Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikNovember 28 2024 00:24:10
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Impresszum
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 4
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,211
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Váltás a VERSEK főoldalára P R Ó Z Á K
Baj a bajt éri, avagy a földműves egy napja
_
Radmila Markovity
Baj a bajt éri, avagy a földműves egy napja

A Nap lassan a zenitre ért, a távolban a délibáb víztócsákat varázsolt az útra. A traktor egyenletesen pöfékelve okádta magából a bűzt a kipufogón keresztül, ami csöndben szétterült a levegőben. A kabinban a hőségtől izzadságcseppek hullottak a lábra, kézre, a zsebkendő a zseben kívül várta a feladatát a hepehupás földúton néha-néha lecsúszva Péter lába mellé. Úgy gondolta Kis Péter, még egy sort felszánt, és indul haza. Elég volt erre a napra ebben a rekkenő hőségben. Nem ért a parcella feléig sem, amikor szakadozott az előre haladás, majd lassan megállt a nem éppen fiatal mezőgazdasági alkalmatosság. – A fene enne meg! Rohadj meg! Te mihaszna, vén, akaratos hátramozdító! Mennyié bébetűzne meg aki megcsinát?! Elkezdett kotorászni a zsebében, és maga elé mormogta. – Okos vót, aki kitaláta a mobil telefont, most nagyon jó gyün ebbe a helzetbe. Tárcsázna, de se hívni, se SMS-t nem lehet küldeni. Lemerült. Még csak most szakadt a film. Jöttek a nyomdafestéket nem tűrő szavak egyike a másik után. Már emelte a kezét, úgy önkéntelenül, azzal a szándékkal, a földhöz vágja ezt a semmirevaló vacakot. Ekkor zúgás ütötte meg a fülét. Ha a szomszéd igyekezik hazafelé a földjéről, úgy gondolta, majd üzen tőle a fiáért, hozzon magával mestert is. Nem hagyhatja itt ebek harmadjára ezt a vacakot, mert még a végén lába kel. – Mi van szomszéd? Pihenünk? – Pihen a fészkes fene. Bedöglött ez a rosszvas. Jókó érkezté Szój má be kérlek a gyereknek gyűjjön ki vontatóva, mester nem kő, majd otthon megcsinájuk. – Mi történt? – Leállt. – Hadd nézem meg, hátha lehet rajta segíteni – szólt a szomszéd. Nézegeti a motort, nem lát hibát. – Te szomszéd! Van ebben nafta? – Van hát! Tegnap attam a gyereknek píszt, töcsse teli a tartályt. – Na, nézzük meg. Te szomszéd, ebben nincs nafta. Ezért áltál meg. – No, az anyja szentöltessíkit. Csak haza mennyek. Lesz neki hadd el hadd. – Ne szaladj a rúd elébe. Előbb hallgasd meg a gyereket. – Szomszéd ugorj be hozzánk, oszt mond annak a mihasznának, hozzon egy kánává. Hazahajtom a traktort, meg megtankolok én. – Megyek, szomszéd. Itt lesz a gyerek nem sokára, csak ne idegeskedj. Péter gazda, akit a faluban jó kedélyű, vicces embernek ismertek, lassan kezdett megnyugodni. Nincs is nagy baj! Engem evett a magam fenéje. Hogy nem jutott eszembe ellenőrizni van-e elég nafta a tartályban. Eddig azt hittem én vagyok a jobb koca-mester, de úgy láccik, ez a fiatala szomszéd kikupálódott, oszt túltett a mesterin, mármind rajtam. Péter az út menti fa alá húzódott az égető napsugarak elől, és rágyújtott. Ahogy ott elmélkedik mindenről, ami az eszébe jutott, ismét traktor zúgását hozta a meleg levegő. Ismerős traktorista vezetett. Amikor meglátta Pétert, lassított, és kiszólt a kabinból. – Jól van Péter bátyám, vagy csak pihenget? – Jó se vagyok. Nem pihenek. Tűnődök. – Ugyan min? Nem tudom, az én fejem üresedett ki hamarabb. vagy a traktor tartálya. Tudod, pisával nem halad ez a masina, - és rábökött a traktorra. A nafta meg eefogyott. – Sose búsujjon, van nekem a kánában pisa helyett nafta annyi, hogy hazahajthatja a traktort. A többi már gyerekjáték. – Köszönöm, de üzentem épp a zelébb a gyereknek..mondta volna tovább, de az ismerőse leintette. – Mire ide ér a gyerek, addig beesteledik. Nézze, itt a kána, öntse bele a traktorba a tartalmát.
– Te, gyerek, biztos nem pisa van benne? Nektek, fiataloknak mindent kiad az eszetek - és mosolygott hozzá. – Szagoljon bele, akkor megtudja - huncutkodott a fiatalember. A naptól felforrósodott traktor fém része okádta magából a meleget, de a földműves lassan az idő múlásával tavasztól őszig hozzászokik a nagy meleghez. Beleöntötte a kanna tartalmát a tartályba, beült a volán mögé, és elindultak mindketten. A kabin belseje szaunával vetekedett. A szélvédőn kinézve a síksági ember szemének a távoli láthatár végéig a kék ég alatt a zöldellő kukoricatáblák, mellettük a frissen szántott fekete föld nap, mint nap változást mutat a hozzáértő szemnek. Akaratlanul is figyelnek, összehasonlítást végeznek, és találgatják, milyen termés várható ha… és elég sok ha van ilyenkor. A biztonságérzetet legtöbbször az időjárás változtatja szorongássá. Sokszor az eget figyeli Péter is a többi földművessel, persze a TV-ben az időjárás jelentést is kíséri az egész család. Féltek az égi háborútól, de főleg a jégveréstől.
Már nem is tudja Péter, mikor vette át megboldogult apjától a tíz hold földet, meg kivett árendába még ennyit, jószágot nevel, hasonlóan, mint azt az apjától tanulta. Volt és van a házban anyakoca malacokkal, három tehén, aminek a tejét eladva, árából kitaníttatták a fiukat. Ők már fejőgéppel fejnek. A földet nem kocsi-lóval művelik, hanem traktorral, még egysoros csőtörő gép is áll a fészer alatt. Amíg haladt hazafelé, ezen morfondírozott.
Milyen nehéz lehetett apámnak. Mi gyerekek fő se foktuk. mennyit szenvedett értünk. Nekem se könnyű, de neki… Nem csuda, ha hetente eccé kocsi-lóval megát az útba eső kocsma előtt. Mindenki tutta, az öreg Péter iszogat, mer a fia vót a Kis Péter, tehát az öreg Péter borozgat a kocsmában. Könnyű volt rágyünni, mer a mura lovai árúkodva átak a kocsmaajtóhó közee. Jó esett neki a füstös teremben, terítetlen asztal mellett meginni pár fröccsöt. Egyszer azonban megesett vele, hogy többet ivott a kelletiné, majd nagy szóvaa, hangosan kereste a kocsiját, lovait, közbe már font űt a bakon. Lett ebbű bizony szólásmondás: Keresi, mind Péter a kocsiját.
Visszatérve Kis Péterhez, mert akármennyire túl volt az ötvenen, a faluban őt mindenki Kis Péterként ismerte.
Hazaért, és rögtön fülön fogta a fiát, aki mentegetőzött. - Igaz, tegnap elfelejtettem tankolni, de reggel nem szólhattam, mert édesapám korán elment, én még aludtam, az este meg amikor hazaértem, édesapám már aludt. – A mobilt mé nem tőtötted fő? – Azt a mama szokta, nem én. – Most megmosakodok, oszt együnk, mer farkas éhes vagyok. Ebéd után a nejével a jószágok körül tevékenykedtek. Itatták őket, összeszedték a tojásokat, és bementek a szobába. – Te, Péter, úgy éget ez a Nap, mind amikó vihart tol maga előtt. – Erre én is gondótam, csak jég ne legyen. – Ne is emlegesd! Bent a szobában az asszony lepihent, Péter nézte a TV-ben az olimpiai játékokat
Arra lettek figyelmesek, hogy morajlik az ég.
- Gyere asszony gyorsan, rendezzük el a jószágokat. Sose lehet tunni.
Alig lettek készen, már a villámok is hozták maguk után a mennydörgést. Gyorsan kihúzták a falból a vezetékcsatlakozót, közben a villám csapkodott olyan hangosan, mint valamikor gyerekkorukban. Befejezték a kikapcsolást, amikor óriási csattanás rázta meg a levegőt. Összerezzentek. Nem szégyen, mindketten félve várták a tomboló vihar elvonulását.
Amikor minden lecsendesedett, a szél sem süvített, az eső sem zuhogott, se villám, se dörgés, a házaspár kiment a libákat, kacsákat, tyúkokat kiengedni az udvarba. Benéztek a tehenekhez is. Volt mit látni! Mindhárom a földön feküdt élettelenül. A feleség elkezdett jajgatva sírni. Péter elcsukló hangon, alig hallhatóan hajtogatta. - Az Isten verje meg! Az Isten verje meg! Oda minden haszon! Most mit tegyek?
Kis idő után így szólt a még mindég zokogó feleségéhez. – Hívom a hentest. A húsuknak semmi baja sincsen.
Aznap elkeseredés borította be a házat és lakóit. Másnap reggel se lett volna szebb, de Péter így szólt. - Ne keseregj má! Gondókodj! Nem jobb, hogy a tehenekbe csapott a villám, mintha mink fekünnénk itt mozdulatlanul? - Péter, Péter, te még ebbű is tréfát faragsz. – Ha akarod, dühönghetek. Hátha főkel az a három nyavalyás tehén. – Hát próbádd meg.- ,mondta az asszony, és kiment a szobából.


Hozzászólások
gyongyszem555 - július 24 2017 07:32:51
Remek zsánerképet festettél drága Marám! Külön tetszik a prózád nyelvezete, a tájszólást bemutatva. Bölcsesség az írásodban, hogy arra gondoljon az ember egy rossz esemény után, hogy lehetett volna rosszabb is!

Szeretettel olvastalak, gratulálok és baráti szeretettel ölellek:
Évismileysmileysmiley
Tiberius - július 30 2017 13:43:13
Kedves Mila !
tetszett a történeted,régen hallott tájszólásokkal
Szeretettel olvastalak
Tibor
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Mai névnapos
Ma 2024. november 28. csütörtök,
Stefánia napja van.
Holnap Taksony napja lesz.
Ajánló
Poema.hu versek
Versek.eu
Szerelmes versek
Netorian idézetek
Idézetek.eu
Szerelmes idézetek
Szerelmes SMS-ek
Bölcs gondolatok
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

KiberFeri
27/11/2024 09:10
Üdvözlők mindenki!
KiberFeri
23/11/2024 10:58
Üdvözletem mindenkinek!
vali75
19/11/2024 09:21
Szép napot kívánok! Erzsébeteknek boldog névnapot!
KiberFeri
19/11/2024 09:16
Üdvözlők mindenkit!
vali75
18/11/2024 07:32
Jó reggelt kívánok!
iytop
16/11/2024 11:52
Szép napot kívánok Mindenkinek!
KiberFeri
14/11/2024 14:32
Üdvözletem mindenkinek!
KiberFeri
04/11/2024 09:45
Üdvözlők mindenkit!
vali75
02/11/2024 22:09
Jó éjt Napkorong!
KiberFeri
02/11/2024 08:16
Üdvözletem mindenkinek!
KiberFeri
31/10/2024 09:18
Üdvözletem mindenkinek!
iytop
30/10/2024 07:25
Szép napot kívánok Mindenkinek!
vali75
29/10/2024 21:33
Jó ejszakát mindenkinek! smiley
vali75
28/10/2024 17:38
Sziasztok! Kiszerkesztettem minden beküldött verset, igyekszem majd gyakrabban jönni.
KiberFeri
17/10/2024 14:47
Üdvözlők mindenkit!
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes