|
Vendég: 102
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_
- Nem félsz? - kérdezted váratlanul.
Én persze úgy tettem, mint aki nem tudja, mire gondolsz, és ártatlan mosollyal az arcomon megkérdeztem:
- Mitõl kellene félnem? - Tudtam, persze, hogy tudtam, hogy nem igazán hiszel ezekben a virtuális kapcsolatokban. Tudtam, mi a véleményed, mégis visszakérdeztem. Nem is maradtál adós a válasszal.
- Nem félsz, hogy ezek a netes kapcsolatok elvesznek valamit az életedbõl? Nem félsz, hogy a valós kapcsolataid rovására mennek?
Hosszan gondolkoztam, persze csak a látszat kedvéért, mert én ezt a dolgot már számtalanszor átgondoltam.
- Nem, nem félek! - mondtam, pedig ennél sokkal többet szerettem volna mondani. Hogy mondhattam volna el azt, amit Te, aki még nem voltál magányos, soha sem értenél meg? Hogy mondhattam volna el, hogy "azok" ott, a világ másik végén sokkal közelebb állnak hozzám, mint némely valódi "barátom"?
Talán igazad van. Félnem kellene. Vagy legalábbis, valamiféle szûrõt használni, de ismersz, túl jól ismersz ahhoz, hogy tudd: mindenki belefér az én nagy szívembe.
Te talán furcsának tartod ezeket a kapcsolatokat, mert nem engeded, hogy Veled hasonló történjen. Pedig nem kellene aggódnod, minden ember rátalál azokra, akik teljesebbé teszik ezt a szánalmasan unalmas, szürke, "valós" életet.
- Nem. Tényleg nem félek! |
|
|
- december 12 2008 08:41:20
Kedves Mazsoka!
Szerintem is sokszor állnak közelebb lelkiekben egymáshoz az egymástól távol élõk, mint az egymás mellett élõk.
És megesik, hogy többet is beszélnek egymással alkotásaik és üzeneteik révén. Az alkotásaink, írásaink már maga üzenet a többi olvasó számára és gyorsan találunk sok-sok lelki barátra a vilgáhálón. Néha persze nem árt azért a közvetlen közelünkben is körülnéznünk, nehogy elmenjünk olyanok mellett, akik megérdemelnék igaz barátságunkat.
Üdv. Torma Zsuzsanna
|
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|