Tervezem, hogy januártól belekezdek egy német nyevtanfolyamba. A táncokra kevesebbet járok, heti egy, max 2 is elég. Meg inkább az ingyenes bulikra, Barrioban sok ilyen salsa buli van esténként... Az így megspórolt pénzből, tanulom a németet, hogy elérhessem célomat. Másfél éven beül szeretnék kijutni a nyilt munkaerőpiacra, Magyarországon. Egy cégnél bedolgozva, 1-2 évet nyolc órában, utána pedig vagy az ő osztrák telephelyükre, vagy önállóan más céghez kimenni egy évre Ausztriába, ahol egy békés faluban, kisvárosban, egy környezetvédelmi, vagy postázós, vagy kisegítő munka, szerintem nekem nagyon jól feküdne. Csak egy év lenne, és hazatérve, szeretett hazámba, letenném, a német középfokú nyelvvizsgát megerősödve, kb 35 évesen, és már remélhetőleg barátnővel az oldalamon, de ha nem akkor is mindenképp egy nagyon jó lelki testi szellemi megerősödés lenne, ez a külföldön eltöltött egy év, és ha addig nem, azután már biztosan alakulna párkapcsolatom is, mert stabilan támaszkodhat rám anyagilag, és lelkileg is a szeretett lány. Visszatérve pedig vagy a régi munkahelyre vagy egy újra elhelyezkedem, ahogy sikerül, de már sokkal könyebb lesz minden, mert ott a német nyelvvizsga a kezemben!!!
Sokan kérdezhetitek joggal, hogy miért nem Anglia? Mert sokkal messzebb van, a Brexit miatt is szerintem ott most jóval nehezebb az emberek /magyarok/ dolga, mint az osztrákoknál vagy németeknél. Olyat is hallani, nagyon embertelen néhány angliai munkaadó, 12 óráztatnak konyhán stb. és szívtelenek, ezt már régebben hallottam valahol...
Mindezen számítást, ha keresztülhúzná egy lány, és megtalálna engem, és én Őt, akkor igyekeznék itthon maradni, itt megélni, de nyelvtudás megszerzéése végett, lehet 35 évesen, nyelvtanfolyamra járások után, kimennék vele Ausztriába egy békés faluba, ott boldog lenni egy-két évet, majd visszajönni, és családalapítás....
Szeretlek titetket magyar barátaim!