Napkorong

Leültem az asztalom elé és írni kezdtem -volna. Csakhogy volt néhány problémám. Elõször is: Egyszerre vagy tizenöt történetet írtam. Amint eszembe jutott valami, ami a többi történetbe nem illett nagyon, új regénybe/ novellába kezdtem. Melyiket folytassam? Amiben a fõhõs egy világot ment meg? Amiben a mellékszereplõknek annyi humorérzékük van, mint egy konzervnyitónak? Amelyikben egy angyal csak és kizárólag akkor jelenik meg, amikor a fõhõsnõ találkozik az egyik régi (na persze,nem túl kedves) ismerõsével? Vagy amelyikben egy macska félévente új gazdit keres? És ilyenkor még eszembe is jutnak azok a történetek, amiket közösen írok x számú, és y nevû emberekkel. Ilyenkor szokott jönni a gyomorideg. Fõleg amikor még az is eszembe jut, hogy van egy történet, amit már három, azaz 3 kerek egész éve írok, és még mindig nincs kész. Azt már meg se merem említeni, hogy hónapok óta követelik a folytatását. Ez az! Megvan! Majd azt folytatom, amit a legjobban szeretnénk olvasni azok, akik feltévednek a honlapomra, hogy mások (és az én) mívei(n)kben gyönyörködjenek. Oké, ez eddig rendben van, de... Ahogy elnézem a többiek írását sürgetik (naná, hát én naponta rontok be azzal,hogy lassan felkerül az új...) Hoppáré! Itt van néhány kérés.... Eh... Mind szép és jó,amit eddig kaptam, de van egy kis gond: Még azt is kérik,hogy folytassam (még ha csak külön, az msn nevû csodán keresztül megemlítve is) amit már négyes darab éve befejeztem. Hát már végképp nem tudok dönteni! Írjak inkább verset? Dehát minden történetem akörül forog. Illetve van,ami nem,de abban is bõven van költemény. Csak úgy, gyakorlásképp... De most nincs ihletem a verseléshez. Viszont ötletem, az van! Éljen. Mit folytassak? Vidámat szeretnék írni. De voltam olyan "okos" akkor félbehagyni mindegyik történetemet, amikor a legszomorúbb pillanatok vannak. Nem rontom el a hangulatom, csak egy történet kedvéért! Egy pillanat! Van egy, ami nem szomorú. Épp csak csöpög a romantikától. Hát ez vidám lesz... Azt hiszem ideje újat kezdeni. Meg is írom...
[Fél óra múlva]
Nézzük csak. Írok a jónépnek, hagy örüljenek
"Képzeljétek,mindjárt felrakok egy új..."