Napkorong

Radmila Markovity: Vacsora a Pokol vendéglőben
Amikor az általános középiskola elkezdte a tanítást a tanári karnak voltak olyan tagjai is, akik a nyolcosztályos elemi iskolából kerültek át hozzánk. Az egyik Kishegyesről, a másik Feketicsről lett
A tantestület tagja, de ezek a tanárok az igazgatók rémei voltak. Mindenbe belekötöttek, okoskodtak feleslegesen, feljelentést tettek, persze alaptalanul. Mikor megszabadultak tőlük, örömükben azt mondták, hogy ezt meg kell ünnepelni.
Vacsorázni hívtak a Pokol nevezetű étterembe. Vígasztalt az egyik igazgató.
- Sebaj! Ez a kezdet. Megjárod majd a pokol kínjait is. Ne félj!
- Félek én! Ti férfiak nem tudtatok kijönni velük, mi lesz velem?
- Kuncogtak kajánul, meg örömmel.
Akkor is megoldom a problémát valahogy. Ha beletörik a bicskám, legfeljebb elmegyek tanítani, az sokkal hálásabb dolog.
A kettő közül az egyiket úgy nyertem meg magamnak, hogy állandóan valamilyen vezetői beosztást adtam neki. Soha semmi bajunk nem volt egymással. Kivéve az osztálytanácsi összejöveteleket, ahol én védtem a gyerekeket, ő meg nem egyszer azt mondta, hogy amilyen én vagyok, olyanok a gyerekek is. Nem engednek a maguk igazából.
- Na látod drága kollegám, hiszen az a célunk, hogy önálló ifjakat neveljünk, akiknek véleményük van, és nem bólogató Jánosok. Egyetértesz velem?
- Úgyis tied az utolsó szó. Rendben van, megadom az ötöst.
A másikkal már nehezebben ment. Áskálódott, kitalálta, hogy a fizetés kárára javíttatom a tantermeket Kishegyesen, ahol még olajos padlók voltak, néhol akkora lyukakkal, hogy egy anyakoca megfialhatott volna benne. Meg azután mondjam én meg neki, hogyan csinálja ő meg a tanmenetet.
Kezdtem kifogyni a béketűrésemből, és nem valami kedves hangon válaszoltam neki.
- Tudod te hogy miket beszélsz? Először is ha valakinek szüksége van a pénzre, az többek között
én vagyok. Csak nem képzeled, hogy a fizetésem kárára dolgozok. A pénz, amin javíttatom a tantermeket a község biztosította, azzal, hogy másra nem költhetjük el, csak adaptációra. Ha annyira nem bírod elviselni, hogy nem te vagy az igazgató, egy szavadba kerül, és én rögtön átadom neked a helyemet. Ami meg a tanmenetedet illeti, hány éve tanítasz az iskolában?
- Sok éve dolgozok már.
- Ha ennyi év alatt nem tanultad meg, hogyan kell elkészíteni egy tanmenetet a saját tantárgyadból, akkor nekünk nem sok mondanivalónk van egymásnak. Helyetted szégyellem magam a kezdő kollegák előtt.
Nem válaszolt. Nem vitatkoztunk többet. A munkáját becsületesen elvégezte. Végül egész jól kijöttünk egymással.

Hozzászólások

gyongyszem555 - július 02 2015 22:56:27
Rendelkeznie kell az embernek olyan tulajdonságokkal, hogy minden helyzetet kezelni tudjon. Meggyőző érvekkel alátámasztva, diplomatikusan reagálva, általában minden embert meg lehet győzni az igazunkról. Ugyanakkor tudni - érteni - kell az emberek "nyelvén" beszélni, Te jól csináltad drága Marám.

Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Évi