Napkorong

Radmila Marković: Tanárkori emlékeim

A gazdag ember

Szerb nyelvet taníottam kezdetben. A kishegyesi gyerekek alig tudtak valamicskét kinyögni ezen a nyelven. Vért izzadtam az órákon. Igyekeztem megtanítani őket valamelyest, hiszen Kishegyes határán kívül már nem boldogulnak, ha nem tudják az állam nyelvét.
Volt egy angyali szép kislány diákom, mosolygós szemekkel, tele igyekezettel, a baj ott volt, hogy hadi lábon állt a szerb nyelvvel. Nem baj, gondoltam én, valami ráragad az évek során, még akkor is, ha csak a heti minimum óraszámmal hall szerb szót
Egy alkalommal új olvasmányt dolgoztunk fel, és én az ismeretlennek vélt szavakat körülírtam szerb nyelven, majd rákérdeztem az osztályra, ki mondaná meg nekem, mit jelent a szó magyarul.
Felcsillant a szeme az én Veronkámnak, jelentkezett, majd kiesett a padból. Örültünk mind a ketten, hogy végre megmondja nekem a szó jelentését. A szó jelentése g a z d a g e m b e r volt, ő pedig hangosan, érthetően ragyogó arccal kimondta : I s t e n e s. Az osztály jobb szerbesei kuncogni kezdtek, Veronka nézett rám zavarodottan és csalódva.
. Odafordultam a többiekhez, és magyarul így szóltam:
- Mit mosolyogtok? Veronka nagyon ügyesen következtetett. Ugyanis a szó úgy kezdődik, hogy b o g , ami Istent jelent, ebből arra következtetett, hogy a b o g á t á s istenest
jelenthet. Üljél le Veronkám, látom szépen figyelsz az órámon, de jegyezzed meg, hogy ez a szó gazdag embert jelent.
Azóta sok víz folyt le a Dunán, de az én Veronkám se, meg én sem felejtettük el ezt az esetet. Már nem egyszer megmosolyogtuk közösen a szómagyarázatot.

Hozzászólások

gyongyszem555 - július 09 2015 07:36:48
Drága Marám!

Szép emlékeket őrzöl aktív pedagógus korodból, melyeket én nagyon szeretek olvasni. Imádom - imádtam gyerekkorom óta - a pedagógusokat, én is mindig az szerettem volna lenni. De mivel tizenévesen érkezett a mindent elsöprő szerelem, és magával ragadott - melyet egy percig sem bántam meg, hiszen nagyon szép életem volt, van még a nehézségek ellenére is, melyek a szüleim egészségi állapotának romlásával kezdődtek -, más irányba orientálódott az életem. De ha ez nem így történik, biztos, hogy pedagógus lettem volna. És én úgy látom, érzékelem az írásaidon, hogy te a hívatásod nagyon magas fokán - tetőfokán - állsz, hiszen, tudásod, gyermekszereteted ezt lehetővé teszik. Téged biztos nagyon imádtak a tanulóid.

Szeretettel olvastam ezt az emlékedet is.

Baráti ölelésem, sok-sok puszival, jó egészséget kívánva: Évi