|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_
Na várj csak drága Barátom - gondoltam magamban - amikor megláttam a Fórum-témát, hogy "folytassuk a novellát". Nem tudtam hirtelen, hogy mit gondoljak - mivel nem volt meghatározva a cím, hogy miről is szóljon. De gondoltam, hogy valami furmányosság van a dologban ismerve régi kedves Barátomat, katonatársamat, illetve elöljárómat, ez csakis az ellenség megtévesztése érdekében történhetett így. Azért nincs a novellának címe.
Mert ha lett volna, akkor az ellenség egyből "ráugrik", én pedig kaptam volna a fenyítést a titkos iratok tartalmának kiszivárogtatásáért.
Tehát gondolkodtam, engem védett a Barátom - azért nincs cím -, mert roppant sajnált volna, ha megfenyítenek. Na igen ám, de törnöm kellett a fejemet, hogy hogyan is kezdjem el a novellát. Lelki szemei előtt megjelentem, amint feszülten figyelem a monitort, ujjaim készenlétben a klaviatúrán, erősen koncentrálok, és a rohadt életbe, nem jut eszembe semmi. Pedig annyira gondolkodom, vajon mit is akart adni a barátom címnek. Eszembe jutott "számtalan szebbnél szebb gondolat", mint például írjunk közösen novellát a humorról, az egészségről, az emberi kapcsolatokról, a családról...és ahogy így erősen koncentrálok, beugrott! Igen, szinte biztos voltam abban, hogy a drága Barátom a szerelemre gondolt, egy szerelmes történetre.
Majdnem felkiáltottam örömömben, hogy eltaláltam. Készen álltam! Fejemben ezer ötlet, hogy hogyan is kezdjem el, az ezertizenkettedik, hogy hogyan folytassam, hogyan szőjem a szerelem szálait. Neki gyürkőzök, hogy kész a tervem, csak ki kell bontakoztatni a cselekményt. Na igen ám, éppen hozzá kezdenék, de akkor hirtelen ott látom fehéren feketén a Barátom bekezdését, melyben csak úgy lazán közli, hogy mi lesz a címe a novellának és már el is kezdi. Megadta nekem a kezdő-kegyelem döfést, gondolván, hogy "nem úgy van az, hogy majd Te, csak elkezded, nem várva meg a parancsszót!" Igaza van, egy katona nem önállósíthatja magát, várnia kell a parancsszóra! És elkezdődött a hajsza! Na nem olyan nagy, mint amilyenre számítottam, de azért akadt követőnk, egy régi szeretett klubtársunk Vali75 nicnéven bejelentkezve a bázison, és egy vadiúj klubtársunk marcipan néven, csodálatosan folytatták a Barátom kezdeményezését.
Jó mókának ígérkezik, én bevetettem magam egy toborzó-hadjáratba, de bevallom eddig még sikertelen volt, remélem egy két nap múlva többen is csatlakoznak majd.
Addig én leparkoltam a kis piros biciklimet a haditechnikai eszközök mellé, ha senki nem lesz aki folytassa, akkor kiengedem a palackból a szellemet és odavarázsolom a végkifejletet. Ez a szerelem akkor is be fog teljesülni, ha a fene fenét eszik is. Hiszen ott állnak szerelmesen egymáshoz közel a zuhany kabinban, nincs sok idejük, mert még el kell végezniük a munkájukat a kis szabolcsi településen, tehát sürgősen meg kell történnie annak, aminek...nem állhatnak ott három napig, annyi idő nincs...
Én javaslom kedves Klubtársaim, aki arra jár, kukkantson be kicsit, ne hagyja árván a szerelmeseket, döntse el, hogy mi legyen a vége!
|
|
|
- április 21 2015 01:11:07
Humorral fűszerezett írásodat szeretettel olvastam. Köszönöm, hogy megemlítettél benne, én egy gyenge kis láncszem vagyok, de igyekszem felzárkózni a feladathoz. Köszönöm a méltató szavaidat.
Bevallom, megpróbáltam folytatni, de nem igazán voltam megelégedve az eredménnyel. Olyan résznél hagytad abba, melyet igazán gyönyörűen illik folytatni és arra én nem voltam képes.Én is szeretem ezt a "játékot", és tényleg jó lenne látni a többiek írását is mintegy folytatandóan Andy Jazz kezdeményezését.
Gratulálok prózádhoz!
Eszter. |
- április 21 2015 12:16:04
Köszönöm szépen kedves Eszter, hogy olvastál. Én nagyon sajnálom, hogy a Korongos társaim közül nem nagy - sőt - az érdeklődés a novella folytatását illetően, de nyilván nem lehet kényszeríteni senkit. Én úgy gondolom, hogy ez engem nem vet vissza attól, hogy tovább folytassam itt a publikációt, illetve a novellát.
Nem vagy gyenge láncszem - ezt nem jól látod -, én ajánlom Neked, hogy ide is publikálj önállóan és ne vegye el a kedvedet, ha nem nyitják rád az ajtót, én biztos, hogy be fogok kukkantani, ha ez jelent valamit Neked. Én sem vagyok túlzottan erős láncszem, de az írás szeretete a lényeg. Várom a prózádat!
Szeretettel: Évi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
