|
 Vendég: 1
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
_
Boglárka tízéves lett.
- Arra gondoltam, hogy ebből az alkalomból rendezhetnénk egy születésnapi partit és meglephetnénk vele a testvérünket- mondta Pliccsplaccs – mit szóltok hozzá?
- Jó ötlet!- biztosan nagyon fog neki örülni- mondták a többiek is egyhangúan, lelkesen. Testvérei, a barátai izgatottan készülődtek a nagy meglepetésre. - Bogi ebből semmit se sejtett. - Megkérték az erdei növényeket is, lakóit is, hogy segítsenek a díszítésben. Így is történt. - Ó, mennyi szépség volt ott, s micsoda illat áradt. Ott virultak az igéző, kápráztató, szinte mind a négy évszak virágai: a tavaszcsalogató hóvirág, az illatos ibolya, a szemet gyönyörködtető jácint, a mennyei illatú nárcisz, a kedves kis krókusz, a bűbájos tulipán, a szerény kis nefelejcs, a pünkösdi és a bazsarózsa, az őszirózsa. Telis- tele volt a tisztás szebbnél szebb virágokkal. Ugyanis ott rendezkedtek be. Medve Marci görgette az otthagyott, kivágott farönköket. Ezekből voltak az asztalok, illetve az ülőalkalmatosságok. A bokrok is a segítségükre voltak: a finom és nemes rózsabokor, az erdei málna, a galagonya, az erdei szamóca, és az európai mogyoró. A zamatos illatú hárs adta a félárnyékot, a fűz sípjával édes dallamot fújt, az erdei dalosmadarak elbűvölő, lenyűgöző dallal köszöntötték a kacskaringós, girbe- gurba erdei úton közeledő Boglárkát. A fák levelei között szűrődött át az aranyfényű napsugár. Medve Marci egy csupor mézet, Róka Rézi répa turmixot vitt, Hörcsög Heni répatortát készített és még sorolhatnám napestig, hogy mennyi mindent kapott a barátaitól, rokonaitól, családjától, hisz kedvessége, egyszerűsége és önzetlensége miatt mindenki nagyon szerette. Méh Manci pitypangkoszorút készített. Boglárka azon nyomban a fejére is tette, persze előtte hangosan megköszönte a sok- sok ajándékot és a meglepetésbulit. Azon nyomban felvágta a tortát és mindenkinek adott egy szeletet. A kívánságról se feledkezett el, mit magában mormolt. Hátha egyszer teljesül, amire most gondolt. Miután elfogyasztották, mindenki evett- ivott a terülj- terülj asztalkámról, egészen addig amig üres nem lett. Közben természetesen jóízűen beszélgettek, táncoltak, mulatoztak.
Táncolt a kisegér a vadmacskával,
sandítva, fél szeme pillantásával.
Ropta a nyuszi a ravasz rókával,
méricskélte sumák pillantásával.
Lejtett Bogi ékes koszorújával,
teljes érző szíve ragyogásával.
Libbent- lobbant a pörgős rakott szoknya,
jaj, s hogy irult- pirult, ki nem jól fogta!
Firgett- forgott, majd körbe- körbe ropta,
messze hangzott a jókedv, s a hahota.
Rázták a ringyet rongyot jobbra- balra,
ugrabugra, hegyre, s a domboldalra.
Nem múlt el a jókedv, másztak a falra,
de lankadtak, elfáradtak hajnalra.
- De jó! Nem volt verekedés, dulakodás, se csihi- puhi, pedig a fiúknál ez néha elő szokott fordulni.
- Látjátok? Hát így is lehet jókedvvel mulatni! Kígyót-, békát se mondott senki, csak csupaszív, szép
szavakat. Medve Marci se dirmegett- dörmögött, nem jött- ment dérrel-dúrral, még akkor sem, amikor a Méh Manci a mézet kivételesen nem neki hozta. Elbúcsúztak szépen, illendően egymástól, aztán ment ki- ki a maga útjára. Boglárka is hazament a testvéreivel. Az ajándékokat sorra az ablakába tette, hogy sokáig emlékezzen erre a szép napra, s az estre. Édesanyja puha ágyat vetett neki, fejét selyempárnára tette. Aztán aludt édesdeden, s olyan szépeket álmodott, mint még talán sohasem.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. június 08. hétfő,
Medárd napja van.
Holnap Félix napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
