|
 Vendég: 117
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_
Radmila Markovity: Felnőttkori emlék
Ki hitte volna, hogy én is tartok majd kecskét, de így volt. Egyedül neveltem a gyerekeimet, és a kiskecskék húsát mindannyian szerettük. A fiam még a kecsketejet is jóízűen fogyasztotta. Csúszott le a torkán, mint most a sör.
Egy alkalommal vezettem a tanítványaimat egynapos kirándulásra, és a lányomra bíztam a jószágok etetését. Volt két malacunk az ólban, egy kecske, meg pulykák az udvaron. Ezen kívül, a fiam hozott valahonnan egy pitbull kutyát, ami hosszú, erős láncra volt kötve, mert a léckerítés nem okozott neki akadályt. Nos, ezeket az állatokat bíztam a lányomra.
A malackák voltak a Zsuzsi meg a Klári, a kecskének természetesen Bori volt a neve, amíg a kutya a Buksi nevet viselte. A pulykák névtelenül éltek az udvarban, több mint valószínű, ezért mérgelődött igen sűrűn a bakpulyka.
Nyugodtan elmentem reggel korán, és egész nap nem gondolkodtam azon, mi is lehet odahaza.
Mikor hazaértem, volt mit hallgatnom.
-Én többet nem maradok idehaza a jószágaiddal. Egész napomat tönkre tették. Azt hittem milyen jót fogok olvasni, de szarva tört a gondolataimnak.
Megetettem a malacokat, és kerestem a kecskét, mert az következett volna, de sehol sem találtam. Akkor a szomszédlánnyal elindultunk a faluban felkutatni. Kérdezgettük mindenkitől, akivel csak találkoztunk: „Láttak-e egy kecskét kóborolni?” Láttak itt is, láttak ott is, csak mi nem láttuk Borit sehol sem. Végre egy asszony útba igazított bennünket. Valóban a faluszéli házban ráakadtunk Borira. Igen ám, de a te Borid nem akart velünk haza jönni. Én húztam, a szomszédlány tolta, akit mellékesen lebogyózott Bori, és nagy keservesen haza értünk. Amikor az udvart megláttam, elfogott a sírhatnék. A malacok az udvarban turkálták ám a földet. Borit becsuktam, a malacokkal meg zavarócskáztunk, de végül is dührivalgás közepette rájuk csuktam az ólajtót. A pulykákkal nem volt bajom, de a kutyátokat, amikor etetni akartam, gonoszságból, vagy kutyatulajdonságból körbe futotta a lábam, és úgy hanyatt rántott, hogy a földre került az eledele. Őt nem zavarta, de én ekkor már sírva mentem be a házba.
Csak azt nem értem, mit szeretsz ezeken az állatokon?!
Valójában a szükség törvényt bont, de megmondani nem tudom, miért szeretem az állatokat. Szeretem, mert szeretem.
Ma már nincsenek jószágaim, és nagyon hiányzik, még a Bori keresztnevű kecském is, talán nem is véletlenül. hiszen nincsenek véletlenek.
A kínai horoszkóp szerint én sárkány vagyok, és a kecske éve nekem sok jót hoz.
Úgy látszik nem hiába küzdöttem Borival.
Szó szerint idézek a horoszkópból.
„A Kecske éve új kolléga, új közösség belépésével kezdődik. A Sárkány jól nézze meg, hogy kinek szavaz bizalmat! Nyáron valaki segítséget kér a Sárkánytól. Ha megfelelően reagál, akkor ősszel érvényesül a „jó tett helyébe jót várj” elve. És az év vége eszméletlen népszerűséget hoz neki.
Ami engem illet, remélem, pozitív értelemben történik az eszméletlenség.
|
|
|
- június 21 2015 12:20:48
Itt is tetszik! |
- július 04 2015 19:24:57
Köszönöm szépen, kedves István. Szeretettel: Radmila |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
