|
 Vendég: 107
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_
Radmila Markovity
A foghúzatás
Már alig várom, hogy találkozzak Margitkával, és jól oda mondogathassam Neki a magamét.
Onnan kezdem, hogy nyáresti sétáink alkalmával, ha ránk sötétedett, és az újhold megjelent az égen, lázasan kotorászni kezdtem minden zsebemben, legalább egy dinárt leljek valamelyikben.
Persze általában üresen szégyenkeznek a zsebeim. Ilyenkor a hugihoz fordulok, és tőle kérek
egy pillanatra pénzt, persze csak addig, amíg a hókusz-pókusz tart. Amikor ez először történt meg, egy kukkot sem értett az egészből, de én hűségesen elmagyaráztam, minek kell a pénz.
- Tudod, ha újholdkor pénzzel megdörzsölöd a homlokod a hajad felé, majd a lábadhoz, jobban mondva a sarkadhoz teszed a kezedet, persze a pénzzel együtt, ezt elismétled háromszor, és ugyanannyiszor mondod: Apád, anyád ide gyűjjön! Akkor egész hónapban lesz elég pénzed.
- Eredj, már, te hebehurgya, - mondja a hugi. Itt a pénz, de remélem nem hiszel benne.
- Hiszek én! Te is csináld utánam!
- Eszem ágában sincsen! Ha meglát valaki, azt hiszi vakarózok.
- Bánom is én, ki mit hisz!
- Azt a babonás mindenedet. Csak tudnám kire lettél ilyen?!
És még ne legyek babonás!
Ma hajnalban felkeltem, mert a fogorvoshoz készültem foghúzásra. A futballabdává kerekedett fizimiskám lelappadt az antibiotikumoktól, s eljött a foghúzás ideje. Biztos, ami biztos, még reggel is letusoltam, mert ha elájulok az ijedtségtől, ne legyek izzadtság szagú, mert már kínomban az éjszaka folyamán leizzadtam.
Annak rendje, módja szerint elkészültem, betegkönyv, pénztárca nálam, meg a gyávaság a torkomat szorongatva, elindultam a fogászatra.
Amint kiléptem a kapun, egy asszony jött velem szembe hangtalanul. Mozgott a szája, biztos köszönt, én visszaköszöntem, és megindultam. Nincs mit tenni, menni kell, pedig egyet tudok: nem lesz szerencsém. Hogy ezek a férfiak hol kódorognak korán reggel? Ha férfival találkoztam volna, amint kilépek a kapun, biztos a foghúzással kapcsolatos a szerencse. Így lesz itt még baj! Haladok a hóban vigyázva, mert alatta jeges a talaj, suhannak az autók, síri csend vesz körül, amikor beugrott: nem hallok semmit!
A fene egye meg! Idegességemben a harmadik fülemet nem tettem fel. Most fordulhatok vissza. Hogy mondjam a fogorvosnak, üvöltsön, mert egy szavát sem hallom.
Nem volt lelkemnek hova lenni, hátraarcot vezényeltem magamnak, és siettem a fülemért.
Bezzeg, most már találkoztam a szomszéd emberrel. Ment a boltba. Nem
tudott tíz perccel előbb indulni? Mindegy. Berobogtam a házba, feldobtam a fejemre a harmadik fülemet, és irány a fogorvos.
Hát kinek van igaza? Már az indulásnál nem volt szerencsém.
A fogorvosi rendelőbe beértem minden komplikáció nélkül. Abban a reményben ringattam magam, mivel kerek egy napot késtem, a fogorvosom ad egy másik időpontot a foghúzásra.
Amikor meglátott, én mentegetőztem, ő meg nem adott másik időpontot. Elfogadott.
(Mellékesen megjegyzem, amíg élek, csak neki engedek a fogamhoz nyúlni.)
Itt bezzeg foghúzás lesz mindennek a vége.
Amilyen rosszul kezdődött a napom, olyan jól ment a foghúzás. Persze féltem, de nagyon, meg be is vallottam az orvosnak. Kedves asszisztensnője mosolyogva mondta, hogy fél itt mindenki, csak van aki bevallja, és van aki nem.
Egy cseppet sem fájt a foghúzás, ezért megbocsátok Margitkának, nem mondok neki semmit sem, de maradok babonás. |
|
|
- február 23 2015 14:55:33
Érdekes a történeted drága Mara! Amikor az ember bajban van, fél, de nagyon - mint Te a foghúzástól -, mindent be tud beszélni magának még azt is, hogy babonás vagy nem. Nekem is van egy prózám a foghúzásról - ugyanis én is parázok -, és félelmemben még imádkoztam is, pedig nem tudok. Hogy akkor honnan tudtam, a fene tudja.
Vannak az életben olyan szituációk, amikor az ember kénytelen olyan dolgokba kapaszkodni, amibe egyébként normális esetben nem hisz.
Jó volt olvasni viszontagságos "odautazásodat" a fogorvoshoz, melyet kellő humorral fűszereztél.
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Ölellek: Évi |
- február 24 2015 10:55:14
Köszönöm, drága Évikém! Te olyan rendes vagy, én meg ritkán járok errefelé, mert kevés az időm. |
- február 24 2015 10:59:47
Semmi baj, Mara drága, én mindig szívesen és lelkesen olvasom az írásaidat - szerencsére most már nekem több időm van - itt esz a fene a NETEN. De nem baj, legalább megismerem totálisan a stílusodat írásaid alapján. Én mindenkinek az írását elolvasom, és ha megfog a mondanivaló, jelzem. Szeretem értelmezni az írásokat és levonni a megfelelő tanulságokat és konzekvenciákat a mondanivalóból. A Te írásaid ilyenek, "megfognak", és szeretem a humorodat. Puszi. Évi. |
- február 25 2015 09:34:58
Drága Évikém!
Olyan jó elolvasni, amit írsz nekem. Azt jelenti, érdemes írni az embernek, ha valakinek tetszik, és Te nekem sokat jelentesz.
Szeretettel puszillak: Mara |
- február 25 2015 10:03:58
Nagyon szépen köszönöm drága Mara, ha így látod, azt hiszem, hogy ez az érzés kölcsönös, Te is sokat jelentesz nekem, bölcs gondolataidat szeretem magamévá tenni, és respektállak nagyon. Tudod, én azt szoktam mondani, hogy ha csak egyetlen ember olvassa az írásomat, már megérte írni. De általában nem egyetlen ember olvas, és Téged sem. Én még akkor is írok, ha nem szól hozzám senki, mert az nem azt jelenti, hogy nem is olvasnak. Itt ugyan most nem látom a megnyitások számát, de tudom, érzem, hogy olvasnak, máshol, más fórumon ezt igazoltnak látom. Ha hozzám soha többé nem szól senki, nincs véleménye, lelke rajta. Én akkor is elmondom a véleményemet annak, akinek a verse, vagy prózája "megfog". Sajnos kialakult az irodalmi klubokban az a rossz szokás, hogy oda-vissza alapon működik a hozzászólás. Ez butaság...Az biztos, hogy én minden írásodat el fogom olvasni, mert tetszik, a palettád színes, mindenről tudsz írni humorosan, élvezhetően, nem kell átugranom sorokat, hogy végre a végére érjek.
Szeretettel ölellek: Évi |
- március 01 2015 22:13:04
Radmila Drága!
Már a képtől rosszul lettem, mert borzasztóan félek az ilyesmitől. Aztán szeretek szörnyülködni is, nagyon tetszett a leírásod. Tetszett még a harmadik füled is!
Viszont, hogy "jól ment a foghúzás", na ez adott egy kis erőt, - rám is fér - mert hamarosan sor kerül nálam is erre. Te egy hős vagy.
Szeretettel: Viola |
- március 10 2015 16:24:43
Drága Évikém! Ettől szebbet valóban nem írhattál volna nekem. És a véleményünk tökéletesen megegyezik.
Szeretettel üdvözöllek és ölellek: Mara |
- március 10 2015 16:26:19
Drága Viola!
Dehogy vagyok hős! A szívem csakhogy nem ugrik ki a fogam helyett, de azután bevallom, túzásba vittem a félelmet |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
