|
 Vendég: 111
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_
- Tündikém (Ő a Múzsám küldte ihletem, szoktam vele beszélgetni), hová a fenébe készülődsz, este van mindjárt? Randevúd van? Az más! - kérdezem Tünditől.
- Termékbemutatóra megyek, ha tetszik neked, ha nem! Most elmegyek, nem tarthatsz vissza! - mondja szinte magából kikelve, amit most nem értek, szóvá is teszem.
- Jól van, na hercegnőm, most mi van, mi bajod velem, olyan ellenséges vagy! - csodálkozom.
- Elmegyek azért is, mert eddig Te mindig lebeszéltél, de Csilla mondta, hogy ne hallgassak mindig Rád - és öltözik tovább.
- Na, várjunk csak, ki az a Csilla? Mondd, Te megcsalsz engem. Titokban máshoz is jársz diktálni, másnak is vagy az ihlete? Szóval ezt teszed velem közel ötévi kapcsolat után. Szégyelld magad! Miért nem említetted? Különben is, ki az a Csilla, nem láttam még egyetlen rohadt írását sem! - mondtam neki mérgesen, de ugyanakkor nagy fájdalommal a szívemben.
- Nem, nem csallak meg, hova gondolsz, én nem Te vagyok, mert azért erről beszélhetnénk, mert például amikor én nyaraltam tavaly a tengerparton, Te is megcsaltál, mégpedig Gáborral, a fiúihlettel, pedig nem is volt a stílusod ami miatt megtetted, hanem mert tetszett...na ne tagadd, elmondta Gábor - nézett rám Tündi lesújtó véleménnyel a tekintetében.
Igazat kell, hogy adjak neki, tényleg volt a Gáborral egy romantikus éjszaka, amikor diktált nekem, de mire hajnalodott, már nem volt az esetem, nem jött be a sílusa.
- Jól van, na, nem is úgy gondoltam, de ki a fene az a Csilla. - kérdeztem most már egyáltalán nem ingerülten.
- Csilla az egyik ihlet-barátnőm, nem ismered, ő a fiúknak diktál.
- Na jól van, nem érek én rá veled tovább diskurálni, 18.oo órára oda kell érnem, úgy hajnal felé itthon leszek, ne várjál meg, aludj nyugodtan. - mondta Tündi és elviharzott.
Ja, próbáljak meg aludni, hogyan? Amikor annyira féltem Őt, hisz' görcsbe rándul a gyomrom minden szirénázó mentőautó hangjának hallatán. Szép este, éjszaka elé nézek, látom szomorú sorsomat. Ideges agyok! Nem akar telni az idő, mit tegyek? Inni nem akarok, mert nem szabad, meg egyébként sem oldom - oldanám - vele a feszkót. Hallgatok zenét. De milyet? Komolyzenét? Nem szeretem nagyon. Romantikusat, ahhoz most nincs kedvem, túl ideges vagyok. Magyar nótát, nem azt is elvetem. Cigaretta? nem szabad azt sem, hogy a fene egyen meg engem. Jól van! Ülök és nézek ki a fejemből bután, olyan idegesen bután. Nehezen telik az idő, mindjárt éjfél, most már nagyon ideges vagyok. Hívnám Tündi mobilját, ki van kapcsolva. Most mit tegyek.? Azt sem tudom, hogy hová ment, melyik kerületbe, vagy nem is Budapesten van? Ennyi idő alatt egy vidéki városból is haza lehet érni...
Na végre éjfél után huszonöt perccel megérkezik, és káromkodik mint a kocsis - nem szokott különben - de amikor ilyen dologra vetemedik, akkor nagyon ki van borulva. Hallom, hogy fujtat, mert cipekedik. Segítek neki, kinyitom a bejárati ajtót és meglátom, illetve megérzem dühének tárgyát. Három fazekat cipel - olyan szép csillogó, villogó ezüst színű - utolsó maradék erejét összeszedve úgy penderíti be a nappaliba őket egymás után, hogy csak úgy nyekkenek. Igen én, mert mindhárom csoda érinti a fájós térdemet nagyot ütve rajtam. Jó nehéz a kutyafáját, csoda, hogy Tündi elbírta.
- Hogy ott egyen meg engem a fene, ha még egyszer rá tudsz engem venni ilyen marhaságra, hogy elmenjek egy termékbemutatóra! Tudod, hogy mit vettem? Három fazekat, amely nem ér egy kalap szilvát sem, egyenként sem, összességében meg pláne! Miért engedtél el? Tudod, hogy mennyibe került nekem ez az ingyenesnek hirdetett mocsok? Darabonként harmincezer forintba. De rábeszéltek. Olyan vehemenciával és irtózatos szaktudással beszélt a mandró, hogy nem tudtam ellenállni. - mondta Tündi egy szuszra.
- Na várjunk csak, először is nem én beszéltelek rá. Másodszor, ha ilyen holmi Csillákkal barátkozol lesajnálod az én fejemet. Most tudjál rá! Na jól van, kidobtál a büdzsénkből közel százezer forintot, a jövő hónapban mit zabálunk nem tudom, mert, hogy hiába van fazekunk, nem tudunk benne főzni semmit, mert nem lesz pénzünk. Bem baj de van csodálatos fazekunk, három...majd kettőbe Te főzöl én meg nézem a harmadikat...- mondtam neki kissé cinikusan.
- Rábeszéltek, tudod, azt mondta a pasa, hogy ez a fezék mindent tud! Tud énekelni, társasozni velünk, elmondja nekünk a Világirodalom Remekei sorozatból az összes regényt, altatót énekel, ha azt kérjük...de főzni benne nem lehet.
Gondoltam hazafelé kipróbálom a taxiban, mert kaptam egy prosit, melyből megtudtam, hogy melyik gombot kell megnyomni, illetve csak érinteni, mint a mint az érintőképernyős mobilt. Hiába érintettem, meg se mukkant. Na jó, sorba próbáltam mindent, egyik se csinált semmit. Na ezért volt, hogy összeszedve minden erőmet landoltattam őket a nappalinkban. És vágjál fejbe légy szíves mind a hárommal egyszere, ha én még egyszer termékbemutatóra akarok menni! Vagy vigyem vissza holnap és célozzam meg a pasit, aki rábeszélt? Na mit tegyek, Te olyan okos vagy, dönts te! - és az őrület határán lebegett szegénykém.
- Nem, nem viszünk vissza semmit, főleg nem verekszünk, ne hülyülj meg, kik vagyunk mi? Erőszaktevők? Nem, téged sem váglak fejbe, mert szeretlek, de áthívjuk a barátunkat, az ezermester barátunkat, ő majd megszereli, hogy csak főzni lehessen benne majd, két hónap múlva. Igaz, hogy vannak hibái mármint amikor szerel - csak a villanykapcsoló, a csengő, a hajszárítónk, a mosógépünk nem működik azóta, mióta ő megszerelte, na de az edényekhez ért, az a szakterülete...
|
|
|
- május 27 2015 16:53:06
Remek, kedves Évi!
Humoros történetedet olvasva - mely akkor nem humor, amikor átverik az embert -, de biztos hogy mindenki találkozott már a direkt marketinggel. Szóval azt mondod, hogy ne hívjam a szerelő barátodat, ha elromlik valami a lakásban? Pedig nekem most orrán száján folyik a fürdőszobában a víz, csak ott nem jön, ahol kellene. Akkor nem hívom a Barátodat, ha ilyen tuti munkát végez!
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Üdvözöllek: Eszti |
- május 27 2015 17:45:43
Jajj, Esztikém, isten őrizzen, hogy hívd ezt a fazont, ha csak nem akarod, hogy az egész lépcsőház lakói úszni tanuljanak a lakásukban. Mert megoldja, egy szavadba kerül! De egyébként jó fej, ha látnád, hogy hogy fel van szerelkezve, amikor jön, vagy megy valahová szerelni. Kis táska, nagy, övtáska, hátizsák, szerszámokkal teli táska, de hogy minek? És rettenetes lassú munkát végez, na persze tudom én, hogy jó munkához idő kell, na de rosszhoz még több!
Köszönöm szépen, hogy olvastál, örülök, hogy a humorosabb végénél csípted el a mondanivalómat. Én is megtalálom mindenben a humort. Örültem Neked.
Szeretettel: Évi |
- június 06 2015 20:39:51
Köszönöm, hogy felvidítottál, kedves Évi.
Szeretettel ölellek: Mara |
- június 11 2015 08:34:31
Drága Marám!
Örülök, hogy egy kis vidámsággal segíthettem Neked!
Köszönöm szépen, hogy olvastál. Gyógyulj minél hamarabb! Puszi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
