|
Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_Orosz T Csaba
Sanchez gyermekei
Széles karimájú szalmakalapja miatt ragadt rá ez a név. Sanchez. Ha jól emlékszik, talán egy elsõs kollégista kiáltotta a matematika terem ablakából.
- Hello Sanchez!
Akkor nem haragudott. Késõbb már egyre jobban bosszantotta, mert szemtelen jelzõkkel együtt használták.
Mindig szeretett volna középiskolába járni. Nyolc általános után azonban kimaradt a felvételizõk közül, hiszen apja halála után, anyja egyedül maradt a tehenekkel. Késõbb aztán a teheneket sorban eladták és tizennyolc éves korára azzal szembesült, hogy se szakma se gazdaság. Eladták a tanyát és az árából, éppen tudtak egy kis garzonlakást venni a közeli nagyvárosban. Hajnalonként vagont rakodni járt az állomásra, de gyenge fizikuma miatt ezt sem tudta sokáig csinálni. Maradt a mama kis nyugdíja. Egyszer eljutottak Hévízre a Mama kettõs beutalójával. Akkor vette ezt a mára már megkopott kalapot a sétány butikjában. Sajnálta rá az ötszáz forintot, de a Mama megnyugtatta, hogy alig eszik és úgysem iszik alkoholt, tehát ennyi fényûzés jár neki is. Azóta télen nyáron hû társa a kissé széles karimájú szalma kalap. A kalapnak köszönhette Erzsit is. Amikor hazafelé tartottak Hévízrõl a vonaton véletlenül az ülés feletti csomagtartón felejtette. Erzsi a jegyvizsgáló szaladt utána a kalappal. Azóta már házasok. A Mama elment, de jött helyette Zolika. Sanchez Zolika születése után került a középiskolába kertésznek. Papírja nem volt róla, hogy kertész, de olyan szeretettel beszélt a növényekrõl, hogy az igazgató felvette egy hónap próbaidõre. Ennek már öt éve.
Azt is elnézik neki,hogy néha reggelente láthatóan van benne néhány feles, mert a munkáját maradéktalanul elvégzi. Igaz ilyenkor szónokol a tujafáknak, és a gyermekeinek nevezi õket. Az igazgató még ezért sem szól, csak akkor hivatta fel, amikor a kollégisták letépkedték az aranyalmafa termését dobálni és ezért Sanchez minõsíthetetlenül káromkodott. Nagyon agresszívvé vált, ha a növényeit bántották. Az iskolába járó fiúk sportot ûztek abból, hogy ki tudja Sanchezt jobban felidegesíteni. Ilyenkor az egész tanuló sereg hatalmas gyönyörûséggel hallgatta, hogy Sanchez üvöltve káromkodik, aminek mindig az lett a következménye, hogy az igazgató felhívatta.
Egy tavaszi napon az egyik harmadikos kitalálta, hogy a földszinti ablakból ráugrik az egyik tujára. Olyan jól sikerült az ugrás, hogy a kis tuja kettéhasadt és reggelre elszáradt. Sanchez sírva térdelt le a széthasadt kisfa mellé. Napokig csendben, lehorgasztott fejjel járt. Viseletes kalapját az elpusztított kis tuja helyére tette mintegy emlékmûvet állítva annak. Nem reagált a fiúk otromba vicceire sem, így azok lassan abbahagyták a durva ugratást, és aggódva nézték kedvenc céltáblájuk állapotának romlását. Sanchez otthon sem vidult fel. Felesége félve kérdezgette, hogy mi a baja, de nem válaszolt. Már Zolikával sem játszott. Erzsi bement az igazgatóhoz, de õ sem tudott mit mondani.
Egy napon Sanchez véletlenül hátrament a kerítés mellé ahol a fiúk titokban dohányoztak. Az egyik negyedikesnél még egy üveg dugi pálinka is volt. Megkínálták az életunt kertészt aki elfogadta. A harmadik korty után panaszosan felsóhajtott.
- Tudjátok, én soha semmit sem csináltam jól az életemben. Ezeket,a növényeket úgy gondoztam mintha a gyermekeim lennének. Legjobban a tujákat szeretem. Az a szép kis tuja volt a mindenem. Biztos valami kutya ráugrott és azért hasadt ketté. A szívemmel együtt.
A fiúk összenéztek és a terv megszületett. Engedélyt kértek az igazgatótól, hogy a hétvégén benn maradhassanak a kollégiumban. Miután az meghallgatta a tervet beleegyezett és felajánlotta, hogy segít.
Hétfõn reggel Sanchez szomorúan lépett be a kapun. Végignézett szeretett bokrain és a földbe gyökerezett a lába. A szalmakalap emlékmû helyén gyönyörû, délceg tuja állt. Tetején egy vadonatúj szalmakalap óriási karimával, középen egy felirat:
- KÖSZÖNJÜK A SZÉP KERTET SANCHEZ. GYERMEKEID ! r30;
|
|
|
- október 18 2008 10:22:35
Kedves Csaba!
Nagyon tetszet ez a kedves kis történet nekem. És itt most azt is elárulom Neked, hogy én az ilyeneket sokkal jobban szeretem, szívemhez sokkal közelebb állnak, mint a történelmi témájuak. De azok sem rosszak.
Nagyon köszönöm a szép élményt, hogy olvashattam!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- október 18 2008 11:55:06
Köszönöm , hogy elolvastad |
- október 18 2008 13:31:03
A szeretet bokrai talán sokunkhoz eljutnak, minél több van belõle annál több embernek jut.
Köszönöm, hogy olvashattalak.
Szeretettel Joli |
- október 18 2008 16:45:23
Köszönöm szép szavaid |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat, Kelemen napja van. Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|