|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_
Halálos fertőzés titka.
Unokatestvérem élemedett kora ellenére életvidám, fiatalos külsejű asszony volt. Sűrű, göndör hajkoronája, ránctalan arca, karcsú termete, fürge járása alapján koránál jóval fiatalabbnak tűnt. Férjével rendszeresen túrázni jártak, kertészkedtek húgával egy közös kertben.
Ritkán találkoztam vele, de mindig örömmel üdvözöltük egymást. Legutóbbi és egyben utolsó találkozásunk után néhány héttel egy vasárnap délután Judit húga –aki lakásunk közelében él egyedül és szinte bálványozta nővérért – telefonon megkeresett engem és tragikus, szinte felfoghatatlan hírt közölt sírós hangon.
- Judit, a nővérem, meghalt.
- Hihetetlen, mi történt, baleset? – kérdeztem.
- Nem, a kórházban halt meg, nem volt beteg, nem tudják az orvosok sem. Hirtelen elgyengült, beszéde érthetetlenné vált. Alaposan kivizsgálták, de minden lelet negatív eredményt mutatott.
- A halál okát nem vizsgálják tovább?
- De igen. Felboncolják és vérsavót küldenek elemzésre Budapestre. Erre még várni kell, de Juditot addigra eltemetjük.
- Kérlek, értesíts majd, hiszen ez rendkívüli, olyan egészségesnek látszott, mint az élet.
- Megígérem, részletesen beszámolok arról az egy hétről, ami vele a kórházba kerülése után történt.
Naponta gondolkodtam a rejtélyes eseten, és azon, mennyit kellett kínlódnia a vizsgálatok során a sürgősséginek nevezett osztályon, - ahol már magam is feküdtem néhány óráig infúzióval a karomban – több napig egy magas, kemény, keskeny kemény deszkalapon, becsövezve és lekötözve. Húga mellette volt, amíg csak lehetett, beszélt hozzá, etette, de segíteni nem tudott. Napok múlva felvitték az intenzív osztályra, altatták, de egyre rosszabbul lett, már csak könnyei folytak, beszélni nem tudott. Talán jobb lett volna otthonában maradva várni a halált, mint ő akarta, amíg beszélni tudott. Ismerte a kórházi körülményeket, mert nyugdíjba menetele előtt éppen ott dolgozott mint laboráns. Régi kollégái, munkatársai már nem voltak mellette, de az orvosok és az ápolók mindent elkövettek, hogy segítsenek neki. Nem lehetett, szombaton késő este örökre elaludt.
Húga eljött hozzám és elmondta, a vérsavó minta elemzése kimutatta a különös halál igazi okát. Egy trópusi szúnyog csípése, ami balatoni nyaralójukban tett látogatásuk idején megmérgezte a vérét .A lappangási idő 6-8 nap, ez után jelentkeztek influenzaszerű tünetek, magas vérnyomás folyamatos gyengülés és beszédzavar. Ilyen váratlan és nehezen felismerhető kór vette el az életét.
Megdöbbentő, milyen esendő az ember és megelőzni az ilyen tragikus véget nem lehet.
-
|
|
|
- szeptember 17 2019 10:34:24
Mamuszka, sajnálom. Ez igazán szokatlan Magyarországon. Miért pont ô?
üdvözlettel: PiaNista |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 28. csütörtök,
Stefánia napja van.
Holnap Taksony napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
