Napkorong

Szomorú mézeshetek!

Krisztina fiatal tizenhét éves. jó család egyetlen gyereke,szüleivel templomba járt minden
vasárnap.
Krisztina egy templomi összejövetelen látott egy szőke fiút,akit eddig még ott nem látott.
A fiú : Kárpáthy Zsolt egy évvel idősebb volt nála,magas szőke majdnem azt lehetett mondai
jóképű,de mégse.
Zsolt és családja újonnan érkeztek a városba,első dolguk volt,hogy beilleszkedjenek az ottani
társaságokba,főleg egy magukhoz illő templomhoz.
- Krisztina : Kedves Zsolt,nevem Krisztina, tudom,hogy új vagy itten engedd meg,hogy
ismertessek veled templomi szokásokat amik hasznodra válhatnak.Elég sok fiatal hívő van itten
és tudom ha megismerkedsz mindennel, mindenkivel jól fogod érezni magadat. -
- Zsolt : Kedves Krisztina, nem hinnéd el mennyire hálás vagyok a közvetlen segítségedért.

Krisztina és Zsolt jó barátok lettek együtt jártak,szórakoztak szüleikkel ismerkedtek és nem telt
el sok idő beleszerettek egymásban és Zsolt eljegyezte Krisztinát. A két család szorgalmasan
dolgozott az esküvői részleteken, mert az esküvői dátum egyre jobban közeledett.
Krisztina mamája : édesem, miért olyan sürgős ez az esküvő, csak nem történt valami ?
- Krisztina ugyan mama, hát csak nem gondolod,azt hittem,hogy ismersz ? Ami többet nem
kerűlt szóba.
Az összes tenplomi gyülekezet ott volt az esküvőn elképzelni szebbet nem is lehetett volna.
A pap bucsúztatta őket,mondván - Ne felejtsétek el a templomi hűséget,erkölcsöt és szeretetet.
A szülők kibéreltek a Balaton partján egy kicsi nyaraló házikót ahol a fiatalok boldogan tölthetik a mézes heteiket.......
Zsolt és krisztina megérkeztek, csak maguk voltak ebben a házban krisztina már régen
várt erre az alkalomra. Barátnői sokat beszétek neki,erről ez első éjszakárol.

Zsolt és krisztina nézték a csodálatos Balatoni naplementét, kibontottak egy üveg pezsgőt,
sokszor koccintottak a boldogságukra.
Krisztina : elég késő van megyek,elkészülök és ágyban leszek mire jönni fogsz. Megcsókólta
Zsoltot aki viszonozta,de Krisztina valamit érzett, ő nem így gondolta.
Felvette a kegszebb háló köntösét,ráfeküdt a paplan tetejére mert elég meleg volt.
Krisztina várt,és csak várt, már eltelt egy óra mire hallotta, Zsolt jön be a házban.
Ahol sokáig matatott minha keresne valamit. Végre jött be a hálószobában, pizsama volt rajta. Bebújt a paplan alá,odasúgta Krisztinának - Sokat ittam.,majd bepótóljuk -
Krisztinának egy könnycsepp gördűlt ki szeméből, oldalára fordúlt,hallkan sírt.......

Másnap reggel mintha semmi nem történt volna, elmentek reggelizni egy közeli kávézóban.
Az esti történtek nem kerültek szóba.Kirándulgattak élvezték a szép tájakat..
Eljött a következő este, mintha lekopírozták volna az elsőt. Aztán, Zsolt megemberelte magát, :kedvesem meg kell mondjak neked valamit : én soha még nem voltam nővel és tapasztalatlan vagyok ami idővel javulni fog.
Krisztina adott egy puszit Zsoltnak oldalára fordult és úgy tett mintha aludna,de nem ,majdnem égész éjjel ébren volt,gondolkodott a történteken. Most már látja,hogy Zsolt nem
az akit ő elképzelt magának és nem fogja az életét ezzel az úgy mondott, emberrel leélni.
Eltelt két hét,közben Krisztina úgy gondolta,ha ebben az emberben lett volna valamicske
érzelem a női nem iránt,mindent megpróbált volna,hogy kimutassa azt.

A szülők előre szereztek egy lakást nekik ahol boldogan élhetnek. Megérkezve Pestre
.mindketten a saját szüleihez mentek ismertetni a boldog mézes heteket.
- Krisztina mamája : miután hosszan ölelték egymást az anya látta,hogy lányának könnyes let a szeme Jó isten, mondja a mama mi történt ? Azt hittem boldog leszel ? -
Krisztina - Én is azt hittem, de nagyon csalódtam és nem fogok Zsolttal együtt maradni -
Elmondott mindent amik történtek a mamának, aki tátott szájjal hallgatta, megréműlve gondolt arra,hogy mi fog történni amiröl ő persze nem tehet.
Próbálta vigasztalni a lányát,hogy adjon neki még több lehetőséget,Krisztina hallani se akart
róla . Most már komoly ellenszenvel gondolt a férjére.akivel közölte,hogy rövidesen elválnak.

Nem telt hosszú idő Krisztina megkapta az első állását ahol ismerkedett sokféle emberekkel, ajánlatokkal. Kezdte élni az életét.vállás után megfogadta magában,hogy soha nem fog
férjhez menni. Idővel a tapasztalata bővűlt minden téren, tudta,hogy a női nemnek egy.
bozonyos ponton kell a testi élvezet a szervezete megnyugtatására,ami nélkül sokan szenvednek. Krisztina okos nő lett,kereste az ismeretségeket amikhez most már érdekek
is fűződtek.
Krisztina közben megváltóztatta a véleményét,most már gondolt a házasságra családra.
Szépsége után sokan kínálkoztak, de ő csak várt,várta azt ,aki őt felemeli ,értékeli aki
mindent megtesz érte,mert elvégre ő a boldogság teremtője !

Krisztina egy vasárnapi mise után a pap kérte,hogy maradjon,szeretne beszélni vele.
- A pap : Kedves Krisztina, szomorúan hallottam a történteket és nem tudom elképzelni
két fiatal pár akikböl sugárzott a szerelem mi történhetett ?
- Krisztina Tiszteletes Úr, házasságunkbol hiányzott az az ember akire a nő felnézhet akitöl
a nő boldog lehet.
- A pap : Kedves lányom amiröl beszélsz az nem alapja a házasságnak,csak a kiegészítője a lényeg,új életeket hozni a világra,mindenki boldogságára.
Krisztina megköszönte a papnak a véleményét, amivel ő nem értett egyet.
Történt egy nap a boldogság ráköszöntött Krisztinára. Jóképú,jómódú ember kérte őtet akivel összeházasodtak,idővel gyerekeik lettek és boldogan éltek.
Sok házasság így végződik,mert nem gondolnak arra,hogy közelebről megismerjék egymást.
Ágoston Tibor