Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikNovember 21 2024 22:03:44
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Impresszum
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 22
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,210
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Váltás a VERSEK főoldalára P R Ó Z Á K
Õsök vére
_Orosz T Csaba






Õsök vére


A nagyhatalmú báró, Terebesi Andorás, ridegen bámult a király követére aki személyes
en hozta a véres kardot, szimbolizáló behívót a csepeli harci táborba.
- Egye meg a kölyök király, amit fõzött r11; dohogta r11; éppen elég nekem rendbe hozatni a kunok által okozott téli károkat, nemhogy holmi kis csetepatéba mászkáljak valami sivatagi kutyafalka ellenében. Ha valóban olyan erõsek, mint ahogy a gyáva kijevi hercegek mondják akkor álljon ki ellenük a drágalátos kunjaival.
- De apám, - szólt közbe a harmincnégy éves Terebesi János r11; nem csak Kijevet, hanem Halicsot és Szuzdalt is leigázták ezek a mongol ördögök!
- Ha annyira akarsz menni én nem állok az utadba fiam, - mondta indulatosan az õsz nagyúr r11; de egyetlen szolgát sem adok melléd, csak a tieidet viheted. Itt a tavasz és nincs földben a mag.
János legyintett és otthagyta az õsz dühöngõt.
- Mondd meg uram Bélának- szólt a követhez r11; hogy a középsõ Terebesi ott lesz a táborban! r11; Türje Dénes, a követ, bólintott és lóra pattanva elvágtatott a következõ nyakas nemesúrhoz. János benyitott a tizenhat éves leánya Rubin szobájába.
- Gyûlölöm ezt a hideg várat, apám r11; szólt nyûgösen a hollófekete hajú szépség meglátva a benyitó apát r11; Itt Páricson mindig hidegek a tavaszok. Miklós úr otthonában az Alpokalján már nyílik a havasi gyopár.
- Errõl akartam veled beszélni leányom r11; szólt János halkan.
- Nem tudsz lebeszélni róla, apám, még ha öregebb, is mint én r11; kiáltott a lány remegve a haragtól.
- Hiába, a nagyapja vére! r11; sóhajtott magában János úr, de hangosan csak ennyit mondott.
- Tévedsz leány, azt akarom kérni, hogy látogasd meg jegyesed, Miklós urat, és amíg nem üzenek, addig maradj nála!
A lány arcát hirtelen pirosra festette az öröm pírja, majd elkomorult.
- De, hogy mehetnék hívás nélkül egy idegen férfi udvarába, apám, és miért kell sürgõsen utaznom?
- Ne aggódj Rubin, már tegnap elindult a hírvivõ, aki a kedvesednek jelezni fogja érkezésed. Ami a másik részét illeti, lesz itt egy kis harc a végeken.
- Máskor is elvoltál már hadban apám, mégse kellett elutaznom.
- No, ha akarsz menni készülj, László öcsém és néhány kopjás kísérnek hajnalban r11; zárta le János a vitát, majd átment öccse kamrájába.
- Nem gondoltad meg öcsém? Nem jössz velem Béla táborába?
- Apánknak igaza van János, minek ennyi nemes az istentelen kutyák ellen? Játszva elintézitek ti is õket!
János nem válaszolt erre a tirádára, kiment és az udvarban parancsot adott, hogy hajnalra álljon össze a kíséret. Õ is akkor szándékozott indulni a csepeli táborba. Úgy hitte, hogy ha az orosz erõt is szétroppantó mongol hordák betörnek a hágón keresztül akkor lánya csak az országon kívül lesz biztonságban. Legalább az öccse életét is megmentheti, ha Rubinnal küldi kíséretnek. Csak a nyakas öreget tudná rávenni, hogy eleget tegyen a királyi pátensnek. De Andorás úr még a megvakíttatott nádor Apodfi Dénes fegyvertársa volt és mint ilyen ádáz ellensége IV. Bélának. Apodfi, Keán, Terebesi rszentháromságtólr1; volt hangos az elnyomottak sóhajtása a boldog emlékezetû András király uralma alatt, aki nem akarta észrevenni a kedvenc bárói gonoszságát.
János remélte, hogy tehet valamit a királyért, amivel jóváteheti harácsoló apja bûneit és engedetlenségét.
Hajnalra kelve az úr le sem jött elköszönni fiaitól és az unokájától.
- Majd megbékül r11; gondolta János és kiadta a parancsot az indulásra. Elöl kétszáz válogatott vitéz, szerviensek, a halicsi háború veteránjai, János válogatott legényei. Õket követte János báró barna csõdörön kopjával és hatalmas harci szablyával az oldalán. Még Zágon nagyapó õsrégi íját is a hátára vetette, hiszen a Kaplony nemzettség õsi fegyvere volt.
- A Tiszaháton jártak három nap múlva, amikor János hatalmas sereget látott a távolban. Közelebb érve látta, hogy Béla vonul ott a haddal.
- Miért e sietség uram r11; kérdezte, amikor jelentkezett Bélánál
- Frigyes kémei megölették Kötönyt r11; mondta a király r11; a kunok kivonultak és így csak hatvanezren maradtunk. Muhinál fogadom ma tatárt a Hernád folyó partján. Hát a lányod is hadba vágyott?- nézett a gyönyörû Terebesi Rubin mélykék szemébe Béla.
- Nem uram õ öcsémmel a jegyeséhez tart a Lajtán túlra. r11; sietett a válasszal János, mert látta, hogy a fiatal jóképû királynak igencsak tetszik a lány.
- Akkor egyedül képviseled a Terebesi házat János lovag? Atyád miért nincs a katonáid élén?
- Gyenge az egészsége uram, kínozza a köszvény
- Igen tudom, és a szeme is köszvényes lehet, ha a királyát kellene látni! r11; mondta Béla nevetve r11; Mindenesetre Te jó lovag, maradj mindig mellettem!
- Nem bízol bennem uram r11; kérdezte János r11; amiért nem adsz alám csapatokat?
- Eljön annak is az ideje, az is érthetõ lenne, ha nem bíznék, hiszen a te õsöd egyszer már elárulta az enyémet! r11; mondta elkomolyodva a király a Terebesiek Koppány nevû õsére célozva.
János elbúcsúzott öccsétõl és leányától.
Koromfekete éjjel volt. Az urak jóízû részegségben fetrengtek sátraikban. Ünnepelték az elsõ gyõzelmüket. János néha beszólt nekik, hogy ez csak a tatár elõõrs volt, sõt még az sem mert oroszul beszéltek, amibõl az derült ki, hogy Batu a hadifoglyokat küldte elõre, hogy lássa az ellenfél erejét. Most ott állt a Hernád mellett és a túlpartot kémlelte, amikor egy alak lépett mellé. János megismerte a királyt, aki szintén nem vett részt a mulatságban.
- Úgy, horkolnak, mint a disznók r11; mondta a király bosszúsan r11; Kálmán herceg õrzõi még azt sem hallanák, ha ránk törne a kán.
- Ne aggódj felség, kétszáz legényem a partmentén õrzi a vizet. Ha jönnek, riasztanak. Lesük meg õket õrség közben!
Lóra ültek és a folyó mentén és a parton felállított kék ruhás Terebesi legényeket, keresték. Meg is találták mindet szépen sorban. A torkukból kiálló fekete, tatár nyílvesszõ nem hagyott kétséget a halál oka felõl Visszavágtattak a szekértáborba ahonnan már hallatszott a csatazaj. Most nem a félszeg orosz foglyok támadtak, hanem Batu elit tumenje a r Gyõzhetetlenekr1; mészárolták a félig felöltözött kótyagos urakat. Kálmán herceg Béla mellé ugratott és megragadta a lova kantárját, ezután székely vitézeitõl közrefogva kitört a gyûrûbõl. A király zihálva átkozta magát.
- Hagyd az erõt késõbbre Béla! r11; szólt rá öccse Kálmán és elkapta a királyt, amikor kilõtték alóla a lovat. János nem gondolkodott, azonnal leugrott a lóról és a zuhanástól zavart királynak dobta a kantárt. A menekítõ sereg tovább vágtatott. János megfordult és levette íját a hátáról. Gyors egymásutánban lõtte ki a vesszõket az üldözõkre. De a végzet szédítõ sebességénél még õ sem lehetett gyorsabb. Amikor eldobta az íjat, hogy kivonja a kardját, vércseként csapott le a levegõbõl a Halál egy fekete nyílvesszõ képében.
János lenézett a mellén lévõ Terebesi címerre és látta, hogy a vesszõ pontosan középre fúródott. Amikor a tatár lovas lecsapta a csodálkozó lovag fejét azt már nem is érezte.

1242 augusztusában a király ajtónállója egy Terebesi érkezését jelentette. Béla csodálkozott, hiszen János gróf a menekülés közben halt meg, az öreg pártütõ Andorás a várát védve harcban esett el, a legifjabb László pedig a hírek szerint Frigyes áldozata lett a Lajtán túlról tértében. Érdeklõdve nézte a karcsú, csuklyás alakot.
- Ki vagy? r11; kérdezte
- Az utolsó Terebesi- csendült egy fáradt nõi hang r11; férjem korai halála után hazatértem uram, hogy az újjáépítésben segítségedre lehessek.
Késõbb a gyógyítóként elhíresült Terebesi Rubin szolgálatai fejében megkapta a Komárom megyei Gyarmatpusztát is örökölt vagyona mellé, így lett az ország leggazdagabb özvegye. Rubin egyedül nevelte gyermekét Jánost, így õrizve meg a Terebesi nevet.


Epilógus.
1945 január 18-án megszületett az édesanyám: Terebesi Piroska, a gyógyító Rubin méltó leszármazottja, így örökítve át belém az õsi vért.


Hozzászólások
Nagyerdessy - október 16 2008 10:39:43
Aha! Akkor ez nem kutyabõr... Szép történet. Kéne hozzá egy méltó forma... aha!
Terebesi Orosz Csaba - október 16 2008 12:29:00
Mire gondolsz a méltó forma kapcsán?
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Még nem értékelték
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Mai névnapos
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz.
Ajánló
Poema.hu versek
Versek.eu
Szerelmes versek
Netorian idézetek
Idézetek.eu
Szerelmes idézetek
Szerelmes SMS-ek
Bölcs gondolatok
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

vali75
19/11/2024 09:21
Szép napot kívánok! Erzsébeteknek boldog névnapot!
KiberFeri
19/11/2024 09:16
Üdvözlők mindenkit!
vali75
18/11/2024 07:32
Jó reggelt kívánok!
iytop
16/11/2024 11:52
Szép napot kívánok Mindenkinek!
KiberFeri
14/11/2024 14:32
Üdvözletem mindenkinek!
KiberFeri
04/11/2024 09:45
Üdvözlők mindenkit!
vali75
02/11/2024 22:09
Jó éjt Napkorong!
KiberFeri
02/11/2024 08:16
Üdvözletem mindenkinek!
KiberFeri
31/10/2024 09:18
Üdvözletem mindenkinek!
iytop
30/10/2024 07:25
Szép napot kívánok Mindenkinek!
vali75
29/10/2024 21:33
Jó ejszakát mindenkinek! smiley
vali75
28/10/2024 17:38
Sziasztok! Kiszerkesztettem minden beküldött verset, igyekszem majd gyakrabban jönni.
KiberFeri
17/10/2024 14:47
Üdvözlők mindenkit!
KiberFeri
14/10/2024 16:00
Üdvözlők mindenkit!
KiberFeri
10/10/2024 15:28
Üdvözlők mindenkit!
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes