Napkorong

Fekete-fehér

Két szarka-pár szállt le egymással szemben egy fa koronájára. Nem ismerték egymást, de az egyik férj máris megszólalt:
- Nahát, de jól áll magának ez a fekete-fehér – mondta a másik feleségének.
- Jaj, köszönöm szépen. Igazán kedves – jött a hölgy válasza.
- Te meg miket beszélsz? – mordult rá a férje. - Komolyan veszed az ilyen jöttment bókját? Mi az, hogy fekete-fehér? Hát mi a fene lenne? Minden szarka fekete-fehér!
- Hát, ez azért akkor is kedves volt.
- Uram – folytatta a bókoló -, igazán megnézhetné kicsit jobban. A felesége szokatlanul kellemes árnyalatokat visel.
- Akkor is fekete és fehér. Há’ mi van ezen olyan különös?
- Még szerencse, hogy saját magát nem látja.
- Na, mééér?
- Talán akkor vaksi szemével meglátná, mennyire kopottas, szürke a maga fehérje.
- Micsodaaaa? – ránézett a feleségére: - Te erre miért nem figyelmeztettél?
- Téged? Téged, aki még az én patyolat tisztaságomat sem vagy képes értékelni? Néha. Legalább egy szóval, amikor elröppensz mellettem.
- Na, akkor figyelj! Elröppenek. Melletted!
Ezzel otthagyta a feleségét, aki egy ideig nézett utána, majd szomorúan a bókoló felé fordult.
- Megsértődött.
Halkan megszólalt a másik asszony, aki idáig csak a szárnyai alatt matatott a csőrével.
- Hogy neked mindíg el kell sütnöd ezt a hülyeséget.
- Hülyeséget? Igen. Sokszor elsütöttem már ezt a hülyeséget, de te?
- Én? Mi van velem?
- Te láttad már magad?
Ekkor hangos szárnycsapásokkal visszajött a férj és letelepedett az imént elhagyott felesége mellett. Olyan tiszta volt, mint még soha. Csak úgy világítottak a fehér tollai, a feketék meg csillogtak. Az asszonyára nézett, de nem szólt hozzá, hanem a másik férfi feleségének küldött egy szárnycsapást:
- De az, hogy magácska milyen színekben pompázik, azt bezzeg a férje soha nem fogja igazán értékelni.
Az asszony azt sem tudta, hová forduljon. Végül felemelte a fejét és kiáltott:
- Hát ez? Ez a senkiházi?

2022.03.15.