|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_2008. július 26-án tartották a második (már hagymányosnak számító) Magyarok Napját a bárdudvarnoki Zsippó településen, ahol egykor iskolás éveimet éltem. Errõl szól írásom, mely rendhagyó módon egy-két helyen rímel is. Ezért verses formába öntöttem.
Egykori iskolámban jártam (Magyarok Napja - Zsippó, 2008. július 26.)
Pár napja egykori iskolámban jártam,
Melyet már úgy 41 éve nem is láttam.
Akik ma lakják, minden évben
Egy találkozóra hívják azokat,
Akik itt éltek és iskolába jártak régen.
Két lányomat is elhívtam magammal,
Hogy lássák õk is hova járt az anyjuk
Annak idején onnan fentrõl a dombról,
Ahova feltekintettünk és megmutattam
Nekik, hol születten én, ott fenn,
Szendi-hegy tetején.
Ott, ahonnan sokszor az iskolatáskánkra ülve
Csúsztunk le a dombról, nem csak télen
De nyáron is sokszor.
S onnan a dombról de sokszor
Henteregtünk lefelé a lejtõn!
Itt, az egykori iskolánk alatti völgy
Füves lejtõjén most hentergett
Egy gyermek éppen, mintegy
Emlékeztetvén arra, hogy annak idején
Mennyi játékos idõtöltés várt ránk,
Itt élõ és tanuló gyermekekre.
Csak a hazafelé vezetõ út volt
Mindig nehéz, s ezzel együtt
Az iskolatáska is súlyosabb volt.
S most itt, a hajdani iskolánk
Melletti völgy ölén
Találkoztam néhány régi kisiskolás
Osztálytársammal, s õk szintúgy magukkal hozták
Csemetéiket, hogy megmutassuk mindannyian,
Hol voltunk boldog gyermekek
És hogy honnan indultunk el,
Hogy oda érjünk, ahol ma most vagyunk.
Ez az iskola és a hely volt egykor
Boldog otthonunk!
Úgy léptünk be a hajdani osztályterembe,
Mint egy szentélybe, s csodálatos volt
Látni, hogy a mostani TV-készülék
Most is éppen azon a helyen van,
Ahol régen az akkori volt,
És a szeneskályha helyén most
Egy modern szép kályha áll.
A boltíves terasz sem változott,
És az udvaron a két vadgesztenyefa
Ugyanúgy dísze az udvarnak.
S mintha nem is öregedtek volna meg,
Most úgy tûnik, pedig csak
Mi voltunk egykor kicsik, és azért
Láttuk nagynak a fákat.
Hej, mennyi sok levelet hullattak
Õsz idején és adtak nekünk sepregetnivalót!
Jó volt látni, hogy az épület és környezete
Nem lett az enyészeté.
Felújítva, megszépülve, meggazdagítva
Állja az idõk viharát és várja,
Hogy még sok-sok éven át
Vendégül lássa az innen régen elkerülteket.
Jó volt látni itt az egybegyûlteket.
Jó volt látni még élõ anyáinkat, apáinkat,
Kik szintén idejártak elõttünk egykoron.
Kár, hogy többen nem jöttek el,
S nem találkoztattunk a többiekkel is,
Akikhez nem ért el a hír, hogy lesz
Ez a hagyományos találkozó.
Köszönetet mondok a szervezõknek
És a segítõinek, akiknek fejében
Megszületett ez az ötlet,
És hogy itt lehettünk, s lehettem
Én is újra, ahol oly sok szép élmény
Emléke maradt meg szívemben örökre.
Torma Zsuzsanna 2008. július 28.
|
|
|
- július 29 2008 15:27:19
Kedves Zsuzsi!
Már tegnap olvastam írásodat, de valami hiba miatt nem tudtam reagálni.
Olvasván emlékeidet, Nekem is eszembe jutott régi iskolám. Nem tudom tudod-e hol van Almamellék? Nincs messze Kaposvártól. Hát bizony már nagyon-nagyon régen jártam ott. Az iskolám, a templom, a Sasréti kisvasut képen meg van a gépemben. Aztán azóta erdei iskola is mûködik. Nagyon jó érzés, ha nézegetem, hiszen ott kezdõdött az életem.
Ezzel a pár sorral csak azt szeretném szemléltetni, hogy érezni vélem meghatottságodat, hogy újra ott jártál, ahol egykor gyermekkorodat élted. Nagyon jó visszaemlékezni a múltra. Oly sok szép volt, a rosszat pedig már régen elfeledtük, vagy viccesnek találjuk öreg fejjel.
Jó volt olvasni emlékeidet.
Szeretettel:szuzus
Örülök, hogy itt látlak! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 22. péntek,
Cecília napja van.
Holnap Kelemen napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
