|
 Vendég: 115
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_
Ez a picinyke történetben benne van minden jellemzõje a mai társadalmi, gazdasági, politikai helyzetnek, amit demokráciaként fogadtatnak el vélem a hatalom képviselõi. Mindegy milyen név mögé bújnak, a profit megtalálja a maga emberét, aki képes másokat az õ elfogadására kényszeríteni. Ha kell egyéni, ha kell csoportos áldozattal, vagy nemzete halála árán is.
Ahogy nõ a funkcionális analfabétizmus, generációk sorában veszlik el a lehetõség a lélek száguldására, mert fontosabbá válik a test fenntartása. Ahogy sokasodva kerül az ember egymás testi közelségébe, úgy nõ a távolság az egyedek között. Ahogy egymásra épül a nemzetek függõsége, úgy nõ a függetlenségre vágyás álma. Ahogy nõ a félelem a kiszolgáltatottság miatt, olyan ütemben hízik, a mi lenne, ha minden az enyém volna gondolat, és teszi rabjává az idegbetegként ragaszkodót. Ahogy pitivé válik a kereszt szentsége, az Írás olvashatatlanná kicsinyül, úgy húzza magára az ember a sötétséget. Úgy dagad dimenziójába szagosodva a jelek sokasága, ami meg van írva, az olvasatlan dátumával.
Az energia nem vész el, csak átalakul. Még mindig keressük a kõolaj adta függõséget, a nem másikat, csak helyettesíteni akarom az üzemanyagot. Az éhség lázadása már beindult. Oly rohamosan fog növekedni, amit most még kezelhetõnek állítanak be. És felvetõdik, az ember tényleg hasonmása a Teremtõjének?
Balek pont hu. Kitehetnénk e nyelve köré csoportosuló tömeg határaihoz, mely nem akar nemzet lenni már. Példák sorar30; hiszem, az orvos meg akar gyógyítani, a hivatal csak értem van, a biztosító érdekem képviseli, a tanító fejlõdésem teszi lehetõvé, a fogyasztási cikkeket gyártó, hogy a lélek száguldjon bennem. És lassan elfelejtem, a kés kezemben segítõ-e, vagy fegyver. Ahogy tisztul bennem a félelem, úgy távolodik a remény lehetõsége, jövõm építem jelenemben.
Amikor kinyitom az ajtót, nehezen engedem el a kilincset, más kapaszkodó híján. Ha csak mozgásérzékelõ van. Ha majd megszólal valaki, nézd a király meztelen! Ha nem tisztelem szülém, miért várom gyermekemtõl a szeretetet! Féreggé válik számban az étel, tüdõmet égeti a lég, s ajkaim közt néma a beszéd, és ágyékomból romlás szagosodik, ahogy bukdácsol, vélem e golyóbis a valóság s lehetne még között. Valaki elcseszte megint az életem!
Kezem kötél után nyúl minden gerendán. Már csak az a kérdés, minek! És kiért.
2008-04-26 Nagyerdessy Mihály
|
|
|
- május 09 2008 10:44:06
Kedves Nagyerdessy Mihály!
Nagyon elgondolkodtatóak soraid.
Az ember már rég nem hasonmása a "teremtõjének"! Sajnos.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
