|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_
HEGYI BESZÉD
Látom a bamba pofátokon, mennyire meg vagytok lepve.
Remélem jól láttok és hallotok ott lent a völgyben, és a hangom is hallatszik.
Hogy miért hegyi beszéd amit nektek rendezek? Hát nagyon egyszerű. Én a hegyről szólok, hozzátok, akik a völgyben vagytok. A dolog lényege, hogy kell ehhez egy hegy. Ezt próbáljátok megjegyezni…
Piszok nagy szerencsétek van, hogy jó a hangulatom ma, és van türelmem nektek beszélni, bár nagyon meg lennék lepve, ha értenétek, amiket mondok. Mikor hozzátok beszélek, akkor valójában magamban beszélek, mert rátok számítani csak a disznóságok elkövetésében lehet, de ha meggondolom, akkor sem érdemes.
Rátok gondol az írás mikor Isten barmait emlegeti, bele sem mertek gondolni, ha Istennek barmai vannak, azok nem ti vagytok, ahhoz sokkal többet kell nyújtani.
Most is, ahogy elnézlek benneteket ott alant, összezsúfolódtatok, mint a birkák, kifejezéstelen tekintetetekkel próbáltok felkapaszkodni ide a hegytetőre, de gőzötök sincs, hogy tegyétek. Én meg el nem mondom hol az ösvény, ott dögöljetek meg, ahol vagytok.
Ezt őszintén mondom, nem gorombáskodási szándékkal.
Bizony, bizony- mondom néktek, rohadtul kellemes itt fent, lágyan fújdogálnak a szellők, süt a nap, hatalmasan szívom be a friss levegőt, kiszellőzve magamból mindent, ami ti vagytok.
Bezzeg nálatok, a félhomályos völgyben…
Saját bűzötökben dagonyáztok, pofántüsszögitek, és köhögitek egymást, mert még azt sem verték belétek süldőkorotokban, hogy tegyétek a szátok elé koszos kezeiteket.
Nálatok használhatatlanabb, megbízhatatlanabb emlős nincs is, bár imádjátok a munkát, akár naphosszat is el tudjátok nézegetni.
Ó ócska felebarátim, akikhez képest egy lajhár futóbolond, nektek futás közben fel lehetne varrni a seggetekre egy gombot, nektek pofázok, én nem vagyok normális.
Ti hülyének születtek, és az idő múlásával csak rosszabbak lesztek, rátok telepszik az, amit arterioszklerózisnak hívnak, ami jótékonyan elfedi elmétek maradékai elől az igazságot. Ami nektek jó, bár mondják, hogy ami jó, az vagy bűn, vagy hizlal.
Részemről szívesebben nézek egy kikerekedett hülyét, mint egy soványat, már esztétikai okból kifolyólag persze.
Ha kannibál lennék, az egy más tészta, akkor a sovány tetszene, nem bírja az epém a zsírt.
Látom a pofátokon a döbbenetet, el sem tudjátok képzelni, hogy kerültem ide fel, ahova mindig vágyakoztatok.
Jaj, gyerekek! Tőlem ne várjatok választ, mert ha meg is mondanám, hót biztos, hogy másutt kötnétek ki, és engem hibáztatnátok.
Parasztnak nem való a csokoládé- mondják, megeszi a papírt, a többit meg eldobja, azt hiszi, hogy szar.
Hát ilyenek vagytok ti lelkecskéim, ez meglehetősen lehangoló, de már hozzászoktam, hogy magam vagyok az egész vidéken.
Most kedvem lenne felpattanni erre a kerek sziklára, és égnek emelt karokkal elharsogni egy Goethét, vagy egy Pilinszkyt, vagy Abe Kobo, A homok asszonyából előadni egy részletet, de életveszélyes lenne rátok nézve, mer még hetek múlva is itt állnátok, próbálva megfejteni, mi is történt.
Itt halnátok éhen, és bűzötök felkúszna ide hozzám, ami meglehetősen unheimlich.
Ó, ti Isten adta nép…csodállak is benneteket, mert úgy le tudjátok élni a völgyben az egész életeteket, hogy azt hiszitek, a hegytetőn vagytok.
És tudjuk, hogy az igazság nem lényeges, a hit a döntő.
Én meg vagyok egy olyan tökös legény, hogy nem figyelmeztetlek benneteket, hogy a völgyben álmodoztok.
Mert végső fokon, ott álmodik, mindenki ahol akar, az álmok nem helyigényesek, meg szaguk sincs.
A hülyeségnek sincs szaga, az csak nektek van, a szagtalan álmaitok tokjának, de hiszen valaminek kell, hogy szaga is legyen, tartozik a léthez.
Hát ti aztán létezők vagytok a javából, még itt fent is időnként a fellibbenő fuvallat emlékeztet rá.
Most, hogy felettetek vagyok, ebből a perspektívából és távolságból egészen mást látok, mint mikor köztetek szorongok.
Nem akarok hízelegni nektek, de siralmas az élmény.
Ha valaki volt már a hegytetőn, sosem fog visszaszokni a völgybe.
Hát legyen eszetek, maradjatok ott, ahol vagytok.
Fetrengjetek a képzelgéseitek langyos masszájában, és maradjatok boldogok.
|
|
|
- december 13 2016 20:15:21
Kedves Ica.
Hát, igen, hogy is mondjam...
Köszönöm, hogy meglátogattál.
gyuri |
- december 16 2016 09:40:55
Igen, az érem két oldala! Kemény írás, kemény mondanivaló, elgondolkodtató...ha ezek a "birkák" nem lennének, kinek szólna a hegyi beszéd? Vajon??? Egymásnak, a hasonszőrűeknek! Megennék egymást! De ők nem barmok!
Gratulálok!
Üdv: Évi  |
- december 18 2016 22:31:06
Kedves Évi.
Persze, hogy nem barmok, de igen szívesen belemarnak egymásba, és mindig az agresszív indulatok kerekednek felül.
Nem ismerik, Esterházy szavait:"Bizonyos szint fölött, nem süllyedünk bizonyos szint alá"
Köszönöm, hogy rámnéztél.
gyuri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 27. szerda,
Virgil napja van.
Holnap Stefánia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
