|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_
Akárhogy is - akár tudod, mi van velem, akár nem, meg akartam írni neked ezt a levelet, melyet álmaimban elolvasok Mama Neked.
Tudnod kell, az utóbbi időben rengeteget álmodom Veled.
Újra és újra azt tudom mondani, hogy mennyire hiányzol és mennyire szeretlek.
A halálodat követő, nélküled eltöltött években cselekedeteimet, dolgaimat nem tudom mennyire tartod helyesnek és jónak.
Tudod, betegséged elszakított tőlem, s a mindennapos kórházi látogatások, találkozások nem voltak olyan meghittek, mintha otthonodban töltötted volna az utolsó napokat.
A halál a kórházi ágyon ért szeptember első hajnalán, ott reggel láttalak utoljára, oly szép, nyugodt és kisimult volt az arcod, mintha angyallá változtál volna. Miután láttalak fénnyé változni, valami történt, bár nem a karjaim között haltál meg, s abban a csodálatos ajándékban nem részesülhettem, hogy Veled lehettem földi életed utolsó órájában.
Valahogy egy pillanat alatt elfelejtettük, hogy milyen végtelenül szerencsések vagyunk, hogy átélhettük Veled a csodát életedben és halálodban.
Az első karácsony rettenetes volt.
Persze együtt éltem az elveszítésed szomorúságával, de valahogy nem tudatosult bennem igazán mélyen, hogy mivel is jár az, ha nekem soha többé nem lesz Mamám, ebben az életemben legalábbis.
A hiányod elkezdett megszokottá válni, hiszen kevésbé szenvedtem a nemlétezésedből fakadó űrtől, másrészről viszont rémisztő volt... én egyáltalán nem akartam úgy élni, hogy természetes legyen, hogy nem vagyunk együtt.
Tudnod kell, de biztosan tudod, hogy Te voltál egyetlen olyan barátnőm, akivel bármit meglehetett osztani és meg lehetett beszélni.
Na jó, érzem, egyre távolodsz tőlem - s nekem is majd leragad a szemem – s a fényes csillag képében elillansz az éjszaka kékjében.
Pihenjünk egy kicsit - holnap majd folytatom.
Nagyon, nagyon, nagyon szeretlek.
Ezernyi rózsát hintenék feléd
Hisz nélküled vak a fény
Arcomon zúduló könnyek nehezét
Oly nehezen viselem én
Fátyolos szemmel látom édes lényedet
Kinyújtott karral várom jöttödet !
|
|
|
- április 30 2015 00:18:07
Nagyon meghatott Édesanyádhoz írott leveled. Én is elveszítettem az Édesanyámat és nagyon hiányzik. Éppen ma vittem neki anyák napjára orgonát és gyújtottam mécsest is.
Édesanyánkat nem lehet pótolni!
Szeretettel olvastam írásodat, esprit |
- április 30 2015 09:33:05
Nagyon köszönöm soraidat, kedves vagy ! |
- május 23 2015 17:23:58
Kedves Nvicus!
Megható levelet írtál Édesanyádhoz. Úgy gondolom, hogy ő figyel Téged és látja a gondolataidat.
Szeretettel gratulálok: Viola  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 27. szerda,
Virgil napja van.
Holnap Stefánia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
