|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
_Maróti László
Kõbányai homályos
Csak szójátékból
- Csókolom a kezét, kérnék szépen egy kõbányai homályost.
- Kõbányai micsodát? Ja, értem!
A pincérnõ nem sokáig váratta a férfit, mert csupa-festék öltözékébõl itélve csak munka közben surrant be a Sarkiba. Megkapta a sörét.
- Párás a pohár - mondta a pincérnõ az asztaltól elmenõben.
- Jaj, egyem a szívét, csak nem sértõdött meg?
- Dehogy! Hát nem vagyok én olyan. Ha meg ha a sör tényleg homályos lenne, hát biztosan nem abból rendelne.
- Há, nem tom. Azért még mindíg ez a legócsóbb.
- Olcsó húsnak!
- Na, ez jó! Tuttam, hogy ezt teccik maj mondani.
- Tán átlátott rajtam?
- Mán ne vegye célzásnak, de azt nehezen.
- Értem, értem! Hát, tudja, a férjem a szakács, aztán, lássa, jól tart!
- Szakács? Hiszen csak pár szenvicset látok, meg tán pogácsát.
- Na, azokat õ csinálta.
- Tán csak nem valami spéci recept után?
- Frászt. Már tudja fejbõl.
- Akkor szervérozzon nekem egy olyan pogácsát, de megeszem kézbû és még egy felhomályosítást is kérnék. Ez mán elég üres, ne piszkójjon be több poharat.
- Kõbányai módra?
- Csakis.
- A munkából szaladt be?
- Munkábúl? Hát, úgy is lehet mondani, de nem kellett nekem szaladni. Tán má csak nem a festékes ruhámbul gondúta?
- De, abból.
- Na, mer ebben igaza is van! Igen, mer ez vót rajtam, amikor utoljára pénzér dolgoztam.
- Éjszakás volt?
- Fenét. Vagy másfél hónapja megcsinátam azt a munkát, azóta meg semmi.
- Szóval, munkanélküli.
- Mondhatni. Pedig itt én is el tunnék szakácskodni - tartotta magasra a pogácsáját.
- Tudja a receptet?
- Majd a férje megmondaná. Vinnék bele egy kis változatosságot is. Lehetne sajtos is, nem csak ez e. Meg kiírhatná, hogy a napi menüben többek között itt egy ilyen pogácsa és hozzá egy pohár homályos. A szenvicshez meg mán járna egy jobb fajta sör. Há nem? Mingyán tele lenne vele az étlap.
- Tele - sóhajtott nagyot a nõ és leült egy másik asztalhoz. - Maga már csak egy vérbeli vendéglátós. Nincs is itt étlap.
- Azé mondom! Csináni kell! Hajjöjjön a nép! Szójjon mán a férjének.
- Nincs énnékem férjem.
- Na, ne mondja. Nahát, akkor maga fõz?
- Fenét. Csak nem gondolja. Reggel megveszem ott, látja? A péknél.
Hangja már halk volt, mint aki inkább csak magának beszél.
Az ember letett egy ezrest az asztalra és távozni készült.
- Na, hová siet?
- Dolgom akadt.
- Várjon. Visszajár.
- Megigérem.
- Én a pénzt mondom - kotort bele a köténye zsebébe és felállt az asztaltól.
- Majd visszajárok ha erre visz az utam - mondta az ember és fáradt léptekkel kiment az utcára. Ott még megállt és felnézett a cégérre.
- Ja, hogy ez is a neve? Sarki!
- Hát, az. Sarokház. Meg az is, hogy itt mindíg olyan hideg van.
- Sarki hideg? Dehogy.
Két héttel késõbb a férfi beállított egy szép nagy festett táblával, amelyen fölül nagy betükkel rikoltott egy szó: MENÜ. Alatta pedig hat-nyolc változatban a különbözõ ajánlatok: Pogácsa Kõbányai Sörrel, Sonkás szendvics Kinizsi Sörrel, Sajtos szendvics Barna Sörrel és így tovább. Letette a táblát szemben a söntéspulttal és rámosolygott a nõre.
- Az árakat majd írja oda maga. Viszlát.
A pincérnõ ki sem jött a pult mögül. A férfi már rég elment, de a nõ csak a táblát nézte. Végül megcsóválta a fejét és félhangosan mondta:
- Legalább meghívhattam volna egy jó hideg Kõbányai homályosra.
Göteborg, 2008.
|
|
|
- október 08 2008 19:08:35
Lacikám! Nem baj, hogy homályos, csak hideg legyen! |
- október 08 2008 22:58:04
Hideg, mert Sarki!
PiaNista |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. április 21. hétfő,
Konrád napja van.
Holnap Csilla, Noémi napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
