|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_
A háborúkban...II.rész.
Ettöl kezdve az élet megváltozott számunkra,tudva,hogy nincs hová visszatérni.
Nem voltunk egyedül a háznak azon a felén minden lakónak hasonló volt a helyzete.
Az orosz front gyorsan közeledett,a káosz egyre nagyobb lett.Bombázók most már jöttek kiszámíthatatlan
időkbe és azok a meglepetések súlyos kárt okoztak mindenbe. Kis orosz gépek szállingóztak a város
felett gépfegyverrel lőttek minden mozgó életet.
A helyzetünk a legrosszabb volt amit képzelni sem lehetett,villany,víz nem volt,gyertyáink elfogytak,cipő-
krémbe tugtunk kanocot azt égettük.
Házunkban három zsidó család bújkált amiről mindenki tudott.Egy nap egy öreg zsidó meghalt akinek
gyümölcs üzlete volt a házba már régóta ott laktak.Kerestek ajánlkozókat akik kivoiszik az öreget a
közeli térre eltemetni.
A Józsefvárosi katolikus templom mellett volt a Mária Terézia tér ahová mi gyerekek szoktunk menni játszani.Oda vittük a bácsit magam és egy idősebb ember kik válaltuk,hogy elhantoljuk őt a téren
Találtunk egy batárszerűséget amere rátettük az öreget egy csákány és két lapát volt amivel akartuk
ásni a sírhelyet.Nem számítottunk a hideg téli fagyra mikor elkezdtük ásni a földet ami olyan kemény
volt mint a szikla. Gondoltuk ideiglenesen jó lesz,csak olyan mély gödröt ástunk,hogy éppen csak
befedte pokrócba volt takarva amit a megmaradt fagyos földel betakartuk.
Nekem veszélyes volt az utcára menni mert 17-éves létemre az új rendelet szerint katona köteles voltam.
nyilasok portyáztak a városban igazoltattak mindenkit.Katona szökevényeket,zsidókat kerestek volt,hogy
férfiakat akikben nem voltak biztosak bevitték a kapu mögé meg kellett mutatni a nemi szervüket.
Fiatal létemre nagyon bátor voltam szegény anyám sokat aggódott miattam.
A templom mellett volt a Főpósta hivatal oda kellett menni vízért ami közel volt a Német utca sarkához
ahol hatalmas gödröt ástak,két magamhoz hasonlókorú német katona gépfegyver állásban várták az
oroszokat.Sajnáltam őket akárhányszor mentem vízért integettem nekik,tudtam,hogy ha az oroszok
ide érnek ez lesz a nyugvóhelyük.
Több ízben volt,hogy este nagy dörömbölés hallatszott a kapun ami mindég zárva volt ilyenkor,talán öten
voltunk a házban kik valami oknál fogva bújkálni kellett a háztetőre mentünk ott feküdtünk sokáig amig
gondoltuk,hogy minden lecsendesedett.Nehéz bombázók moraja,hatalmas becsapódások,légvédelmi
lövegek szines tüzijátéka ami azt mondhatnám,hogy gyönyörű vólt,de halálosan veszélyes.
Éhezett mindenki,katonák vonultak vissza,kóbor katona lovak akiket élelem híján szélnek eresztettek.
Egy ilyen ló találatot kapott a házunk előtt,sajnáltuk de mindenki örömére történt feldaraboltuk elosztottuk
a lakók között.Az volt az első ló hús amit ettem nagyon kemény volt sokáig kellett főzni egy kis spiritusz
fözönk volt ami nagyon lassan ment hosszú órákig kellet valamit főzni vele..
Eljött a karácsony. Amit őszintén nem vártunk a körülményeink csak megszomorították ezt a szép ünnepet
Egyszer csak azt vettük észre a zaj megszünt a bombázók elmentek.Gondoltam nekik miután
hajléktalanná tettek százezreket,szépen megtartják a karácsonyi ünnepeket.Vajon gondolnak-e arra.,
hogy mi kárt tettek ártatlan emberek,családok életébe?
Bementünk a közös ovóhelyre mind azok kik elveszítettük otthonainkat.Volt egy pár
szál gyertya,lehettünk talán 30-35-en nem volt karácsonyfa,ajándék semm
De valahogy úgy éreztem annál sokkal több volt.Az a maroknyi ember közelebb
érezte magát egymáshoz mint valaha.Akkor láttam,hogy a nincstelenségben sokkal
több szeretet van.Öleltük egymást,énekeltük a mennyből az angyalt,mindenki sírt.
Két napra rá arra ébredtünk hangos,durva hangokat hallottunk,kibállásokat egy
idegen nyelven.Megjöttek az oroszok.
Feldúlták az egész házat,ahogy néztem őket nem fehér oroszok,mongolok,kirgízek
vagy ki tudja miféle fenevadak lehettek.
Gorombák vagy csak én láttam annak mert nem voltam hozzászokva ahhoz a hang-
nemhez.Összszedtek mindent amit csak találtak,nyakláncot órákat,gyűrűket és
semki nem mert ellent mondani mert a nyakukba lógott a golyószoró.
Aztán egy nappal később minden megváltozott más orosz katonák jöttek,mosolyogtak
segítságet kértek.Mondták a konyhájukra kellenek asszonyok.
Senki nem jelentkezett,akkor megfordult a kedvességük maguk választották ki akiket elvittek ellenkezni nem lehetet.
Szegény asszonyok nem sejtették hová mennek ahol brútul megerőszakolták őket.
sokan mondták harminc,negyvenen mentek keresztül rajtuk.Ezek barbárabbak
voltak a barbároknál.Többszázezer asszonyt az országba megerőszakoltak többen
belehaltak.
Már lehetett az utcán járkálni emberek keresték hozzátartozójaikat.Magam is gondoltam elmegyek megnézni a legjobb barátomat aki a Guttengerg téren lakott..
Ahogy elhaladtam a pósta épület előtt,mikor elértem a Német utca sarkához láttam a
két fiatal német katonát holtan a gödörben.Sajnáltam őket mint minden katonát kik nem tehetnek róla,a katonának engedelmeskedni kell.Ők csak végrehajtsák az igazi
gyilkosok rendeletét.
Végig a Német utcán összeomlott házak,halottak magyar német katonák,zsidók.
elértem a Rákóczi tér sarkához az egyik épületnél egy özlet benyilóban láttam
egy magyar katonák aki a puskáját fogta mintja célozna valakire de aztán mikor
közelebb értem láttam a vas sisakján egy nagy luk volt.
Áthaladva a téren egy pár feködt a földön kezük összekötve fejbe lettek lőve.
Itt-ott halottak a téren mindenütt.Átmenve a József kőrúton szemben egy mozi szinház
már nem emlékszem a nevére de ott van egy kis utca ami vezet a Guttenberg térre.
E kis utca másik oldalán volt egy hentes üzlet ami ott volt már időtlen idők óta.
Emlékszem fehér csempékkel volt a fala magasan kirakva.
Rosszul lettem amit ott láttam olyan hányinger fogott el nem tudtam tovább menni
visszakellett forduljak ha jól emlékszem szaladtam attól amit láttam.
Az üzlethelységben meztelen nők,férfiak voltak felhalmozva majdnem a mennyezetig.
Azon gondolkodtam micsoda emberi mívoltukból kivetkőzött állatok lehettek akik
ilyesmire képesek.Tudom nem vagyunk egyformák egy bizonyos rétege az emberiségnek,gyilkos elmebetedségben szenvednek kiknek ha fegyvert adnak a
kezükben mindenre képesek. A katonaság éppen olyan a zöme tisztességes értelmes
ember de egy kis része rosszindulatu kegyetlenségekre képes.
Haza érve,kivoltam merülve fizikailag szellemileg levoltam törve amit láttam nem mondtam meg senkinek szégyeltem emberfajtámat.
Folytatom |
|
|
- január 01 2016 19:08:27
Csak háború ne legyen ezen a Földön ! |
- január 02 2016 00:26:42
Kedves esprit
A háború a legjobban kamatozó üzlet,amit a szegény emberek szemvednek
Köszönöm,hogy olvastad
Tibor |
- január 07 2016 18:59:31
[b]Tibikém[/b], nekem is van itt a Korongon egy novellám, amelyben mi is felosztottunk egy lovat. Szinte veletek egy idôben történhetett. A címe: Hullottak a bombák.
Kösz szépen a leírást.
Öleléssel: PiaNista |
- január 09 2016 14:19:13
PiaNista
Köszönöm,hogy olvastad,megkeresem a cikkedet,szomorú történetek
Üdv. Tibor |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat,
Kelemen napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
