|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
_
Támadt egy korszakalkotó ötletem. Gondoltam megvitatom ezt a témát az ihletemmel Tündivel, de megint elcsámborgott valamerre, most már nagyon dühös vagyok rá. Azt mondta 12.oo.-ra itthon lesz, na de ez még tegnap volt. És már ma is elmúlt tizenkettő, és még csak a mobilját sem veszi fel. El fogom tőle kobozni, minek neki, ha nem figyeli. Nem aggódom, még nem, mert három teljes nap után kezdek aggódni, mert így beszéltük meg. Ha addig nem ad életjelent magáról, akkor baj van. Tehát van még másfél napja, na de azért én mégiscsak tűkön ülök.
Egyik cigarettát szívom a másik után, Tündi az anyád úristenit, hol a bánatban vagy! Már elfogy a cigarettám. Na végre, kulcs fordul a zárban, betoppan széles mosollyal az arcán - melyet letörölnék legszívesebben, de nem teszem, mert nagyon örülök, hogy látom Őt épségben, mosolygósan - és kezdi:
- Öltözz gyorsan, indulunk! Van egy remek tervem! Barangolásom közepette rájöttem egy nekünk nagyon kedvező dologra. Petit, Kaszás Petit, tudod, azt a halálpofát meg lehet vesztegetni. - mondja Tündi, és kikapja a bárszekrényből az egyik konyakot. Becsomagolja és rám ripakodik, hogy öltözzek gyorsan és indulunk!
- Te tiszta hülye vagy Tündi, mit akarsz azzal a konyakkal? - kérdeztem tőle elképedve, de közben öltöztem. Megbíztam benne, mert egyébként megbízható egyéniség.
Lerongyoltunk a lépcsőházból és elindultunk a park felé, ahol Kaszás Peti szokott őgyelegni potenciális áldozataira várva. Egy kis kerekasztalszerű tákolmány volt a park közepén, az asztalfőn Kaszás Peti ült, mellette már négy-öt cimbora, akik szintén valamilyen betegségben szenvedtek, de elodázták a problémát, megbeszélték Petivel.
Ő már jó hangulatban volt, most hogy így jobban szemügyre vettem, megállapítottam, hogy nem is olyan rusnya a pofája, mint ahogy azt a múltkor láttam, amikor kegyetlenül meggyötört. Amikor meglátott bennünket hellyel kínált és mosolygósra vette a figurát.
- Mit parancsolnak a Hölgyek, rád, te szőkeség emlékszem, két hónappal ezelőtt találkoztunk, nagyon vágytam Rád, de kicsúsztál a kezeim közül, mert arra járt a Bázis mentőautója a dokival és nem kaphattalak meg. - és kajánul kéjesen belevigyorgottt a képembe, melytől kivert a víz egy pillanat alatt. Tündi vette át most ettől a perctől kezdve az irányítást, és előkapta a konyakot:
- Petikém, engedd meg, hogy névnapod alkalmából szeretettel köszöntsünk - (szeret téged a rossebb ami megesz) és egyben egyezséget ajánlunk, illetve kössünk kompromisszumot. - mondta Tündi egy szuszra. De közben már ki is kapta Tündi kezéből Peti a konyakot, és remegő kézzel bontotta fel, és vedelni kezdte. Te jó ég - gondoltam -, ez totál alkoholista.
- Na akkor mondd, Te kis kotnyeles, mit akartok? - és jó nagyot húzott most már úgy az üvegből, nem vesződött tovább a pohárral.
- Minden hónapban kapsz egy üveg márkás konyakot, ha békén hagyod a "szőkeségedet", egészen addig, amíg Ő nem hív. - na mit szólsz az ötlethez?
- Hmm..minden hónapban egyet, várjunk csak, bele kell sasolnom a határidő naplómba, hogyan is állok, aha, minden hónapban kettőt, ez a zárszavam, különben nincs üzlet...
- Rendben van! Kéthetente egy-egy konyak és békén hagysz bennünket.- mondja Tündi és már majdnem kezet akart fogni Petivel, de aztán meggondolta magát.
Boldog mosollyal az arcunkon indultunk hazafelé.
- Te Tündi, és mi lesz akkor, ha nem tartja be az ígéretét? Megissza a konyakokat - egyébként sem tudom, hogy miből akarok finanszírozni, de ez a Te dolgod - és egyszer eljön értem!
- Erre is számítottam kedvesem, ezért tartalékolunk itthon mindig egy üveggel, megitatjuk vele, és utána beküldjük a kijózanítóba...amikor már kínok gyötrik az elvonási tünetek miatt, aláíratjuk vele a nyilatkozatot és megfélemlítjük, hogy ha még egyszer beteszi a lábát hozzánk, hozzád, mi fogjuk meggyötörni keservesen azt az alkoholista pofáját...kijózaníttatjuk és egy ideig nem juttatjuk "anyaghoz"...ne félj, mindent megígér...
|
|
|
- május 05 2015 12:19:42
Az alkoholista halál Kaszás Peti, kedves Évi!
Lehet, hogy sokba fog ez Neked kerülni anyagilag, hogy mindig leitasd, de valószínű, hogy megéri. Csak arra kell vigyázni, hogy nehogy absztinenssé váljon hirtelen - mondjuk abból kifolyólag, hogy már nem fogja bírni a "mája", de reméljük neki a legjobbakat.
Gratulálok prózádhoz, meg Tündihez.
Szeretettel olvastalak!
Üdvözöllek: Eszti.
Ui.: Erősen gondolkodom ám a prózámon - amit megígértem Neked -, de nekem nincs Tündim, nem adnád kölcsön egy hétre mondjuk?  |
- május 08 2015 12:30:42
Szia Esztikém, ideérek már végre, köszi, hogy olvastál. Az a helyzet, hogy szívesen elküldeném Hozzád Tündimet, de megint nem találom, hogy hol tekereg, mert önállósítja magát, gyűjti az "anyagot" a verseimhez, meg a prózáimhoz.
Mihelyt haza rongyol, küldöm Neked, csak legyen otthon kávéd, mert azt vedeli! Mentholost visz magával...
Köszi, hogy olvastál, üdv.: Évi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
