Napkorong

Városunk legújabb díszpolgára
Nemzeti ünnepünkön átadták a díszpolgári címet egy híres orvosprofesszornak.
A helyi napilap egész oldalas cikket közölt a vele készült riportról. Nyájasan mosolygott az illusztrált fotón és büszkén mesélt sikeres életpályájáról, hivatásáról,
saját családjáról és az általa vezetett osztályon dolgozó beosztottairól, a kitűnő légkörről,mely elősegíti a betegek gyógyulását. Az egészségügy jelen problémáiról
nem esett szó az általa előadott bemutatásban. Akár egykor Ferenc József császár magyarországi látogatásakor – mint a császár akkor mondta: „Minden nagyon jó, minden nagyon szép, mindennel meg vagyok elégedve.” – nem szó szerint, de tartalmát tekintve ez volt a helyzet lényegi minősítése.
Kivágtam az újságcikket és eltettem orvosi irataim, zárójelentéseim közé, emlékül.
Balsorsom ugyanis több alkalommal összekényszerített a professzorral páciensként
súlyos betegségeim miatt. Volt alkalmam megismerni az általa vezetett osztályt, a
beosztott orvosokat, ápolókat és kedvességüket. Tapasztalataim alapján nem díszpolgárrá, sokkal inkább végtelenül hiú, pénzsóvár és a betegeket, sőt némely kollégáját is méltatlanul lenéző, vezetésre alkalmatlan orvosként nevezném ki.
Néhány példát megemlítek a hitelesség kedvéért.
A belgyógyászati osztályon is volt két olyan szoba, mely a professzor magánbetegeinek volt fenntartva, kétágyas, fürdővel, WC ellátva. Az ambulancián az ügyeletes doktornő beutalt kivizsgálás végett. A kétágyas szobába kerültem, mivel doktori címem alapján talán kollégának, de mindenképp pénzes betegnek véltek.
Megkezdődtek a vizsgálatok, de a délutáni viziten a főorvos úr egyetlen szót sem szólt hozzám, csak szakmailag jól felkészült kollégájának mondta: be vagyunk kerítve! – ez azt jelentette, hogy további vizsgálatokra van szükség, mert az eddigi még nem adott elég információt. CT vizsgálatra már elő voltam jegyezve már, amire néhány nap múlva került sor. Ekkor már nem feküdtem bent, mivel a másnapi béltükrözést nem fogadtam el. A CT vizsgálat komoly bajt és gyomortükrözést javasolt. Orvos barátnőm figyelmeztetett:
- Ha jót akarsz magadnak, előtte menj el a professzor magánrendelésére.
Megtettem. Felkerestem, és e szavakkal fogadott.
- Na végre,hogy itt is üdvözölhetem.
Kaptam időpontot, ő a vizsgálatot elvégezte és a zárójelentésre azt írta:
A vezeték teljesen ép külleműnek ábrázolódott.
Hittem benne és megnyugodtam volna, ha nem kezdtem volna rohamosan soványodni és egyre jobban fájt a beszűkült vezeték. Egy év múlva már a pesti onkológiai intézetben vizsgáltak, és műtétre volt szükség, amit az orvosi klinikán végeztek el. A késés miatt beteg szervem krónikus gyulladással kínozott és egyre fogytam, gyengültem. Ismét beutaltak a kórházba felerősítés végett. Most már hatágyas szobában feküdtem, és roborálásról szó sem esett. Professzor úr emlékezett rám, sértődötten vette tudomásul, hogy másik városban végezték el a műtétet, amire szerinte nem volt szükség. Lisztérzékenységre vizsgált, noha ezt már
korábban a műtét után elvégezték, csupán a lelet nem állt még rendelkezésemre, csak részletei. Kiderült, hogy most is tévedett.
Ezután már nem próbálkoztam erre az osztályra befeküdni, magánrendelésen meséltem el a történetet, történetesen egyik beosztottjának, aki mellékállásban itt is rendelt. Ő így reagált panaszomra:
- Sokan utálják a professzort . / olyan érzésem támadt, hogy ő is/.
Utolsó sértő viselkedése emberi méltóságomat sértette. Vastagbél tükrözésre előkészítve feküdtem a vizsgáló asztalon, az orvos már épp hozzá kezdett volna a vizsgálathoz, amikor beviharzott a főnöke, a professzor és – mert épp akkor érkezett haza szabadságáról, mesélni kezdte nyári élményeit.
A legjobban felkészült orvosok közül néhány év alatt tíz személy távozott az osztályáról – ennyit a jó, családias légkörről!
Természetesen ez csupán egy jelentéktelen beteg magánvéleménye az új díszpolgárról, aki még él, de sohasem lesz már jobb egészségben.

-

Hozzászólások

farkas viola - április 20 2017 04:37:59
Drága Mamuszka!
Elkeserítő dolgokat írtál meg, el is hiszem Neked, mert Te a szenvedő fél oldalán voltál és vagy. Sajnos, én is ott vagyok már jó ideje és csak ritkán tapasztalok emberséges bánásmódot. Le a kalappal előtted, hogy bírod a sokféle hercehurcát. Fogadd együttérzésemet.
Szeretettel gondolok Rád: Viola

mamuszka - április 20 2017 12:03:02
Drága Viola!

köszönöm, hogy olvastad panaszkodó történetemet, melyet a mostani esemény kavart fel és ismét tudatosult bennem, hogy a halál felé sodródó fájdalmas betegségeimet ennek a díszpolgárnak köszönhetem.

kívánom, hogy ne legyenek ilyen élményeid soha.