|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_
Rose lányomnak
Lilien De La Cruise önéletrajzából
(Az esetleges életszerû egybeesés, csak is a véletlen mûve lehet!)
Az apa
Hogy miért történt meg, ...nem is tudom, de valahogy akartam és, bár egy picit
ismeretlenül hatott rám, de kíváncsi voltam rá. Csak épp, hogy beköszönt.
- Egy hûvös nyári nap volt, ültünk a teraszon és egy pohárka Pinot Noirt
kortyolgattunk. Nevetgéltünk, valami butaságon és valahogy megfogott a humora.
Valójában addig a percig nem is értettem és nem is tudtam felfogni a lényegét, de
valahol az angol humor és az elvont hangsúlyok eltolt értelmén alapult.
Egy percre komolyra váltotta a szót és a szemembe nézett, sóhajtott egyet, majd
ezt mondta,
- szeretlek!
Majd elmosolyodott és kortyolt a borból.
Láttam, mélyen élvezi az ital nyújtotta zamatot.
- Szeretlek,
feleltem és ugyan azt a mozdulatot utánozva, én is kortyoltam egyet a nemes
italból.
- Valóban utánozhatatlan a zamata. Az eredeti Burgundiából származó kék szõlõ,
lébe forrt reinkarnációja, közepesen testes és a gazdag aroma, a rubinvörös
színe, rendkívül kifinomult, mint maga a féldrágakõ!
- Megfogta a kezemet és éreztem, ahogy megremeg, majd egyre forróbb lesz.
Közelebb húzott magához és az arcomra cuppantott egy csókot, majd egy tétova
pillanat után a számra. Tûzforró volt az ajka, s most a fülembe súgta,
- szeretlek.
E suttogó szó olynak hatott, mint ha egy varázsló suttogta volna igézõ szavait.
Majd a fülembe csókolt és lejjebb csúszott a nyakamba.
Valami bizsergést kezdtem érezni, lassan magához ölelt és már tudtam, hogy itt
nem lesz vége.
Átfogta a derekam és háttal az ölébe fordított. Fejemet hátravetettem, s
becsukott szemmel élveztem a következõ álmot. Még csak meg sem próbálkoztam
ellenkezni, - már olyan rég voltam férfival!
Csókolta a nyakamat, közben az egyik keze a mellemre tévedt, elöntött a kéjes
forróság, a szívem vadul kalapált.
- Még, suttogtam, - még!
Majd maga felé fordított és, bár vadul, de kellemesen csókjaival áztatta a
számat.
Most megint éreztem a fenséges bor ízét és egy picit elszédültem.
Szembefordultam vele, majd lovagló ülésbe az ölébe ültem. A vállára hajtottam a
fejem, egy kicsit pihenek, talán a bor szállt a fejembe,
- nekem ez egy kissé gyorsnak tûnik.
Átölelt és csak ültünk és ültünk.
- Fázom, suttogtam a fülébe, majd egy mozdulattal alám nyúlt, megemelt és bevitt a
nappaliba.
Ahogy ebben a helyzetben voltunk, leült velem a kanapéra és ajkával újból a
számat kereste.
Csodás, - gondoltam, a következõ pillanatban a keze becsusszant a szoknyám alá, a
combjaimat simogatta és éreztem, ahogy az egész testem beleremeg.
- Kell, kell, - igen, kell!
Cirógat és éreztem, hogy fokozódik az érzés, - mindjárt repülök!
Most a blúzomat gombolja, mi jöhet még? Két keblem két kezébe temetve csókolja, s
finoman hanyatt döntve folytatta a csóközönt a köldökömig.
Folytatta, folytatta tovább, még lejjebb csusszant, s bár eddig féltem, e
erotikus vágytól, de élveztem.
- Felszisszentem, - csókkal áztatta a virágom kelyhét és éreztem, hogy elzsibbad
a szám, a szívem a fejemben kalapált!
Halk sikoly hagyta el a torkomat, még egy sikoly, s még egy, majd sóhaj.
- Még, még! - Suttogtam.
Rám csusszant és újra a nyakamat csókolta, s éreztem, hogy férfiassága a testembe
hatol. - Egy picit felnyögtem. - Most!
A teste hullámai úgy játszottak testemmel, mint a csendes tenger a parti finom
fövennyel.
Újból felszakadt egy sikoly, majd még egy, s még egy, ...a lábaimmal átfogtam a
derekát, s az ölébe ültetett, most egy picit fájt,
- azt hiszem, hogy itt a határ!
A vágyakozó hím elérte méhem kapuját, s finoman döngette,
- vágyom, vágyom, vágyom rá!
Még, még, és még!
A tengeri hullámzás viharra váltott, s mint egy lélekvesztõben, úgy éreztem
magam! De abban a pillanatban átkarolt és biztonságban eveztünk tovább! Testünk
egymásnak feszült, s most én járom a tenger hullámát,
- de kéjes gyönyör, óh,...!
Míg forróság önti el ágyékom, s érzem a hímpor illatát, mint elillant pillangó
kedvese illat-árnyékát. Pihegve hanyatt csuklunk, majd az ujjaival a gerincemet
cirógatja, mit zenemûvész a zongorabillentyût, ki játszik egy könnyû szerelmi
rapszódiát, míg ránk borul az éjszaka, a csillagjai, neszei, s valamennyi árnya,
a fában percegõ szú, s az álomvilág.
Azt hiszem, hogy az nap fogantál meg, s Õ, az Apád!
Lilien De La Cruise
20080630
Minden jog fenntartva! |
|
|
- július 01 2008 14:09:43
Hmm..., azt hiszem, hogy maga a novella, mint lényeg lemaradt!
 |
- július 02 2008 21:15:07
Rose lányomnak
Lilien De La Cruise önéletrajzából
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Mint ajánlás, az elejérõl lemaradt, ...de már mind egy.
  |
- július 02 2008 21:46:15
Azt hiszem minden megvan most már
Nem mindegy. Tetszett az emlékezés. |
- július 02 2008 21:46:27
Kedves Lajos!
Ha így él Benned, az jó, nagyon jó. Valóságos lett e szerelem, mely olvasva kel életre. Többet inkább most nem mondanék... várom az emlékeidet! Talán kicsit közelebb engedsz.
Szeretettel: J. |
- július 02 2008 22:07:07
Köszönöm, kedves Crysty! |
- július 02 2008 22:14:04
Kedves Judit!
Mit is mondhatnék, hisz a történeteknek nagyon az elején vagyunk még, de jó egy kicsit átszellemülni nõvé!
Ha hiszed, ha nem egy kicsit megnyugtat!
S, hogy közelebb engedlek-e, naponta nyújtom a két kezem a világ felé!
Minden titkom feltárom, hadd legyen mindenkié!
Szeretettel: Lajos
Louis De La Cruise |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 22. péntek,
Cecília napja van.
Holnap Kelemen napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
