|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
_
A kecske az irodalomban
Igénytelen kérődző állat, „a szegények tehene” – a kecske. Színe lehet fehér, tarka, fekete. Egész nap csak legelne, este finom tejet lehet fejni tőgyéből. A kecsketej édeskés, csecsemőknek is adható, belőle túró, sajt készíthető. Nem ízlik mindenkinek, a tehéntejjel nem versenyezhet. kevesen fogyasztják, mert számuk egyre fogy: nincs elég legelő és nincsenek kecskepásztorok. A még élő állomány tejével ellátják a keresletet – drága, de kelendő – arckrémek alapanyaga is lehet.
Az irodalmi alkotásokban, a mesékben és a gyerekmondókákban kedvelt szereplő. Gyerekkoromban több ilyen mondókát tanultam, némelyiknek egyszerű, könnyen elsajátítható dallama is volt. Énekórákon, az udvari játék közben közösen énekeltük. Korosztályomból bizonyára sokan ismerik ezeket. Néhányat most nosztalgiából idéznék.
„kecske van a kis kertben,
a káposztát megette,
siess kecske, ugorj ki,
jön a gazda megfogni!”
Nagymamától tanultam a két gyerek vagy gyerek és felnőtt játékos párbeszédét, íme:
„ – kecske, kecske mit csinálsz a kertben?
- szőrt szedek.
- minek a szőr?
- szitát kötni.
- minek a szita,
- korpát szitálni.
- minek a korpa,
- disznót hizlalni.
- minek a disznó,
- háját kiszedni.
- minek a háj?
- kocsit kenni.
- mienk a kocsi?
- szép lányokat hordozni.
- minek a széplány?
- mosogatni, tányérokat nyalogatni!”
Nagyobbacska gyerekeknek való dal:
„Három szabó legények, mek-mek-mek,
elindultak szegények, mek-mek-mek.
Elindultak Micskére, hej, három ült egy kecskére mek…
Mikor Micskére értek, mek,mekmek,
egy kocsmába betértek, memekmek
Megittak egy icce bort, hej, mekmekmek
lemosni az úti port.
Kifizetni nem tudták,mek…,
szorult rajtuk a nadrág, mekmekmek.
Mit tehettek egyebet, mek..
eladták kecskéjüket..”
Közismert a klasszikus mese a farkasról és a hét gidáról, melyben - természetesen – a farkas eszén túljár egy okos gida.
„Mekkmester”, a híres kecske Romhányi József, a „rímhányó” ismert hőse.
A néphagyomány is őrzi a pásztorkodó népek eme állatának értékes részeit. Kecskeszakáll, kecskeköröm /a magyar regében Tihanynál/.
Nem véletlen az sem, hogy híres városunk a Kecskemét nevet viseli, és viszonylag sok Kecskés vezetéknevet viselő ember él köztünk, akiknek ősei kecskét tartottak és annak tejével táplálkoztak, húsát fogyasztották, szőrét kucsmának alkalmazták.
Felsorolásom korántsem teljes, hiszen a mitológiában is vannak kecske-istenek. Akit érdekel, érdemes utánanézni.
Ez a magyarázata, hogy engem is megihletett ez a kedves négylábú, mekegő állat, melynek hímje szarvval keményen öklelni is tud.
Verseimet virágszerető és a magát megfejni tudó csodakecske faragta rímekbe.
A kecske az irodalomban
Igénytelen kérődző állat, „a szegények tehene” – a kecske. Színe lehet fehér, tarka, fekete. Egész nap csak legelne, este finom tejet lehet fejni tőgyéből. A kecsketej édeskés, csecsemőknek is adható, belőle túró, sajt készíthető. Nem ízlik mindenkinek, a tehéntejjel nem versenyezhet. kevesen fogyasztják, mert számuk egyre fogy: nincs elég legelő és nincsenek kecskepásztorok. A még élő állomány tejével ellátják a keresletet – drága, de kelendő – arckrémek alapanyaga is lehet.
Az irodalmi alkotásokban, a mesékben és a gyerekmondókákban kedvelt szereplő. Gyerekkoromban több ilyen mondókát tanultam, némelyiknek egyszerű, könnyen elsajátítható dallama is volt. Énekórákon, az udvari játék közben közösen énekeltük. Korosztályomból bizonyára sokan ismerik ezeket. Néhányat most nosztalgiából idéznék.
„kecske van a kis kertben,
a káposztát megette,
siess kecske, ugorj ki,
jön a gazda megfogni!”
Nagymamától tanultam a két gyerek vagy gyerek és felnőtt játékos párbeszédét, íme:
„ – kecske, kecske mit csinálsz a kertben?
- szőrt szedek.
- minek a szőr?
- szitát kötni.
- minek a szita,
- korpát szitálni.
- minek a korpa,
- disznót hizlalni.
- minek a disznó,
- háját kiszedni.
- minek a háj?
- kocsit kenni.
- mienk a kocsi?
- szép lányokat hordozni.
- minek a széplány?
- mosogatni, tányérokat nyalogatni!”
Nagyobbacska gyerekeknek való dal:
„Három szabó legények, mek-mek-mek,
elindultak szegények, mek-mek-mek.
Elindultak Micskére, hej, három ült egy kecskére mek…
Mikor Micskére értek, mek,mekmek,
egy kocsmába betértek, memekmek
Megittak egy icce bort, hej, mekmekmek
lemosni az úti port.
Kifizetni nem tudták,mek…,
szorult rajtuk a nadrág, mekmekmek.
Mit tehettek egyebet, mek..
eladták kecskéjüket..”
Közismert a klasszikus mese a farkasról és a hét gidáról, melyben - természetesen – a farkas eszén túljár egy okos gida.
„Mekkmester”, a híres kecske Romhányi József, a „rímhányó” ismert hőse.
A néphagyomány is őrzi a pásztorkodó népek eme állatának értékes részeit. Kecskeszakáll, kecskeköröm /a magyar regében Tihanynál/.
Nem véletlen az sem, hogy híres városunk a Kecskemét nevet viseli, és viszonylag sok Kecskés vezetéknevet viselő ember él köztünk, akiknek ősei kecskét tartottak és annak tejével táplálkoztak, húsát fogyasztották, szőrét kucsmának alkalmazták.
Felsorolásom korántsem teljes, hiszen a mitológiában is vannak kecske-istenek. Akit érdekel, érdemes utánanézni.
Ez a magyarázata, hogy engem is megihletett ez a kedves négylábú, mekegő állat, melynek hímje szarvval keményen öklelni is tud.
Verseimet virágszerető és a magát megfejni tudó csodakecske faragta rímekbe.
-
-
-
-
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 10. csütörtök,
Nikolett, Hunor napja van.
Holnap Teodóra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
