- Mondd Tündikém, drága, aranyos ihletem, mi a hóttkoros nyavalya van még mindig Veled? Lecseréllek, isten bizony lecseréllek a zöldszeműre, az ihletfiúra ha nem térsz magadhoz! Nem vagy a régi! - feddem meg az ihletemet. De tesz a fejemre nagy ívben torony magasról!
- Figyelj! Kitörölted az ismerőseid közül felelőtlenül, igen, de akkor úgy érezted, hogy azt kell tenned. Később rájöttél, hogy hibáztál, mert olyan érzékeny lelkivilágú, szentimentális barom vagy mint én! Igen, de a szívedből nem tudod kitörölni Te barom! Ne haragudj a vulgáris szavaimért, de komolyan mondom felidegesítesz, pedig engem nehéz! Jól van, visszajelöltétek egymást spongyát rá! Akkor minden a régi, ugye? - kérdezem tőle, de ő csak mereng. Mintha nem is neki pofáznék! Mit csináljak már vele?
- Jól van, tudom igazad van kedvesem, de miért múlik el minden ami szép, ami egykor szép volt, miért kell, hogy vége legyen! Nem, semmi sem a régi, tudod, semmi! Te azt hiszed, hogy olyan nagy okos vagy, mondd el akkor, na mondd el, hogy miért nem marad minden a régiben, na mondd, hadd halljam!
- Tündim! Változnak az idők, vele együtt az emberek. Mindenkit érnek különböző behatások, melyek formálják ha nem is teljesen a jellemet de az egyéniségen bizony változtatnak. Na alapvetően nem, mert a gének nem engedik, de az ember változik. Mondd, Te egyre hülyébb vagy? Ezt olyan nehéz felfognod? Nem két év alatt, két hét alatt is változhat az ember.Ezt én magyarázzam Neked? Nem vagy már kamaszodó kislány, annyi idős vagy mint én! Miért nem békélsz meg a sorssal? Az ellen úgysem tudsz tenni semmit.
- De miért nem lehet az idő kerekét visszafordítani? Miért nem lehet újra a régi minden, miért? - és zokog...a fenébe!
- Tündi, komolyan mondom, hogy Te visszazuhantál a kisded korba. Amikor a kisgyereknek a miértek miértje korszaka van! Emlékszel arra, amikor a gyerekeink, unokáink várták a választ tőlünk a miértekre, a miértek miértjére! Na ebben leledzel Te most! Csak itt most azért állj meg, nehogy visszamenj a csecsemőkorba, amikor még csak gügyögtél!!! Mert akkor isten bizony elfenekellek! Vagy inkább változtatok, mert én is változom ám, lecseréllek! Igen, a zöldszeműre, nem az esetem, nem a stílusom az tény, de majd megszokom! - mondom neki és a kis görény telefonomat már veszem is a kezembe, hogy felhívjam. Végre rám emeli a tekintetét és elröhögi magát. Hogy most min röhög, az számomra talány. Szerintem látja is a döbbenetet a szememben és ennyit mond:
- Úgysem teszed meg, mert nem a Te stílusod! Ennyire már ismerlek! Hiába a szép zöld szem, ami most már valld be tetszik neked, de összességében nem jön be Neked, tudom. Jól van, ünnepélyesen megígérem, holnaptól a régi leszek, mert én is utálom így magamat. Még lehet, hogy jobban mint Te. De holnapig bírjál már ki engem így, jól van? - és könyörgő tekintetét rám szegezi.
- Jól van Tündi, úgyis mindjárt holnap!
- A francba tényleg, na de még egy utolsó kérdésem van: M'ért múlik el minden ami szép? - úgysem tudod rá a választ!
- Dehogynem! Azért múlik el, hogy helyébe lépjen a követekező fejezet, ami még szebb lesz! Érted? Ebben kell hinned és bíznod! - mondom Tündinek higgadtan.
- De megigéred, hogy így lesz? Ha Te mondod, Neked elhiszem...
- Megigérem...
Elgondolkodom. Be tudom én tartani ezt az ígéretemet? Muszáj, nem csalódhat bennem!
Kapolyi Gyorgy - március 13 2017 14:40:03
Érdekes, és valós problémát boncolsz.
A folyamatos létezés folyton változó szokásait, egy kezdő képes kritikátlan szemmel figyelni, és elfogadni.
De ha már van mögötte elég tapasztalat, tud viszonyítani, egyre kritikusabb lesz.
Sok lesz a DE, és meg akarja érteni a megérthetetlent.
És hogy "Miért múlik el minden ami szép?" Mert a rossz is múlik, csak azt nagyon nehéz kivárni, míg a szép, úgy tűnik el, mint egy szivárvány.
Meg ha egy férfi megöregszik, attól még a fiatal, szép nők tetszenek neki, és fordítva.
Nagyon nehéz elfogadni mindent, ami tény.
Tetszett írásod.
Szeretettel.
gyuri
gyongyszem555 - március 13 2017 15:59:20
Igen, ahogy az ember idősödik, egyre több tapasztalatot szerez és abból építkezik tovább, amit szerzett. Nyilván minden és mindenki változik, ezt tudomásul kell venni. És aki nem tudja ezt tudomásul venni, mert nem érzi, hogy ennek így kell lenni, igy kell történnie, mert egyszer minden véget ér, az az ember sokat fog szenvedni.
Köszönöm szépen, hogy olvastál és elmondtad véleményedet.
Szeretettel: Évi
Minden elmúlik egyszer,vagy semmi nem múlik el,mert a könyvben
átlapozunk a következő történetre de az előző még ott van.
H.G. Wels írta a "Time mashine" című könyvben az idő varázsát hol az életünk valójában csak egy pillanat ami részünkre életfogytiglan.
Mi csak bororkálunk az igazi tényekben
Szeretettel olvastalak : Tibor
gyongyszem555 - március 14 2017 08:01:36
Szeretem a bölcs gondolataidat kedves Tibor. minden kommentedben.
Köszönöm szépen, hogy olvastál.
