|
 Vendég: 89
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_Orosz T Csaba
A sas oltalmában
Kondor Imre professzor felháborodva rohant át az egyetem főigazgatói irodájába. Nem nézett sem jobbra, sem balra, amikor berontott a hatalmas helyiségbe.
- Igazgató úr, kérlek, az egész egyetemi tanári kar nevében, elképzelhetetlennek tartom, hogy egyetemünk homlokzatán ne az ország címere legyen, hanem a német birodalmi sas! – a felindult professzor nem vette észre a szoba másik felében feszesen álló ezredest. Az igazgató zavartan köhintett, majd szemével a német tiszt felé mutatott, Kondor lassan megfordult, majd magyarázkodni kezdett.
- Elnézést Herr Stonnenfeld, nem vettem észre, de úgy gondolom, hogy egy magyar egyetem… - nem fejezhette be a mondatot, mert az SS tiszt hangja ostorszerűen dörrent.
- Vegye tudomásul, hogy olyan már nincs, hogy magyar egyetem. Birodalmi egyetem van és köszönje a jó sorsának professzor, hogy nem a Gestapo ezredese áll itt. Ezért a függelemsértésért elrendelem, hogy a könyvtárhoz beosztott diákok azonnal segédkezzenek katonáimnak a címerek kicserélésében! A debreceni Egyetem, mint a Harmadik Birodalom közintézménye, nem nélkülözheti a Birodalom jelképeit. Leléphet!
A professzor felindultan ment vissza az Egyetemi Könyvtár félig romos épületébe.
- Ha fel is tesszük ma, gondoskodni fogunk róla, hogy éjjel lekerüljön a helyéről! – heveskedett Győrffy András, harmadéves hallgató, amikor a professzor kihirdette a parancsot.
- Menjenek csak András és semmi meggondolatlanság, most ők itt az urak. Felesleges önként fejjel a falnak rohanni. – csitította a mindig józan tanár a feltüzelt fiút.
A tíz kijelölt fiú lassan átment a főépületbe. Felmentek a padlásra ahol már két SS katona támasztotta a jókora birodalmi sast.
- Ti kicserélni felesleges korona címer! – törte a magyart az egyik katona.
- Beszélhetsz németül is bakácska, mert mi megtanultuk a nyelveteket, veletek ellentétben. Kultúrnemzet…! Haha – szájalt András dühödten- Hódítani jönnek, de csak annyit tudnak, hogy gulyás, meg csemegebor! Éjjel úgyis leverem ezt a szemetet!
- Fogd be Bandi! – Szólt rá Fekete Anti – Náluk a puska nálunk semmi!
- Igen, befogni, dógozódni! – szólt rá rikácsolva a tizedes.
A főfalon keresztül négy hatalmas átmenőcsavar rögzítette a Magyar címert. A fiúk az óriási villáskulcsokkal belülről meglazították az anyacsavarokat, majd a kis Vitányi aki a legügyesebb tornász volt kimászott a szűk tetőablakon és a köteleket rákötötte a címer négy tartóvasára. Ezután még három fiú kimászott a tetőre és lassan leeresztették a koronás Magyar címert az egyetem elé. Az összes tanuló és minden dolgozó a parkból nézte a dicstelen akciót. A férfiak levett kalappal álltak, míg a nők közül néhányan sírni kezdtek a magyar államiság jelképének koppanása hallatán. Ugyanezen módszerrel beemelték a helyére a Birodalmi sast. A park hátsó részén állomásozó SS század katonái hangos tapsban törtek ki a hódítás eme kézzelfogható eredménye láttán.
- Ne húzd meg nagyon! - súgta halkan András a hallgatag Antinak.- Éjjel nem szeretnék kulccsal bíbelődni!
- Te is tudod, hogy ez őrültség! – súgta Anti, de láthatóan nem húzta meg a csavarokat.
- Igazgató úr, kötelességed tiltakozni a városparancsnokságnál – mondta később Kondor professzor a könyvtárba fáradtan belépő igazgatónak.
- Imre, Te is tudod, hogy csak magunkra haragítanánk őket. Azt is csak az ezredes jóindulatának köszönhetem, hogy nem szállásolták be magukat az aulába. Még csak most kezdődött a tanév Imrém, köztünk legyen szólva, az angol rádió adása szerint már közel járnak az oroszok.
- Csak azt nem tudom felfogni, hogy miért pont most 1944 őszén kell feltenniük ezt a borzalmat, amikor eddig jól megvoltak nélküle.
- Véleményem szerint a hitleri hatalom gyöngülőben van az orosz előretörések hatására. Hamarosan a szövetségesekkel karöltve harapófogóba zárják ezt a német csürhét, de addig is meg kell mutatniuk, hogy ki itt az úr.
Éjszaka. Balzsamos őszi illatok, talán az utolsó ilyen csodás éj az idén. András is erre gondolt, amikor a főépület felé surrant. A hatalmas nyikorgó főkapu helyett a mellékszárny délután szándékosan nyitva felejtett oldal ablakán ugrott be. Ahogy felszaladt a lépcsőkön, gyorsan összegezte magában a tervét. Tegnap egész délután a főkapu közelében őgyelgett, azt figyelte, hogy lejön e a két SS katona a padlásról. Természetesen lejöttek és a parkban álló századukhoz, csatlakoztak. Úgy gondolta, hogy felmegy és az anyacsavarok letekerése után egy feszítővassal, kitolja a tartócsavarokat a falból, mire a dicső sas dicstelen zuhanásba kezd.
- Zenés ébresztő, Pléhkoncert – gondolta vigyorogva. Utána őrjítő gyorsasággal kell a pincébe rohannia, mert a katonák bizonyára azonnal keresni kezdik a tettest az épületben. A pince széntárolójából vezet egy titkos alagút a könyvtár épületébe, amelyet egy romeltakarítási akció során fedeztek fel. Felért a padlásra és örömmel konstatálta, hogy még csak nem is liheg. Huszonegy éves tüdejét a nagyerdei séták edzették ilyenre. Odalépett a belső tartó konzolhoz és elkezdte lecsavarni az anyacsavarokat. Meglepetésére azok szilárdan álltak a helyükön. Ekkor gúnyos hang csendült a padlás félhomályos hátsó részéből.
- -Nem kell minden német katonát hülyének nézni, kisfiam! – szólt hibátlan magyarsággal a zseblámpa fényébe kilépő tagnapi német őr társa. Ezután kezében lóbálva a nehéz csavarkulcsot fenyegetően a fiú elé lépett.
- Nem kellet volna azt hinni, hogy senki sem beszéli ocsmány nyelveteket! Elárultad a tervedet tegnap és én tudtam, hogy eljössz!Meghalsz felfuvalkodott magyar!
András egy mozdulattal felugrott a kis tetőkibúvő ablakba. Gyorsan kimászott és végigfutott a tetőn. Megörült a hajnal első sugarainak, még mindig elbűvölve nézte a lassan ébredő napkorongot, és így nem vette észre a parkban álló másik SS őrt aki a hajnali fényben nyugodt mozdulatokkal célzott és húzta meg a ravaszt. András nem értette, hogy hirtelen mitől lett könnyű a teste, és miért távolodik nagy sebességgel a tetőről a hajnali nap felé…
1944-10-09. 11:35
A Luftwaffe harci pilótáinak rádióbeszélgetése
- Itt Wolf 5-ös bombázó Debrecen felett repülök célpont-azonosítást kérek!
- Itt Wolf1-es, Wolf 5-ös minden nagyobb középületet és a vasútvonalat valamint az állomás épületét porig bombázni, hogy elvágjuk a bevonuló szovjet csapatok utánpótlás vonalát.
- Wolf csapat itt Wolf vezér előttünk tizenkét óránál Birodalmi sassal védett hatalmas épület. Kihagyni és továbbrepülni az állomás felé.
|
|
|
- február 16 2009 08:30:28
Megható visszaemlékezés 1944-re. Legalább annyit ért a birodalmi sas, hogy az egyetem épületét nem bombázták le. De hogy ez így sikerült, valakinek az életébe került.
üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
