Napkorong

Vonaton...

Londonbol Párizsba vezető első osztályú vonat kabinjábe egy jólöltözött fétfi lépet be meglepetten.
How do you do mondja a férfi az egymagában ülő hölgynek. Aki felnézett könyvéböl ami érdeklődéssel
olvasott. A hölgy viszonozta a köszönést, meglepetés és ilyedség lárszott az arcán, amit férfi észrevett,
kiváncsian kérdezte - Bocsánat hölgyem,látom a tekintetéböl, hogy valami nincs rendben. Semmi uram,
csak ahogy ránéztem önre,majdnem frászt kaptam ijedségembe,ön annyira hasonlít az elhunyt férjemre.

A férfi közben helyet foglalt mondván : Kedves asszonyom engedje meg,hogy bemutatkozzam a nevem,
Paul Tayler, a hölgy az én nevem : Sylvia Conrád.
- Paul szép név ami engem mindég megragadott,valami különlegeset éreztem mögötte. Nem beszélve
arról,hogy a Sylviák mindíg a legszebb nők soraiban tartóztak mint ön is, és ha egy kis szerencsém lenne,
talán az elhunyt fárje helyébe tudnák lépni.-

A hölgy letette a könyvet merően nézett a férfire,mondván : - Kedves uram, ha maga tudná mi történt a
férjemmel megspórólta volna ezt a hosszú bókot amit nekem olyan nagylelkűen mondott, amitöl egész
izgalomba jöttem. Maga egy rendkívüli jóképű ember akit a nők mindenkor előnybe helyeznek és ha lehet
mindent megengednek - Kedves Sylvia ezt jó volt hallani különösen egy gyönyörű nőtöl és ha megengedi,
hogy maga mellé üljek. ( aki eddig szembe ült a hölgyel )
- Sylvia : Hogyne uram csak üljön mellém már úgy is felizgatta a fantáziámat és kitudja mi lesz még amíg
megérkezünk.- Kopogást hallottak az ajton, Paul kinézett a pincér volt kérdezvén,hogy kérnek-e valamit.
Paul mondta hölgynek ő inna egy martinit, erre Sylvia jól hallatszik kérjen kettőt. Nem sokára jött a pincér
a martinikkkel,ahogy elment Paul bezárta az ajtót mondván : Koccintsunk a kettőnk boldogságára....
Paul jobb karjával átölelte Sylviát,( Aki nem volt szégyenlős) momdván - sosem gondoltam volna ma reggel,
hogy a szerencse ilyen gyönyörű nőt fog hozni az ölembe. Amit ne vesztegessünk használjuk ki ezt a rövid
alkalmat.
Paul csókjaival halmozta el Sylviát, kigombolta blúzát, Syilvia hagyta,hogy paul csókolgatja melleit, még
többet is engedett volna, de jeleztél,hogy a vonat tíz perc múlván érkezik a Párizsi állomásra.
Megbeszéltek egy Párizsi találkozót,Paul megadta hotelje telefonszámát Sylviának.
Sylvia : Paul te menjél előre engem a nővérem vár,nem akarom,hogy együtt lásson minket.
Paul fogta kalapját,táskáját, már félig kint volt a Kabinbol mikor visszadugta a fejét kérdezvén,:
Elfelejtettem megkérdezni, hogy halt meg a férjed ?
Syivia furcsán nézett rá, micsoda hülye kérdés,
-----Megitta a mérget-------

Ágoston Tibor