Napkorong

Félő gondolatok !

Két fiatal 16 – 18 év körüliek Dunaparton ülnek,nézik a rohanó vizet.Csak a lányon van álarc.

- Pali a lányhoz :Juci te beoltattad magadat ?

- Juci : igen szüleim unszoltak,már a másodikat is megkaptam -

- Juci : és te ?

- Pali : én nem hiszek benne, az álarcot se viselem,csak ott ahol muszály. Én utálom ezt a

világot, szerenék nem élni. Tudod,hogy szeretlek, felnőni ebben a zűrös kiszámíthatatlan

életben,ki tudja még mi várhat ránk. Sokszor gondoltam rá ,hogy öngyilkos leszek.-

- Itt hagynál engemet ?

- Pali : csak ez tartott vissza mindég mert igazán szeretlek.-

- Juci Én még csak tízenkét éves voltam mikor arra gondoltam,hogy elveszem az életemet.

Akkor volt abban az időben mikor megszerettelek ami megváltóztatott mindent,mindíg az

volt az álmom,hogy szép lenne ha együtt élnénk le az életünket. Ahogy fejlődik ez a világ

napról-napra rosszabb lesz,már nincs kedvem tanulni,miért csinálták ezt a néppel. Apám

azt mondta még ilyen rossz nem volt még soha,és ki tudja,hogy még mit várhatunk.

Boldogság fog el,mikor megölelsz. élvezem csókjaidat nélküled nem tudom elképzelni az

életemet -

- Pali : Kérdezek valamit amire őszintén kell,hogy válaszóljál. MI a véleményed ahhoz,hogy

együtt hagynánk itt ezt a zűrös világot ?

- Juci : Sokszor gondoltam,hogy még a halálba is elkisérnélek,együtt érzek veled,de azért

félek. Az iskolában már pár lány elvágta az ereit, én irtózom attól a gondolattól.-

- Pali : Nézem azt a rohanó vizet, elvinne minket nagyon messzire, egészen a tengerbe és

ki tudja még merre –

Rendőr jött, kérem hagyják el a rakpartot,nem biztonságos.

Pali és Juci gondolták ennek a napnak is vége,ölelkezve mentek,Pali mondta ezt a témát még komolyabban

Megfogjuk vitatni,azzal elbúcsúztak,hogy ez a világ nem az övéké,rossz Csillag alatt születtek.

Késő délután volt, a lemenő nap csodálatos halvány narancssárga és lila szinben takarta be a

Margit sziger lombos fáit, ahol hatalmas fűzfa alatti padon fiatal ember türelmetlenül várakozott.

Jucit várta aki igéretét soha nem tartotta be,mindég késett.

-Pali : Sokat gondolkodtam a kettőnk helyzetén,remélve nem ilyesztettem meg őtet gondolataimmal.

Elég régen ismerjük egymást,ő az első szerelmem akit mindíg féltettem nem akartam bajba keverni,

Juci mindíg felt a szigorú szüleitől. Sokszor úgy érzem már nem tudom korlátozni magamat.

Juci : Tudom,hogy egy félórát kések amiröl nem tehetek,ahogy egyre közelebb let, szaladt gyönyörű selyem

Szoknyáját a szél cspdosta miközben gondolta : szeretem palit,szegény olyan szégyenlős,idegeimre megy.

Amit most megfogok neki mondani,nem akarom szégyenbe hozni de ami sok az sok.

Pali messzirő látja Jucit szaladni eléje megy ,mergöleli csókólja.

Juci : ne haragudj ,hogy késtem de annyi minden jött közbe,és a forgalom meg minden. Leültek a nagy fűzfa

majdnem betakarta őket, ez a hely kedvenc takálkozó helyük.

Juci : Alig aludtam valamit az éjjel amit tegnap mondtál az nem hagyott nyugton. Azon gondolkodtam olyan

fiatalok vagyunk még nem is éltük az életünket én még mindíg szűz vagyok a iskolában a lányok nevetnek rajtam.

ezt felhányásnak szántam,tisztelem benneda jó modort de remélem megértesz engemet.

Pali átölelte őt csókolgatta lassan gombolgatta Juci blúzát akin soha még nem volt melltartó. Érezte duzzadt melleit

Mindketten kezdtek izgalomva jönni.

Juci : Pali van neked valami óvszered ? Pali azt hiszem a tálcámba van egy. Juci : mire tartogatod ? Pali nem válaszolt.

Elővette próbálkozott vele.

-Juci add ide ne ügyetlenkedj én rá húzom neked- Közben levette bugyiját, nagyot sóhajtott,” már azt hittem soha nem érünk

El ide !

Juci és Pali élvezték az életet egyre boldogabbak lettek.

Egy nap Juci jött boldogan újságolva képzeld micsoda öröm vár rank, szüleim lemennek Bajára három napra rokonaikhoz,

Miánk lessz a ház.

Pali és Juci egy kicsit más szemmel látták a világot de aztán egy idő múlván rájöttek tulajdonképpen nem sok minden változott.

Megegyztek abban várni fognak egy ideig félő gondolataikat félreteszik.

Pár hónap múlván a szigeten fák alatt andalogva Juci mondja : gyere üljünk le ide a padra.Örömhírem van már nem ketten,

Hárman vagyunk. Nézz a szemembe akarom látni,boldog vagy ? Pali ez egy furcsa kérdés volt,mert tudhatod,hogy szeretlek,

És minden ami történik veled érint engemet.Boldog vagyok mert látom rajtad a boldogságot.

-Juci :Kedvesem apa leszel,meglátod ez a baba lessz eddig soha nem látod boldogságunk. Teltek a hónapok a kis baba

Megszületett mindnyájuk örömére. Egy évre rá let még eg másik babájuk, úgy érezték megtalálták a boldogságot.

Ágodzon Tibor