|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_M
Önvallomás arról hogyan születnek
a verseim, írásaim.
Lyrical Poet
Copyright: Lyrical Poet 2008. november 8.
Manu propria (saját kezûleg)
Ifjú korom óta írok verseket, mert ez a kifejezésmód állt hozzám mindig a legközelebb. Valami belsõ késztetés ösztönzött arra, hogy a velem történõ dolgokat, a körülöttem lévõ világot versben leírva megfogalmazzam. Ez alatt elsõsorban az emberi lélek villanásait értem, az örömöt, a fájdalmat, a vívódásokat és küzdelmeket, önmagunkkal és a világgal egyaránt. Ugyanakkor foglalkoztatnak a természet szépségeinek leírásai is, mert nagyon közel áll hozzám a természet. Az utóbbi fél évtizedben írok rövid prózát, úgynevezett " gondolati levelet" is, mert vannak arra érdemes expozíciók, amit érdemesnek tartok arra, hogy rögzítve legyenek! ...
Hogy mirõl szólnak a verseim és prózai írásaim? Amirõl egyébként is szól az életünk minden egyes perce a születéstõl kezdve, életünk utolsó pillanatáig. Az élet szeretetérõl, magáról a szeretetrõl, hisz minden emberi kapcsolat erre épül, ettõl mûködik. Egy érzésrõl mellyel együtt születünk, be van kódolva a sejtjeinkbe, és ez az érzés ÖRÖK! Ez az érzés irányítja, viszi elõre a világot, birodalmakat épít, vagy a földdel tesz egyenlõvé. Egy érzés, mely fölemel éteri magasságokba, értelmet ad az egész földi létnek, ez tesz bennünket EMBERRÉ! Ez az érzés a lehetõ legnemesebb emberi érték! Ez a feltételek nélküli tiszta S Z E R E T E T !
Soha semmi mással nem pótolható, élni sem lehet nélküle. Szükségünk van rá, függünk tõle, hiánya kóros métely, mely lassan észrevétlenül felõröl és menthetetlenül elpusztít. Életünk során folyton keressük rá a választ, amíg csak a szívünk dobban. Gyönyörû kihívása ez az életünknek ... Millió kis apró csoda történik velünk, körülöttünk nap, mint nap, csak ezeket észre kell tudnunk venni, hogy meglássuk a mindennapokban a szépet ... Olyanok ezek a rezdülések, mint a pókháló selyemszálainak alig észrevehetõ rándulásai a reggeli elsõ napsugár fényében, melyre, mint egy apró kis csillogó gyöngysor, fel vannak fûzve a hûs reggel harmatcseppjei ... Írásaim ezekrõl a kis harmatcseppekrõl, ha úgy tetszik, kis csillogó gyémántokról szólnak.
Hiszek abban és vallom, hogy az Í R Á S a lélek tápláléka. És hiszek az írás jobbító erejében, mely éltet akár a levegõ ... Az alkotás folyamatában mindig tetten érhetõ egyfajta kettõsség, úgy, mint az ösztönös kifejezés vágya, - másrészt a tudatosság hogy az írás által másoknak adjunk valamit önmagunkból. Fontos hogy a mû másokat megérintsen, ez kell, legyen a legnemesebb cél! Azt gondolom, hogy az alkotás folyamata egy olyan emelkedett lelki állapot kell, hogy legyen, melynek akkor és ott, teljes odaadó alázattal mindent alá kell rendelni! A test szinte már csak fizikai valójában van jelen, míg a lélek szabadon szárnnyal, hisz az alkotásnak éteri tisztaságúnak kell lennie miközben mintegy hárfa aranyhúrjai, zeng a lélek harmóniája ...
Örök törvény hogy minden alkotásnak szabadnak és öntörvényûnek kell lennie, mert csak így válik HITELESSÉ! Bármely mûvészetre való hajlamot a génjeinkben hozunk magunkkal, és ezt senkinek nincs joga megkérdõjelezni! Hiszem, hogy az ÍRÁS hozzájárul ahhoz, hogy gazdagabbá váljon az életünk, mert az alkotás folyamata egy nemes és felemelõen gyönyörûséges állapot, hiszen a lélek legrejtettebb mélységeibõl indul el, mint a tiszta forrásvíz, hogy kikristályosodva az írásban nyerje el végsõ formáját! Hozzájárulva ezzel az emberiség egyetemes kultúrájához, miképpen a kicsiny vízcsepp is, a felhõbõl aláhullva gazdagítja a nagy óceánt! ...
*
Lyrical Poet s. k.
|
|
|
- november 11 2008 10:17:13
Kedves Lyrical Poet!
Azt hiszem, ezt a "hitvallást" a szeretetrõl és az írásról senki sem fogalmazhatta volna meg szebben!
Egy csodás vízcseppje vagy az óceánnak,
egy szeretetre méltó embere a világnak!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat,
Kelemen napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
