Eddigi üdüléseim során az alábbi vulkánokat látogattam meg.
1, Kanári szigetek-Tenerife El Teide (Erről már az előző írásomban beszámoltam.
2, Szicília Vezúv
3, Szicília Etna
4, Szicília Stromboli
5, Szicília Isola Eolie Vulkánó
2.
Jó pár éve már, hogy az egyik utazási iroda jóvoltából, akikkel minden esetben utazom, baráti társasággal, egy Szicíliai körúton vettem részt. Azóta is bennem él Olaszország gyönyörű tájai, hegyei, gyöngyszemei.
Az autópályái, melyek kígyóként bujkáltak hegybe be, majd hegyből ki, hol lent, hol fent voltunk. Káprázatos látvány volt számomra a táj. Útvonalunk az első napon: Velence, Bologna, Firenze, Livorno, Róma volt. Rómában egy hegytetőn volt a szállásunk, ahonnan gyönyörű kilátás volt az esti órákban a városra.
Másnap indultunk Nápolyba, a Pompei leégett városát, és a Vezúvot néztük meg. Abban a tudatban itt is, hogy bármikor kitörhet ez a vulkán, gondolatban sietettem az egész napot. A torkom is összeszorult miközben végigmentünk a leégett Pompei városon, szörnyű látvány volt. El sem tudom képzelni, hogy az ott lakók, tudván ezt a levegőben lévő állandó veszélyt, hogy tudnak ott élni.
Na, én ott semennyi pénzért nem laknék!
Pompei és a Vezúv történetét mindannyian ismeritek, most itt nem írom le, hiszen az Internet tele van ezzel kapcsolatos írásokkal. A Tv-ben is többször vetítették már „Egy város pusztulása című filmet” ami erről szól. Most erről teszek fel egy videót. Ha még nem voltatok, ajánlom Nektek is.
Egy ismeretlen költőtől találtam egy verset Pompei séta címmel, amit ide felteszek:
Pompei séta
(Ismeretlen szerzőtől)
Testük helyén a kiégett üreg,
A sült kőben, mi egükről lehullt.
Nekik: az volt a végső szenvedés,
Neked: látvány, érzéki kép a múlt.
Kifinomult bennük az élvezet,
Bámulod kövek színes lapjain,
Mozaikokra tört szép szerelem.
S végül hamuvá finomult a kín.
Kecses a test - durva, rücskös a kő.
Fojtó a gáz, görcsbe rándul a test.
Szelíd szőlőt érlel bár most a hegy,
Halált az nem lát, aki álmodni rest.
Vággyal eltelve tisztelték tüzét,
Bízóan benne ülve lábánál.
Nem menekültek haragja elől.
Ő volt az élet, ő lett a halál.
Nézed életük pikáns képeken,
Nézed házaik mesés romjait.
Nézed ámulva a kiállítást.
Látod-e a haldoklók kínjait?
Féled te is, ha megdördül a hegy,
Rettegsz, lesújt reád a kárhozat.
Halottként élő lennél inkább, vagy
Éltében boldog, büszke áldozat?
Utibeszámolóm folytatás következik a következő részben.
gyongyszem555 - április 16 2017 03:05:01
Te bátor vagy szincikém, én nem mertem volna odamenni. Gratulálok színes, érdekes útleírásodhoz és csodálom a bátorságodat!
Szeretettel olvastalak!
Évi
szinci - április 16 2017 09:23:05
Évike Köszönöm a hozzászólásodat.Mikor az ember elindul egy körútra, nem tudja mibe cseppen bele. Ettől húzosabb dolgok is előfordultak. Ölellek. szinci
Tiberius - április 17 2017 14:22:09
Kedves Szinci !
Láttuk mind azokat de miind azokhoz hozzá kell gondolni azt a pár ezer évet
ami még borzasztóbbá teszi az egészet.
Ha már ott voltál akkor biztos láttad a Blue lagoont Kék barlang amihez
egy szárnyas hajóval lehet menni
Felejthetetlen történet
Tibor
farkas viola - április 20 2017 14:13:24
Drága Szinci!
Végig néztem a videót s közben átéltem a szörnyű és felejthetetlen tragédiát. Olaszországi szereplésünk közben, mi is ellátogattunk Pompeji városába kétszer is /húgom és én/. A látványt soha nem lehet elfelejteni. Egyébként voltunk Katániába is és megmásztuk az Etnát. Az az út is felejthetetlen a többivel együtt.
Örömmel időztem Nálad.
Szeretettel: Viola
szinci - április 22 2017 06:59:10
Margitka! Nincs jelentősége a visszafelé haladásnak, az akkor is olyan amilyennek leírtam Köszönöm, hogy olvastál
szinci - április 22 2017 07:01:23
Tibor, igen voltunk ott is, nagy élmény volt. Köszönöm, hogy elolvastál, és annak külön örülök, hogy amiket leírtam Te azt mind láttad. Újat nem tudtam nyújtani:-)
szinci - április 22 2017 07:03:35
Viola ! Örülök, hogy Te is megjártad már ezt az utat, átélted ezt a szörnyű látványt.Köszönöm, hogy azért elolvastad írásomat Ölellek. szinci
