|
 Vendég: 32
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_Egy kis szösszenet a munkás napjaimból...
A szókimondásért nem kérek elnézést...változtatni nem fogok, mert így írok. Köszönöm mindenki megértését!
Pénteken tudtam meg, hogy hétfõtõl a HANGÁR-ban leszek Rózsával és a varrodából még pár csajjal. Paplantöltés. A cég külön részleget alakított ki azon a telephelyen. Azt tudni kell, hogy a HANGÁR egy bazi nagy raktárféleség. Azt hiszem G. úr tulajdona, akié a vállalatunk is, nem számítva hozzá még sok egyéb vállalkozását.
Szóval berágtam pénteken, de nagyon. Biciklivel járok ugyanis melózni és miután beérek a céghez, folyik rólam a víz. Mindig letusolok. Meló után is mindig letusolok. Sokan még a lábukat se mossák meg, holott beleférne a buszindulásig. Ennyit errõl. A HANGÁR-ban viszont még nincs tusoló. A Vera, azaz a varrodások fõnöke köcsög volt, mert nem csak szerintem, direkt idegesíteni akart bennünket. Azt mondta, hogy 1-2 nap még a céghez megyünk, ott átöltözünk és kocsival visznek ki bennünket a célhelyre, aztán majd egybõl oda mehetünk dolgozni. Hát én tutter, hogy elõbb betérek tusolni a cégünkhöz, majd visszaöltözök és áttekerek a telephelyre. Nem messze van a vállalattól amúgy. Na de akkor is...
Hétfõn, azaz ma, kifõztem a kávémat, megcsináltam a teámat, ugyanis mindenünket vinni kellett magunkkal és elindultunk. Sikerült úgy bevágnom a lábcsontomat beszálláskor a transzporterbe, hogy azt hittem bedagad. Szerencsére elmúlt a fájdalom. Kiszálláskor elfelejtettem, hogy bekapcsoltam magamat és úgy akartam kilépni. Hát egybõl nem jártam sikerrel. Na ezen röhögtünk a csajokkal egy sort.
Amúgy tök jó kis hely ez a HANGÁR. Ha megcsinálják rendesen a részleget, akkor fasza kis munkahely lesz belõle. A paplantöltõ gépek hatalmasak. Amikor az egyik dupla embereset beindították, olyan volt, mintha egy 3D-s moziban lennék. Rózsa mondta is, hogy tisztára a Terminátorban érzi magát. Szóval ámulgattunk-bámulgattunk, miközben próbált Karcsi és egy-két csaj rájönni a kezelésükre. A gombok is németül voltak. Igazából, senki sem tudta, hogy kell kezelni õket. Volt ott kettõ kétemberes és kettõ egyemberes gép. A kétembereseket még el tudták indítani, aztán beállítani, de a másik kettõhöz már kellett István, a mûszerész és Jani, a villanyos. Ezzel így elszórakozgattak két órán keresztül, miközben mi elmentünk klotyót takarítani. Hát ilyen kulás helyzetben még nem volt részem, mint ma.
Az egész toalett korszerû volt, mint a TESCO vagy a CORA áruházakban. Tetszett, kivéve a kosz, amit találtunk. A nõi WC még valahogy elment, igaz, hogy a felmosóvíz ott is fekete volt, de a férfi budi az valami eszméletlenül nézett ki. Az összes mosdókagyló, mintha be lett volna fújva valami szürke porral, a padló meg ragacsos sárral volt tele. A piszoáros résznél akartam öblítést véghezvinni, de rájöttem, hogy ott nincs ilyesmi. Aztán következett a csoda, amit a kagylós részben találtam. Hát ott kész lettem teljesen. Amikor megláttam, hogy a WC-k szarosak, az még oké. Az ember beleönt egy kis hypót, meg domestost és megvakargatja a kefével, de az egyik WC-ben a fal és a csempe is össze volt kenve kulával. Egybõl kifordultam és meséltem a többieknek. Azok is kiakadtak. Mondták is, hogy õk nem fogják kitakarítani a férfi budit. Hát kénytelen voltam magamra vállalni az esetet. Engem annyira nem degradál az ilyesmi. Rózsával ketten nekiálltunk, bár õ maradt a mosdókagylós résznél. Benézett viszont, hogy megtekintse a "mûvet", de öklendezésbe tört ki, miközben én a többi klotyót takarítottam. Nem nyúltam hozzájuk, csak hypós kefével végigsikáltam, de a hányinger engem is elkapott és kifordultam onnan, így együtt öklendeztünk a piszoáros résznél. Miután az ingerünk alábbhagyott, kitört rajtunk a röhögés, már sírtunk, úgy nevettünk. Ekkor kezdtek a többiek is rázendíteni, úgyhogy egy darabig szünetelt a munka. Azért késõbb jó volt nézni, hogy valamennyire megtisztult a mosdó férfi és nõi része is. Megjegyzem, hogy a szaros falat fertõtlenítõs kefével megsikálgattam, majd jól behintettem a WC-ben található vízzel, aztán hagytam lefolyni a csempén és a falon. Így végül is már nem volt csak tiszta szaros, hanem domestosos is, tehát a fekáliaveszély felerészben elmúlt. Azért az öblítõtartályos vízbõl locsolgattam még rá, hogy lefolyjon a padlólapra, amit feltöröltem. Igaz, csak a felmosás végén, mert nem akartam félig kulás vízzel feláztatni a többi részt. Egy egész domestost kértem az egyik ott dolgozó mindenes pasitól, de csak a fele maradt benne. Nem sajnáltam. Ha nem is lett kifogástalan tisztaság, de legalább a koszra ráhúztunk egy jó réteg fertõtlenítõszert. Ahogy a férfiakat ismerem, szerintem egy hét alatt beszarják a helyüket újból.
Nyolckor volt a kajaszünet. Utána nekiálltunk betanulni a gépekre. Én egy új csajjal kerültem a kétemberesre. Fárasztó volt. A hajam telement tollal, azaz pihékkel, amiket csak itthon tudtam kifésülni, mert beleragadtak a hajlakkomba. Hát gyönyörûen néztem ki hazafelé. - Igazság szerint, annyira kemény ez a meló, fõleg folyamatos ülõmunka után, hogy teljesen kész lettem ettõl a nyolcórás mûszaktól. Mire hazaértem a bringámmal, totál kidõltem. Nem tudom, hány nap fog kelleni ahhoz, hogy ne érezzem ezt a fáradtságot, de jó lenne már ott tartani, mert nem szeretek ennyire "gyenge" lenni.
Hallottam már több verziót is arról, miért vagyunk mi ott. Az egyik, hogy nem igazán van meló a cégnél, mármint az anyacégnél, így kialakítottak egy tollas részt a HANGÁR-ban, mert tölteni való viszont akad bõven. Fognak majd felvenni új dolgozókat, de amíg betanítják õket, addig mi is ott leszünk. A másik az annyiban tér el, hogy egyelõre nem vesznek fel újakat, mert úgysincs elég munka, ezért mi ott maradunk. A harmadik szöveg, hogy örökre...a negyedik, hogy csak beállítjuk a gépeket, mert még mûködési engedélyük sincs. Jó, mi? Szóval, döntsd el, ki a hülye...
Itthon meséltem öcsémnek a kulás klotyókat, õ csak röhögött. Elmondta, hogy náluk is olyan. Valaki meg még folyamatosan le is töri a lehúzókát, így a szar még le sem tud menni a WC-ben. Plusz, folyamatosan szarszag van, mert amikor már sikerülne kiszellõzni, akkor valaki mindig bemegy kiadni a darabját. A kagylók sokszor eldugulnak, de egyeseket ez sem zavar és még ráhúgyoznak egy sort, szóval folyamatos "árvíz" van az ülõkéknél, amiket még le is pisilnek. Mondtam öcsémnek, hogy ez már undorító. Erre csak azt felelte, hogy õ sem tudja, hogy lehetnek ennyire igénytelenek, még a kefét sem takarítják le. Ráragad a szar. Szerintem meg, az a kisebbik baj, legalább letakarítja a kulát a WC-rõl. Nem tudom, hogy a takarítónõ hogy bírja. Én már biztosan bekentem volna pár pasinak a fejét szaros kefével.
Az én drágám nem ilyen. Õ még kezet is mos pisilés után. Ezt csak nagyon kevés férfi teszi meg. S. viszont azt mondta, hogy a férfiak mindig kézfogással köszönnek egymásnak és õ nem akar azok táborába tartozni, akik pisis kézzel teszik ezt meg. Undorító. Igaza van. Bár, ha õ nem is adja át másnak a sajátját, azért az övé akkor is olyan lesz. És hiába mondják a pasik, hogy nem fogják meg. Hiszi a piszi. A gatyájuk akkor is nedves lesz. Õk nem törölgetik meg a furulyájukat WC-papírral. - Azért most elgondolkodtam, hogy milyen fura lehet nekik ott pisilni, aztán lecsöpögtetni, majd visszarakni a nadrágba. Én jobb szeretem a sajátomat, kényelmesebb szerintem...
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 24. vasárnap,
Emma napja van.
Holnap Katalin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
