a kulcsot, adjon enni a kutyusnak, és öntözze meg a virágokat, ha ők hosszú hétvégére mennek a szülőkhöz, vagy túrára az osztállyal.
Lacus ügyesen barkácsolt, idővel vágott az oldalkerítésen egy kis átjárót, egy kiskaput Terka néninek ne kelljen már az utca felé kerülnie, ha átjön.
Terka élt is a lehetőséggel. Ha otthon voltak, napjában ötször is átjött valamiért. Gizus kedvesen fogadta, pedig nekik is jobb lett volna néha egy kis csend…
Egy alkalommal, már itt volt az ideje, hogy Gizus megérkezzen, hiszen ma nincs utolsó órája. Ez a tréfa nem mindennapi lesz, gondolta Lacus, és az órára nézett.
Az előszobafal, melyet úgy adott át a mester, hogy egy mázsát is elbír! - most alaposan ki lesz próbálva…
A kötelet a derekára kötötte. Még kötött egyet a nyakára is… Úgy nézzen ki, mintha felakasztotta volna magát... Kissé morbid a tréfa, de majd jót nevetnek utólag.
Ekkor kívülről zajt hallott… Csendben levette lábait az esernyőtartó pereméről, nehogy zajt üssön, majd a fejét félrefordítva a nyelvét is kinyújtotta, hogy az akasztás hitelesnek tűnjön…
Terkát hallja (csukott szemmel), amint tenyerét összecsapja; Hííííííííííí…!
Ahelyett, hogy orvost hívna, s megpróbálná leakasztani,
esetleg megnézni a pulzusát; ugyan él –e még...?
Nem, nem a telefonhoz megy, nem hívja sem a Mentőt, sem a Tűzoltót, hanem megy a szobába, járkál össze- vissza…, keres valamit…?
Némi motoszkálás, zörgés után jön kifelé…
Fel sem néz szegény akasztott emberre, csak fújtatva cipeli a holmikat…
Most már igencsak kinyílott a házigazda szeme, amikor értékeikkel felpakolva igyekszik kifelé a némber. Még a Nagyapa óráját is viszi…
- Azannyát, seggbe rúgom! – gondolta Lacus
Meglendített lába; a tolvaj háta közepét érte…
Terka elvágódott, szanaszét szórva mindent, amit cipelt.
A lépcsőn felfelé, Gizus szaporázta lépteit.
- Mi ez a zaj, mi történt? Lacus addigra már lemászott.
- Nem fogod elhinni… Hívd a Mentőket!
Mindketten meglepve látják, hogy Terka szemei… furcsán fel vannak akadva…
|
|
|
- július 10 2014 19:17:59
NAHÁT IRÉNKE!
Kitűnő írásoddal megnevettettél, de nem csak egyszer. Gratulálok.
Soha senkit nem szabad közel engedni magunkhoz, óvott egyszer egy okos ember.
Hogy a címnél maradjak: nekem szörnyű tapasztalataim vannak egész életemben. Egyik oldalról autószerelők püfölték, túráztatták éjjel-nappal a kocsikat, ha szólni mertem, 22 éven át éreztették haragjukat a megőrülésig. Másik oldalon beárnyékoltak teljesen az égig érő fáikkal s a mindenféle tüskés bozótokkal, amik a területemen terjeszkednek, szemetelnek, szintén a megőrülés határán vagyok. Nem folytatom, mert így állok a legközelebbi hozzám-tartozóval is. Nekem megváltás lesz a végső távozás.
Örülök, hogy olvashattalak.
Szeretettel: Viola |
- július 14 2014 02:36:05
Kedves Irénke!
Számomra a történet inkább morbid,és inkább szomorú
Viszont nagyon jól megírtad, pedig nem is tartom valószerűnek
Gratulálok!
kakukk |
- július 14 2014 20:39:53
Köszönöm mindkettőtök kedves véleményét, és a gratulációt! Állítólag Isten nem büntet..., de a gonosz szomszéd, aki segítség nyújtás helyett, azonnal kifoszt... ijedtében szörnyethalt.
Budapesten az Esti Hírlap, két rövid mondatban adott hírt egy megtörtént esetről annak idején...
szeretettel Irénke |
- július 20 2014 11:42:11
nagyon jót írtál... |
- július 22 2014 08:35:08
Köszönöm, nagyon kedves vagy! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 27. szerda, Virgil napja van. Holnap Stefánia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|