|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
_Óriás
a régi líraibb, letisztultabb változata
Az univerzum nagy bajban volt. Bolygók tértek le pályájukról, s egy egész galaxis jövője remegett meg attól a rejtett hibától, amely lassan, de könyörtelenül széttolta a Rendet. Ő, aki addig örömét lelte a mozdulatlan harmóniában, most rémülten figyelte, hogyan ütközik össze mindaz, amit valaha megalkotott.
Amikor már mindent feladott, a teljes tanácstalanságtól könnyek törtek elő belőle.
Ebben a sírásban volt valami békítő melegség — váratlan, ismeretlen, mégis otthoni.
A sötétben lebegő könnycsepp egyszer csak fénylő gömbbé formálódott, közepén halvány lüktetéssel. A tekintete rátapadt, és nem tudta elengedni.
Aztán a kép egyre tisztult.
Egy új kezdet született.
Az örömtől újabb könnyek hullottak köré, s minden könnyből bolygó lett, a bolygókból naprendszerek, majd lassan újra összeállt a fény: az Univerzum másodszor is megszületett. Lélegzett. Működött.
Tekintete az első könnycseppre esett.
Arra, amelyből a legelső új bolygó formálódott.
Ez lesz hát az emlék bolygója – gondolta.
Rajta az élőknek piramisokat emeltet minden égtájon, mélybe karcolt jeleket, titkos ábrákat, egymásra rímelő alakzatokat.
A jelentésüket soha nem fejtik meg teljesen, mert nem is érthetik: csak sejthetik, hogy mind ugyanarról szólnak. Az értelmük töredéke mégis elég ahhoz, hogy valaki egyszer kimondja:
„Ezek nem véletlenek. Ezek üzenetek.”
És talán egyszer valaki arra is rájön majd, mit üzennek:
hogy volt egyszer egy Univerzum.
Ezért élnek piramisok minden földrészen – még ott is, ahol a jég eltakarja őket. Ezért feszülnek egymásnak a rajzok, domborművek, barlangok árnyai. Tudósok tucatjai mondják, hogy összefüggenek, s mindenki érzi, hogy igazuk lehet, de bizonyosságot még soha nem talált senki.
Az óriás, aki nem testben él, ott van ma is kint a sötétben. Figyel.
Ügyel, nehogy késő legyen, ha az első könnycseppből született bolygó – a mi földünk – valaha letérne millió éves útjáról. Mert ha az eltűnne, eltűnne vele az emlék is:
az üzenet arról, hogy már volt egyszer egy Univerzum — és most újra van.
Göteborg, 2018.
|
|
|
- november 22 2025 17:09:11
Érdkes a leírásod, jó lett és tetszik!
Poétaöleléssel, barátsággal, mély tisztelettel: szívből gratulálok!
jocker/Kíber/Feri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 24. hétfő,
Emma napja van.
Holnap Katalin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
