Gyönyörű volt a Margit- sziget, árnyas tölgyek, színes virágok, zöld dombok ölelték körbe. Hát még a Japánkertje, többszáz éves fák, örökzöldek, különleges növények mosolyogtak. Tyúkanyó sebesen tojta a tojásokat, hisz húsvét közelgett. Alighogy tojt egyet sietett Tapsi, hogy kihímezze. Mégegyet tojt, már is odaugrált Muszi, hogy megfesse. Sok- sok testvére segített, hisz rövid volt az idő. Már alkonyodott mire elkészültek. Egyik szebb volt, mint a másik! Gyorsan eldugdosták a szigeten a Japánkertbe, a tiszta tó köré, melynek felszínén récék úszkáltak, benne aranyhalak kergetőztek, még a zenélő kút köré, a romokhoz és a víztorony közelébe is tettek. Jól el is fáradtak. Közben Muszi félszegen odasettenkedett Tapsihoz és kérlelni kezdte: - Tapsikám, látom egy csodaszép hímes tojás ott maradt a kosaradban. Úgy tetszik! - nekem adod? – Hát persze! - felelte mosolyogva és átnyújtotta Muszinak a gyönyörűen megfestett tojást. - Köszönöm! - kiáltott fel boldogan testvére. – Szívesen! - felelte Tapsi.
