|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_/cikk/
Ha tündérre gondolunk áttetszõ, rózsaszín ködfelhõben repkedõ leánykák jelennek meg a lelki szemeink elõtt. Nos, ilyenkor nem a magyar tündéreket látjuk, a kelta hitvilág lényei jelennek meg elõttünk.
Mondj néhány magyar tündérnevet! Látod? A Tündér Ilonán kívül semmi nem jut az eszedbe. Pedig nagyon sokan vannak! Rapsóné, Firtos, Tartod, Ramocsa, Tarkõ, Olt, Maros, Aranyos. Most még idegenül hangzanak számodra e nevek, pedig õk hús-vér valóságban létezõ igazi magyar tündérek.
Váraik a mai napig állnak szép Tündérországban, bármikor felkeresheted. Az ott élõ emberek szívesen elmesélik neked a környéken lakó tündérek történeteit, cselekedeteit. Nem tudod hol van Tündérország? Erdélyt Mátyás király óta Tündérországnak hívják, mert azt a földet valaha tündérek népesítették be.
A magyar tündérek valós, létezõ lények, akik csak abban különböznek Tõled, hogy képesek az átváltozásra, tündökölnek, fényességet ontanak magukból és használják a harmadik szemüket, azaz a hatodik érzéküket. Ezeket a tulajdonságokat mutaja nevük: tûnik, tünékeny, tündököl. Ezeket a képességeket bármikor elõhívhatod magadból a mágikus tündértanok segítségével. Ugyanúgy sírnak, nevetnek, kacagnak, mint Te. Ha kell az ördöggel is cimborálnak. Óvják és védik a természetet, saját õsi tündérhagyományaikat, melyek a Te hagyományaid is. A tündérek a mi õsmagyar hitvilágunk fõszereplõi.
Régi csillagneveink szerint tündér volt õsvallásunk isten asszonya. A Kis Göncölt Tündérasszony csillagának, Tündérasszony palotájának, illetve Nagyboldogasszony csillagának, Nagyboldogasszony társzekerének nevezték. Tündérek járták lélekvezetõként a Tejutat, amit Tündérútnak hívtak. A Tejút-hasadék mélye a Hattyú csillagkép farkánál a Tündérek fordulója, a Tejút-hasadék nyílása a Tündérek tánca, a Szíriusz csillag a Tejút másik végénél a Tündérfõ. A magyarok õsvallása szerint a Szíriusz bolygóról, azaz a Tündérfõrõl származunk. Csillagszármazásunk, tündérvallásunk, tündérszármazásunk tehát kétségtelen.
A magyar tündér mitológiában az aranyszínnek központi szerepe van éppen úgy, mint földi világunkban a Napnak. Mindkettõ fényesen ragyog. Ismerünk aranyhajú tündéreket, aranyos ruhában járó tündéreket és ismerünk olyanokat is, akik aranykönnyet ejtenek, ha sírnak, ha mosolyognak rózsa hull az ajkukról és aranyoroszlánok õrzik a kapujukat. Ez a sok fényesség természetesen idilli életkörülményeikre utal. Dalolnak, kacagnak, mulatnak, táncolnak s rminden éjjel egy pár sarut elnyûnekr1;. Hogyan is nevezhetnénk másképpen Tündérországot, mint Arany Boldoghonnak? A fákon ragyogó csillagok teremnek, ezüst patak folyik. A mi célunk az, hogy megtaláljuk ezt a boldog hont itt ebben a földi életben, hiszen a tündérek mi magunk vagyunk csak már egy kissé elfeledkeztünk õsi mívoltunkról. Elvesztettük az átváltozás és a tündöklés képességét.
Ahhoz, hogy újra megtaláljuk Arany Tündérországunkat sok-sok viszontagságon kell még átmennünk, szellemek, ármánykodók és állatok hadait kell leküzdenünk. Az odavezetõ úton keresztül megyünk a Réz-erdõn és az Ezüst-erdõn is, azaz életünk apróbb örömein.
Hol is van Tündérország? Hetedhét országon, hét tengeren, hét világon, hét mély völgyön is túl. Ne felejtsük el a hetes szám fontosságát, mely a magyarok és egyben a mágusok száma is. Isten hat nap alatt teremtette a világot és a hetediken megpihent. A sárkánynak hét feje van, hét ága az életfának, a szivárványnak hét fõ színe és testünkbe hét fõkapun keresztül lép be a Forrásból jövõ isteni energia.
A magyar tündérmitológia legszebb pillanatait Orbán Balázs, Benedek Elek, Vörösmarty Vitáz Mihály és Ipolyi Arnold õsvalláskutató pap örökítette meg korunknak.
"Ez emlékek tanúsítják, hogy Erdély és hétvára, a héterdõ, nem ok nélkül tartatott a tündérek regés honának, rá a tündérek honát jelölõ hetes szám utalt már, vagy hogy e számok értelme ránézve ily mythosi alapból alkalmaztatott, mint a hol bizonyára az egész magyar földön legrégibb, és legeredetibb õsvallási pogány cultus létezett, ha felvesszük hogy az attilai székely maradékok által ez az újabb bejövetig élénken és szakadatlanul gyakoroltatott, mint pedig a Magyarországban megerõsült kereszténység idejében, amannak Pogány váraiban még sokáig dívott;
a papi jósnõi szertartások, és az õshit emléke sokáig fentartatá az általunk képviselt tündéri képzetek emlékét is, minélfogva természetes, hogy a tündér emlékek még élénkebben fenmaradtak e helyekhez tapadva, a minthogy már általában is a legbecsesebb néhány mythosi emlékünk."
(Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia, IV. fejezet, részlet)
|
|
|
- május 08 2008 10:17:07
Én olvastam az Erdély-trilógia két kötetét, amelybõl az egyiknek a címe: Tündérkert, ha jól emlékszem. Meg is van valahol a könyvespolcomon ez is és a másik is, de a harmadik kötet nincs meg.
Én már az elején sejtettem, hogy hol van Tündérország!
Még nem jártam ott sohasem, csak képekrõl láttam, hogy milyen gyönyörû hely!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- május 09 2008 16:48:25
Tetszett ez a kis történelmi bemutató |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 22. péntek,
Cecília napja van.
Holnap Kelemen napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
