|
 Vendég: 316
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
_
Mivel a gimnáziumi érettségivel nem lehetett irodai munkát találni, beiratkoztam gyors- és gépírói tanfolyamra, megtanultam a kézi számítógépek kezelését, sikerült egy számlázói állást találnom egy textilnagykereskedelmi vállalatnál. Két évig gyakoroltam ezt a munkát. Már úgy tudtam összeadást és szorzást végezni, mint egy gép, oda sem kellett figyelnem. A szerelem fontosabb volt akkor, mint a tanulás. A történelem vihara elsodorta ezt a szerelmet, mert vőlegényem belekeveredett az 56-os eseményekbe, és a bukás után félt a büntetéstől. Egy novemberi hajnalon elhagyta az országot és az USA volt útjának végállomása. Nem titokban ment el, hívott, de nem mentem vele. Írt nagyon szép leveleket, reménykedve, hogy távházasságot kötünk és utána mehetek. Ezeket a leveleket anyám elrejtette előlem, csak évek múlva olvashattam el szomorúan, de már diplomás tanárként.
1957-ben jelentkeztem a szegedi egyetem bölcsészkarára, és felvételt nyertem. Akkor emelték fel a képzés idejét 5 évre. Kaptam kollégiumi szállást, szociális segélyt és ingyen ebédet, majd vacsorát is. Nyomorúságos korábbi életkörülményeimhez képest ez volt a Kánaán nekem. Az előadásokról sohasem “lógtam”, minden érdekelt, a speciális kollégiumokat is rendszeresen látogattam magyar, történelem, latin szakon. Jeles és kitűnő eredményeim alapján szép ösztöndíjat is kaptam, nyári szünetekben pedig munkát vállaltam a Tiszatáj folyóiratnál és az egyetemi könyvtárban. Ezek az állások a fizetésen kívül is segítettek. Írhattam az újságba, tiszteletjegyet kaptam a szegedi szabadtéri játékok előadásainak megnézésére és ismertetőt írhattam róla. Az egyetemi könyvtárból pedig ingyen kaptam írógépet, melyen doktori disszertációmat saját magam gépeltem le, megtakarítva ezzel sok pénzt. Szüleimnek így nem kellett tanulmányaimat anyagilag támogatni – persze meg sem tehették volna a nagy szegénységük miatt. 1962-ben diplomát kaptam és tanári állást szülővárosomban , abban a gimnáziumban, ahol egykor érettségiztem. Mindössze négy évet taníthattam itt, mert férjhez mentem és két lányom született. Az igazgató elbocsátott a második szülésem után és még másik állást sem ajánlottak. Két gyermek és lakáshitel nehezedett rám, de sikerült egy másik , ipari szakközépiskolában állást kapnom. A volt igazgató a “káderlapomra” rossz véleményt írt rólam: “az oktatói munkám rovására lefoglaltak magánéleti gondjaim” Ez persze nem volt igaz, de neki adtak igazat.A doktori avatásomra sem akart elengedni, mert “Nekem nincs szükségem doktorokra” – indokolta. Megjegyzem, neki középiskolai tanári végzettsége sem volt akkor még, később várárolt magának. |
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. július 24. péntek,
Kinga, Kincső napja van.
Holnap Kristóf, Jakab napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
