|
 Vendég: 50
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_Gy.
Egy szervezett kiránduláson vettünk részt Egyiptomban.
Egy hetet töltöttünk Egyiptomban feleségemmel 2008. február 12-19 között. Ez 8 nap, de az első és utolsó napot csak utazással töltöttük, így érdemben maradt 6 nap. Gyermekeim Karácsonykor leptek meg ezzel az ajándékkal, amit nagy örömmel fogadtunk. Már a 90-es évek elejétől tervezgettük, hogy ellátogatunk a piramisokhoz. Nézegettük az utazási irodák ajánlatait. Számtalan könyvet kiolvastam ezzel kapcsolatban, s szívesen nézegettem az ókori Egyiptommal foglalkozó TV programokat az ismeretterjesztő csatornákon. Valami mindig az utazásunk útjába állt, és már végleg lemondtunk róla. Végül is most megvalósult az álmunk. II. Ramszesz nyomában programként hirdette az utazási iroda, Nílusi hajóúttal.
Sötétben landoltunk február 12-én menetrendszerű Egypair járatunkkal a Kairói-repülőtéren. 12C° és egy nyájas angolul beszélő arab kísérő fogadott. Busszal mentünk szálláshelyünkre, Kairó távoli pontján fekvő Oázis Hotelbe. Feltűnő volt a hihetetlen rendőri készültség. Rengeteg rendőr nyüzsgött a repülőtéren, s az odavezető úton több kilométer hosszúságban szinte 5 méterenként egyenruhás posztolt. Később mondták Mubarak elnök érkezését várták.2 órás főleg araszolgató út után még elértük vacsoránkat., ami svédasztalos vacsora volt, mint minden szervezett étkezésünk ezután is.
Február 13-án meleg napsütéses reggel (nappali max. 18 C° hőmérsékletet jeleztek előre, mert hidegfront érkezett) buszra szálltunk. A cél Egyiptomi Múzeum, a piramisok, a Szfinx, és ami még a programba még belefér. Megismerkedtünk idegenvezetőnkkel, nagy darab fekete fiatalemberrel. Azt mondta magáról, hogy könyvből tanult meg magyarul, s hazánkba csak látogatóban járt. Főleg a muzulmán emlékhelyeken (Eger, Érd, Pécs, stb.) Valójában szépen beszélt magyarul, s a tárgy-, birtokos-, stb esteket is jól használta, meg igyekezett is tájékoztatni bennünket, minden érdekesről, amit ő annak talált, de semmi többről. Szimpatikus volt mindaddig, amíg ellenvéleményét nem nyilvánította velem szemben. Azt állítottam ugyanis meggyőződéssel, hogy Tutenhamon apja az eretnek fáraó, Ehnaton volt, ő megesküdött hogy csak az apósa, pedig minden magyar szót ismert. Ezután már gyanakvóan néztem rá, s csak a tárgyszerű dolgokat hittem neki .
A közlekedés enyhén szólva kaotikus különösen Kairóban, de az egész országra is jellemző. Órákat töltöttünk araszolgatva, néha kiépített 4 sávos magas vezetésű elkerülő utakon sokszor magasan a több emeletes épületek tetőteraszával egy magasságban. A közlekedési lámpát szinte alig láttunk, vagy ha egyáltalán létezett senki sem veszi figyelembe. A kereszteződésekben az erőelv érvényesül. Befurakodva bejutnak valahogy a magasabb rendű útra, s duda szóval hívják magukra a figyelmet. Általában a nagyobb járművek kihasználják itt előnyüket, mint a mi buszunk is. A problémás esetekben még a harsona dudájukat is használják erőfölényük biztosítására. Az agyrém, hogy nemcsak főleg lestrapált autók, vagy modern buszok vannak az úton, hanem egy-egy szamaras kordé zsúfolásig megrakodva, vagy egy zsúfolt csirkés tajigát is láttunk lavírozni a tele 3 sávos úton, s ügyesen vágta le a kanyarokat és küzdötte át magát az út túlsó oldalára Index használata nem jellemző sáv váltásnál. Ahhoz is hozzá szoktunk, hogy időnként találomra gyalogosok kelnek át a zsúfolt utakon. Az viszont érdekes, hogy ebben a káoszban nem emlékszem balesetre, de még koccanásra sem.
Út közben a 20 milliós Kairó megmutatta mindkét arcát. Az élénk színűre festett, ápolt mecseteket, hivatali épületeket, egyetem épületeit stb., de láttuk a nyomort is, a befejezetlen épületek egész sorát, a szedett-vedett viskókat. Talán van benne szándék is, hogy nem fejezték be. Az építtetők állami támogatáshoz jutnak egy stádium után(pl. alapok elkészítése), s a törlesztést csak az épület elkészülte után kell elkezdeni. Másrészt szapora családok állandóan építési kényszerben vannak, mert az unokáknak, dédunokáknak is lakni kell valahol. Egyébként is Allah tud csak mindent befejezni, egy földi halandó erre képtelen.
Kiszállva a buszból közvetlen közelről "megcsapott " a porban fetrengő mély szegénység". A rongyokban kéregető apró-éhes gyermekek, akik már félig vizes flakonoknak is örülhettek. A 80 milliós Egyiptomnak az a tehertétele, hogy évenként több mint egy millióval szaporodik.(Ezek becsült adatok, népszámlálás még nem volt). Egy arab népcsoport a fatimidák 996-ban kerültek uralomra. A híres Alazair iszlám egyetem alapítása is a nevükhöz fűződik. Itt-ott a lepukkadt nyomortanyák közelében szépen kialakított öntözőcsatornák vize csillog. A kikövezett partját azonban szeméttelepnek használják. A vízben döglött állatok, (néha döglött szamarak) terjesztik a fertőzést. Melegebb időben itt asszonyok mosnak, gyermekek fürdenek. A nagy szaporulat egy szociális bomba, ami talán soha sem robban, de a nemzetformáló hatása garantált. Egyre mélyül és tartósodik a szegénység. Törvény kötelezi a 8 osztályos iskola elvégzését, mégis 20%-os az analfabétizmus. Mint ahogy ebben az arab államban demokrácia van ciklusonkénti választásokkal. Az 1981-től regnáló elnököt is úgy válasszák meg. Mindig 90% fölötti eredménnyel győz. Igaz ellenfele vagy visszalép, vagy eltűnik a választások után, mondjuk a politikai palettáról.
Első állomásunk az Egyiptomi Múzeum volt. 1902-ben nyitották meg. Az épület előtt kisebb területű tavacska. A tóban lótusz levél papirusz-nád az ókori Alsó- Felső Egyiptom címer szimbólumaival. Kb. 120 000 tárgyat láthatnak a látogatók, s ennek többszöröse van a raktárakban. A leghíresebb rész Tutenhamon sírjában talált kincsek, de az ókori Egyiptom minden korszakából találhatók itt emlékek. i.e 3100.ból származó Narmen palettáktól egészen a görög-római kori tárgyakig sok látnivaló van. Ami engem megragadott a Tutenhamon 11 kg-os arany halotti maszkján, arany trónszéke, 3 hatalmas sírkamrája ,ezenkívül sok-sok alabástrom ,feketemárvány szobor, a Rahotep herceg házaspár életnagyságú színes szobrai, az amarnai teremben Ehnaton hatalmas fejszobra, Kheopsz 7,5 cm-es szobra, stb. volt. A múmia terembe külön kellett volna fizetni (100 LE-t, 1 LE egyiptomi font kb. 36 forint) .Sokat láttam a múmiákból a TV-ben. Erről lemondtunk.
Rövid buszozás után kiszálltunk a piramisoknál, s átvilágító kapukon kellett átmennünk. Ez is stratégiai hely. Az ország bevételének nagy részét az ókori emlékekből származó bevétel teszi ki.. Fegyveres katonák mindenhol gyalog, ló- és teveháton, őrtornyos bódék, stb. Lenyűgöző az ókori világ még látható 8. csodája. Fellah népviseletbe öltözött fiatalok jöttek felénk csecsebecsékkel, ajándéktárgyakkal. Erőszakosak, karodat megragadva mutatják kincseiket néha 5-6 szeres áron. Lehet velük alkudni is, de meggondolandó, hogy szóba elegyedjünk velük, mert kombinálják további tárgyak ajánlatával kínálatukat. Utána már nehéz szabadulni tőlük. Vagy hasonló "szerény módon" ajánlkoznak, hogy lefényképeznek baksisért. Hová lett az a fennkölt, magas civilizációjú nép, aki majd 4600 évvel ezelőtt 23 év alatt felépítette ezt hatalmas Kheopsz piramist, aminek csodájára jár azóta is az egész világ Akkor egy jól szervezett társadalom volt. Munkafelügyelők, írnokok, kézművesek, halászok, hajósok, földművelők, kőfaragók, stb. előre meghatározott, összehangolt feladatokkal. Kóborló, gyülevész emberek tömege még belekezdeni is képtelen lett volna ebbe. Dráveczky Zsuzsa művében "Asszony a fáraók trónján"írja, hogy III. Thutmószisz (i.e. 1430) fáraó idején megkezdődött e nép felhígulása. Állandó összetűzések a szomszédos népekkel, járványok tizedelték az embereket. Éhező tengeri népek jöttek helyükbe a jól termő Nílus völgybe. Krisztus után a 7.századtól megjelentek az arab hódítók. Így mostanra lesüllyedt egy szintre, s szinte abból élnek, ami dicső őseik építettek, megteremtettek.
Az egyiptomiak hitvilága szerint a holt lelkeket át kellett vezetni a túlvilágra. Volt egy elvárás a néptől , hogy előteremtse az anyagi javakat a tisztviselőknek, az uralkodónak és körének. Volt egy elvárás az uralkodóval szemben is, hogy tartsa a kapcsolatot az istenekkel, hogy áradás , időjárás kedvezzen a bő termésnek. Ezenkívül ő felelt az un. "maat", az igazságosság folyamatosságáért. Vagyis hogy a dolgok úgy folyjanak tovább, mint korábban. A sietség a piramisok építésénél az volt, hogy még fáraó életében elkészüljön , hogy lelke illő körülmények között tudjon az istenek (pl. Ozirisz ) elé állni. Fényképezgetünk, sietnünk kell csak 40 perc állt rendelkezésünkre az egyetlen látogatható Khephrén piramisba való bejutásra. Egy szűk ,meleg kamra. Semmi különös látnivalóval és, vagy Kheopsz halotti bárkájának megtekintésével. Az utóbbit választottuk a modern 3 szintes bárka múzeumban. Kheopsz fáraó holttestét szállították ezzel i.e 2528-ban. Mások szerint a fáraók sírja mellé bárkát helyeztek el, hogy biztonságosan eljusson a túlvilágra.. A bárkát a piramisa mellett találták meg 1950-ben. 1224 faelemből állt, s a sivatagi homok egészen jó állapotban megőrizte. A hajó rekonstruált állapotban 43,5 m hosszú. A cédrusfából készült hajópadlókat faékekkel és kötelekkel kapcsolták össze. Egy rövid buszozás után megnéztük a szfinxet a völgy templommal.
Érdekes színfoltja volt utazásunknak a Parfümériában és a Papirusz múzeumban tett látogatásunk. Az előző csupán bizniszre épített bemutató volt, meglehetősen drága parfümökkel, nem sok érdeklődésre tartott számot útitársaink körében, viszont a Papirusz múzeum, s az ottani bemutató komolyan tetszett. Bemutatták, hogyan készítették az ó-egyiptomiak papirusz nádból az írnokok nélkülönözhetetlen eszközét, s hogyan írtak, festettek rá. Itt vettünk ajándékokat is. Különösen tetszett valamelyik sírból vett jelenet az un. "Átkelés a túlvilágra" jelenet. A halott léleknek hosszú út vezetett a túlvilágra. Sok kapun kellett átmenniük, melyeket szörnyek őriztek, mielőtt Ozirisz színe elé ért. A lelkeknek a bűnök hosszú sorát kellett felsorolni 42 bíró előtt ( 42 nomosz , tartomány volt). Majd Anubisz a sakálfejű isten a szívét a mérlegre tette hogy Maat tollához az igazsághoz mérje. Ezután Thot isten feljegyezte az eredményt. Ha igaz úton járt, akkor szíve olyan könnyű volt mint a toll. És folytathatja útját Ozirisz és ősei felé. Ha nehéz volt akkor megette a Halottfaló, Ammut a krokodilfejű isten. Sötétben értünk a hotelbe.
Február 14.
Fakultatív program Szakkarába, Memphisbe.
Memphis a Nílus nyugati partján Kairótól délre kb.30 km-re. Az Óbirodalomban alsó Egyiptom fővárosa volt. Alapításától kb. i.e. 2250-ig és 1557 és 1400 között a világ legnagyobb települése volt kb 30 ezer lakossal. Szakkara tulajdonképpen Memphis temetkezési helye volt. Fénypontját a város ekkor élte. Dzsoszer lépcsős piramis (i.e. 2750 ) Inhotep az ókori zseni tervezte a piramist. Legjelentősebb építészeti emléke a III. dinasztia idején ( alapja 121* 109 m) , 6 lépcsőből áll, s kb. 60 m magas. A piramist a már rekonstruált épületek veszik körül, mint pl. a Halotti Templom, előcsarnokok, dél- és észak háza, stb. Találunk itt I. és II. dinasztiából származó sziklába vésett sírokat, valamint a korai birodalom első temetkezési négyzet alakú formáit az un. masztabákat. Le is mentem a sírokhoz. Egy arab mutatott is király sírokat baksisért, de megérte színes képek voltak a falakon. Mielőtt busszal átvittek volna a memphisi szobor parkba megnéztünk egy szőnyegiskolát, vagy talán iskolának álcázott gyermek munkahelyt. Nevezzük bárminek, de ezek a gyerekek szerencsések, mert kenyéradó keresetük lesz, s nem kell alamizsnáért könyörögni. A felnőtt ujja nem nagyon tudja a vékony selyem szálakat csomózni Hatalmas, nagy méretű szőnyegek, rengeteg munkával, méregdrágán. Nem vásárolt közülünk senki. Memphis mára már csak egy főleg szabadtéri szoborparkra törpült évszázadok alatt, s a Mit Rahina falucskában fogadja a látogatókat. Pedig valamikor pompás palotái, templomai kivívta a világ csodálatát. A kiállítás legértékesebb darabja legalább 50m-es II. Ramszesz fekvő térdből hiányzó szobra, valamint a XVIII. Dinasztia korából származó szfinx. A 80 tonnás alkotás a legnagyobb kalcitszfinx. A múzeumi látogatás után vissza Kairóba a Citadella meglátogatása.
Az úton mindenfelé kis parcellákban bivallyal húzott ekékkel szántják a fellahok aprócska földjüket. Nasszer elnök 1950-es években, aki kivezette az országot a brit gyámságból nemcsak a Szuezi csatornát államosította, hanem a nagybirtokosok földjeit is. Kis parcellákban (kb.4000 m2-es nagyságban) szétosztotta az egyetemi parasztok között.
Két óra körül érünk oda. Várszerű, hatalmas erődítmény a 19. századból. A Mameluk korban épült, és az épületeken tükröződik a kor szellemisége. Szép kilátás Kairóra, fényképeztünk is ennek megfelelően. Az Oszmán idők emlékei. A Mohamed Ali mecset kiemelkedik épületek közül. Érdekessége, hogy aktív imahely. A korabeli építők a Keopsz piramis mészkő burkolatából építették fel. Híres az arannyal bevont intarziáiról. A 19. századi építészet remeke, a ceruza mecsettel. Az imahely szőnyeggel borítva, a mennyezeten hatalmas csillár, mely majdnem faltól falig érő kör alakú csillár. Az egész mennyezet arab stílusú intarzia. Körben az ablakok, festett ólomüveg intarziák. Közepén gyönyörű mosakodó kút. A cipőnket kezünkben víve mintegy félórát töltöttünk itt. Állítólag a szultán holtteste eltűnt a mecsetből. Így a feltámadáskor nem tud találkozni az érte jövő angyalokkal, viszont a közeli Farag múzeumban nyugvó feleségeit nem érheti ilyen hátrány.
Még világos volt. Fakultatív programként busz sofőrünk elvitt a kairói bazárhoz. A csillogó-villogó tárgyakkal zsúfolásig telt bazár Kairó leglátványosabb negyede. Az egymást érő üzletekben a vízipipától, fűszereken át a selymekig minden megtalálható. Tanulva az előzőekből csak nagy ritkán szólítottunk meg eladókat. Ilyen volt egy fűszer kereskedő, meg a kis unokánknak, Bencének talált bebújós ing. Alkudozással ezeken a helyeken sok időt töltöttünk A busz értünk jött adott időre, s mintegy 2 órányi araszolgatás után szállásunkra értünk.
Február 15.
A következő nap 5 órakor indult a repülőgépünk Asszuánba, s min. 2 óra az út a repülőtérig. Ennek megfelelően feküdtünk le. Már-már elpilledtem, amikor 11 óra körül a fiam telefonált, majd lányom SMS-e fél 1-felé érkezett a világ másik végéből. Úgyhogy fitten, frissen, fütyörészve fél 3-kor mentem zuhanyozni. Világosodott mikor Asszuánba értünk. Az ókorban Asszuán volt az Egyiptom déli határa, ettől délre kezdődött Alsó-Núbia. Itt volt a kereskedelmi útvonalak csomópontja,(elefántcsont kereskedők, núbiai aranybányákhoz vezető utak, stb.) Itt voltak a piramisok építéséhez használt vörös gránit bányák is, ahonnan nílusi hajókon szállították az értékes köveket 1000 km-re levő célpontjukhoz. 1517-ben oszmán török helyőrség-, később Napóleon hadjáratának legdélebbi meghódított települése. Most kb. 1 millió lakosú üdülő város. Szépen gondozott parkok, Élénk színekre festett üde épületek. Kairóval ellentétben alig vannak befejezetlen épületek. Sas orrú, szurok fekete bőrű núbiaiak leszármazottai rendszeretők, utcáikat tisztán tartják. Egy kis ékszerdoboz a núbiai határán. 1960-as évek elején kezdték a Nagy Asszuáni duzzasztó Gátat építeni Volt egy az angolok 1898-1902 között épített gát is, s a maga idejében ez volt a világ legnagyobbja. Kétszer is növelték a magasságát, ennek ellenére új gátra volt szükség., s 1972.ben fejezték be. Építés során 24 ókori szentélyt kellett magasabb helyre költöztetni.( kb. 80000 núbiait kellett elköltöztetni) A gát után kialakult Nasszer-tó 500 km hosszú, 6-szor nagyobb a Balatonnál, víz mélysége néha eléri a 180 m-t is. Az erőműnek 12 hatalmas turbinája van, 2G teljesítménnyel. Szinte az ország áramellátását lefedi, és Szudánt is részben ellátja. Olyan olcsó az áram, hogy a munkahelyeken éjszakára néha le sem kapcsolják a villanyt. A gáton , de még a régi gáton is megerősített helyőrség van. Ha átszakadna a gát, úszna egész Egyiptom
Megismertük új idegenvezetőnket Ott Tamás személyébe. Felüdülés volt ez a fiatal srác az előzőhöz képest. Nagyon jól felkészült, jól ad elő és humora is van. Nagyon erős tempót diktált, hogy mindent eltudjon mondani, ami ebbe a pár napba még belefér.
A busz a Nagy Gátról a befejezetlen obeliszkhez vitt. Egy az Újbirodalom korából származó 41 m magas kb.1200 tonna befejezetlen obeliszk látható az ókori gránit bányában..3 oldalát már kifaragták, amikor nagy hasadás keletkezett a középső részén, így nem választották le az anya sziklától. Figyelemre méltó a több 3000 évvel ezelőtti technika, ahogy kitermelték a követ. Lyukakat vájtak valamilyen "meteorit fémeszközzel" a vörös gránitba. Speciális fákat helyeztek a lukakba, amik gyorsan nagyra dagadva víz hatására, szinte lehasították a kívánt kőtömböt. Ez a "selejt" úgy 3000 éve sok fejbe kerülhetett. Ezután egy fakultatív program következett. Egyik megmentett ókori Izisz szentély Philea templom meglátogatása. Kis hajóval közelítettük meg az Aglika szigetére átköltöztetett épületegyüttest. Valamikor IV.Ptolemaiosz korában kb. i.e. 4. században Hórusznak szenteltelték fel un. szülési házat(mammisz) . Messziről a hajóról látható a hatalmas Hadriánus kapuja. Ezen látható az utolsó ókori hieroglifa szöveg i e. 394 -ből. Trajanusz kioszkja egyik oszlopán a római császár Izisz és Ozirisz előtt mutat be áldozatot. Philea-i látogatás után a hajón (Nile Festival) elfoglaltuk kabinjainkat, és megebédeltünk. Álmos és fáradt voltam, de még elmentem fellukázni (egyiptomi vitorlázás). Ez kb. 1 órás program volt. Februári langy meleg fuvallatban a Nílus 2 partja közt, egy 20 személyes vitorlással köröket írtunk le egy botanikus kert kikötőjét is érintve. Núbiai öltözékben a hajó személyzete egy kis életet akart a bágyadt társaságba önteni. Éneklésre késztettek ősi dobok kíséretében, de nem sok sikerrel. Ezután jellegzetes emléktárgyaikat akarták ránk sózni elég magas áron. Ennek sem volt sok foganatja. Ezután már aludni tértem. A következő napi program miatt ismét éjjel 2-kor kellett kelnünk.
Február 16.
Éjjel 3-kor indulás Abu Simbelbe, Egyiptom egyik fő turisztikai látványosságára. 290 km a Núbiai kősivatagon keresztül, egy új zsúfolt 14 személyes( még a pót üléseken is ülnek) minibusszal. az idegenvezetőnk nélkül.. A konvoj 10-12 (buszok, minibuszok, autók,stb.) járműből állt , elől hátul katonai kísérettel. 50-80 km-ként ellenőrzési pontok, felfegyverzett őrtornyokkal, 8-10 harcra kész katonával. A lassítást kimustrált olajhordók között szlalomozva, sűrű fekvőrendőrök között. A sötétben órákon át csak az előttünk haladó járművek vörös fényei láthatók. Majd lassan derengeni kezd. Homok buckák, kisebb hegyek körvonalai a gyér fényben, elvétve magányos épület, vagy rom, egyébként holdbéli táj Csak egyszer álltunk meg WC-zni, kb. a fél úton .Nyári cipőben éreztem a sivatag fagyos leheletét. Egyhangú sárga sivatagi homok. Folytatjuk utunkat, most már friss cigaretta szag a pihenő után. Végre 3 órás rázkódtatás után megérkeztünk. Tanakodás a kísérővel, hogy fél 9-es, vagy a fél 10-es konvojhoz csatlakozunk-e visszaúton. A későbbit választjuk. A WC-ben csak vödrökben van víz, 1 LE baksist kevesli a WC-.s néni. Arab ajándék árusok rohamát hárítjuk, nem veszünk semmit. Mi választhatunk 5 arab idegenvezető közül, az elsőt választjuk. Elhadarja angolul a szövegét. Egyik útitársunk fordít, minden 5. mondatot. Még jó, hogy készültem Abu Simbelből. A sivatag közepén két hatalmas ókori sziklatemplomból álló épületegyüttes, az egykori Alsó-Núbiában, Egyiptom déli részén, a Nasszer-tó nyugati partján.
A templomokat II Ramszesz fáraó uralkodásának idején faragták ki a hegyoldalból az i. e. 13. században, hogy időtálló emlékművet állítsanak a fáraónak és kedvenc királynéjának, Nofertarinak, illetve megemlékezzenek Ramszesznek a kádesi csatában aratott győzelméről. Az 1960-68 között a teljes komplexumot nemzetközi összefogással 300m-rel arrébb és 65 m-rel feljebb helyezték, hogy az Asszuáni-gát építésekor létrehozott Nasszer-tó el ne nyelje. A templomokat 50 tonnás tömbökre vágták, az akkori svéd vízfűrész technikával. 48 m mélyen van dolomit sziklába vésve. A szentéjek köré épített hegy fémvázra hordott 2m vastag beton barlangos díszlet, az eredeti hegy pontos mása.
Az Abu Szimbel -i templomokat „ a Nagy Templomot és a Kis Templomot „ délen, Núbiában emeltette Ramszesz, minden lakott helytől távol. A templomok építése Ramszesz ötödik uralkodási évében kezdődött és mintegy húsz évig tartott; a 24. uralkodási évben szentelték fel. A Nagy Templomot Ré-Harahtinak, Ptahnak és Amonnak szentelték, de valójában Ramszesz nagyságát volt hivatott jelképezni. A homlokzat 33 méter magas és 38 méter széles. A templom bejáratát két oldalról Ramszesz négy hatalmas ülő szobra veszi körül, 19,5 méternyi magasságuk mellett Re istennek a bejárat fölé faragott féldomborműve szinte eltörpül. Re alakja mellé kifaragták az igazság istennője, Maat képét. Ramszesz előtt feleségei állnak, legfeljebb csak a térdéig érnek. A homlokzat tetejét 22 pávián alakja díszíti, akik felemelt karokkal imádják a felkelő napot. (A páviánok egyébként Thot isten szent állatai.) A homlokzat előtt álló sztélé megemlékezik Ramszesz és egy hettita hercegnő házasság kötéséről. A templom elé ezenkívül épült két víztartály a papok rituális mosakodásához, északra pedig Thot kis kápolnája állt. Az első, hatalmas csarnokot két, négy-négy oszlopból álló oszlopsor vágja ketté; az oszlopokhoz a fáraó szobrai támaszkodnak. (négy oszlop tartja az eget) A csarnok belső díszítésének témáját Ramszesz hadi győzelmei adják, az északi, Rének szentelt oldalon a kádesi csata beszámolója található, az Amonnak szentelt déli falon a sikeres núbiai és szíriai hadjáratokról láthatóak képek.
A kádesi csata II. Ramszesz fáraó uralkodásának ötödik évében zajlott le Egyiptom és II. Muwatallis Hettita Birodalma között, i. e. 1274 májusában. Valószínűleg ez volt a legnagyobb harci kocsikkal vívott ütközet a történelem során, mintegy 5000 harci kocsi részvételével. A harci kocsikon kívül több mint 9000 gyalogos katona harcolt a csatában. (Az egyiptomi harci kocsikban 2 személy a hajtó és a harcos a nyilával, a hettitáknál még egy személy volt, aki a hajtót védte) Ahettiták megfutamodást tettettek, s csapdába csalták a sereg Ramszesz vezette szárnyát. A fáraó hősiesen küzdött. Nagy volt a vér veszteség minkét oldalon. A nagy csatát békekötéssel zárult. Akkád ékírással írták. Ennek a hiteles szövege a New Yorki ENSZ palotában is megtalálható.. A békekötés után barátságot kötöttek, ami egész uralkodása alatt tartott. Ramszesz egy hettita hercegnőt vett felségül Nofertarit, aki az első felesége lett. A hatalmas csarnokból egy keresztirányú kis előcsarnok nyílik, amit a szentély követ, melyben Ramszesz és a templomban tisztelt másik három istenség szobra áll, előttük oltár. A szentélyt úgy tájolták, hogy a négy szobrot „ Ré-Harahti, Amon, Ptah és Ramszesz szobrát „ évente kétszer, február 20-án és október 20-án (az átköltöztetés után 2 nappal későbbre tolódtak a dátumok) közvetlenül megvilágítja a felkelő nap fénye A Kis Templom, amely a nagytól északra található, a királynéi hivatással összefüggésbe hozott Hathor istennő tiszteletére épült, akit itt Nofertari személyesít meg. A bejárat két oldalán hat szobor áll, melyekből négy Ramszeszt, kettő Nofertarit ábrázolja. Nofertari szobrai itt azonos magasságúak férje szobraival, 10 méteresek; ez mutatja, mekkora tiszteletben állt, mivel a királynékat rendszerint csak jóval kisebb méretben ábrázolták, mint a fáraót. Lábaiknál gyermekeik kisebb szobrai állnak, A sziklába 27 méter mélyen vájt templom díszítéseinek fő témáját különböző, istennőkkel (Hathor,Tauret) kapcsolatos szertartások adják.
A hatalmas csarnokot kétszer is végig jártuk. Idegenvezető híján egy útitársammal próbáltuk értelmezni a képeket. Kétszer is sikerült büntetlenül fényképeznem még ezt megúsztam. Inspirált az, hogy egy baráti házaspár 2 éve szép felvételeket készített itt. A felügyelők hangoskodása végül elbátortalanított a továbbiaktól. Indultunk vissza a konvojjal Asszuánba. Ismét 3 óra az egyhangú Núbiai sivatagban. A sivatag homokja rendkívül porózus, könnyen porló anyag, így a sivatag hőingadozása, a durva szelek évmilliók óta koptatják ezt a valaha volt tenger fenéket. Már nagyon meleg volt. Visszaúton vizes felületeket láttunk a végtelen sárga homokban, de ezek, mint kiderült mind délibábok voltak. Fél 2-re a hajón voltunk, s 2-kor indult is a hajó KomOmbó felé.
Újabb program, partraszállás 18 órakor. Már sötétedett, amikor partra szálltunk 6-8 hajó utasaival egyetemben. A templom megnézésére egy órát kaptunk.. Az ősi időkben fontos kereskedő város volt. Itt gyűltek össze a keleti aranybányákból érkező karavánok. Neve jelentése is ebből ered "aranykuckó" Az itt láthattuk Haroeris-Sobek szentéjeit (és családjaikat) . A szentéjeket i.e. 181-290 között Ptolemaiosz fáraók építették. Nagy a tülekedés a rengeteg turista csoport között. Olaszokkal, japánokkal viaskodunk a látnivalókért, a fényképezés lehetőségéért. A templom lenyűgöző méretekkel rendelkezik. Az a hatalmas tömeg nyomasztja az embert, ami az oszlopsorok között sétálva telepszik ránk. Nagyon masszív falak és oszlopok. Érzékeltetik velünk, hogy isten milyen nagy és az ember milyen parányi. A katedrálisok általában légiesen kecsesek, de itt roppant masszív tömeg magasodik az ember feje fölé, hogy szinte liliputinak érezzük magunkat. A szentélyben lehet fényképezni és mind a két helyen vannak "önkéntes" segítők, akik mindenféle érdekes, titkos és persze más által még nem látott érdekességet mutatnak meg némi baksisért. Baloldali templom Haroeris főisten, felesége Teszentlevel, és fia Banettani. A jobboldal Sobek krokodil főisten, felesége Hathor, és fia Hanse (Thébai holdisten is egyben).Krokodil kultuszát azért ápolták, hogy kevesebb ember elfogyasztásával érje be, mint előzőleg. Itt krokodil múmiákat is lehet tekinteni külön pénzért. Nagy tülekedés volt az ősi naptár közelében. 3 évszak főistennel ( Ahet az áradás-, Peret a vetés-, Semu az aratás- évszaka.) 36 csillagot tartottak számon. 1-1 csillag 10 napig volt látható, s ezért egy hét 10 napból állt. A 10. nap volt a pihenő nap. Ez 360 nap. A maradék 5 napot 5 főisten születésnapjaként tartották számon. (Osiris,Isis, fiuk Hórusz / minden fáraó reinkarnációja/ Széth/ a sátán/ és Néfthis). Megmaradt egy negyed nap ,s ezért un. "csúszó naptárnak" nevezzük. 1460 év múltán (1 soláris ciklusban) tért vissza a Nap állása. Csak 1582-ben XIII Gergely pápa naptár-reformja szabályozta ezt végérvényesen. Egy másik látnivaló, ami a falakról leolvasható: az orvosi eszközök. Áldozat, amit Trajánus császár ajánl fel Inhotep gyógyító istennek (gyógyítás reményében, vagy hálából). Itt látható Uadzset szem, a Hórusz elrabolt szeme (gyógyítás szimbóluma). Ez véd a szemmel verés ellen is. Egy másik helyen megalázott, megcsonkított hadifoglyok állnak sorban, levágott jobb kézzel, a másik kezük papirusz háncs bilinccsel van megkötve. Az volt a szokás ugyanis, hogy a magasabb rangú tisztektől elvárták az ellenség levágott jobb kezét gyűjtsék össze. A nagyobb jutalom reményében voltak olyan túlbuzgók, akik a bal kezet is levágták( első adócsalók). A csalás kiküszöbölésére III. Ramszesz elrendelte, hogy csak a nem páros test részek vághatók le. Az oszlopoktól távolabb látható egy kisebb medence, Kleopátra medencéje( amiben szamártejben fürdött). Állítólag nagyon alacsony (kb.150 cm magas volt) tele nyaki zsírmirigyekkel. A beszédkészségével tudta megfőzni Julius Caesart s Marcus Antoniust. A medence mellett egy Nilométer látható (ez majd minden szenthelyen van). Ezzel az un. "vízmércével" tudták meghatározni a kivethető adót.
Február 17.
Másnap reggel 6 órakor szálltunk ki a hajóból Edfuban. Konflisok tömege versengett a vendégekért. Egy konflisban 4 személy fért el. Tudott volt, hogy előre fizettek a hajtóknak, tehát nem tarthatták volna a markukat. Ennek ellenére mindenféle "plusz szolgáltatással" (pl. segített felszállni,stb.) igyekeztek baksishoz jutni. A lovak agyonstrapált, lesoványodott állatok voltak. Egyikük ki is dőlt a sorból. Egy másik kocsi kereke tört ki. Erre számítva néhány üres kocsi is jött velünk, így azonnal pótolni lehetett az "elhullottakat". Az utak tele szeméttel. Láttunk ott élőket hihetetlen higéniai körülmények között (pl. házak előtt a lepény-kenyerek az utca kövén, húsboltok előtt legyek lepte lógó véres húsdarabok, stb) Edfu ókori áldozati templom, nevének jelentése: a bosszúállás helye. Itt állt bosszút Hórusz az apja gyilkosán Széthen, s győzött. Ennek tiszteletére kezdték építeni a templomot i.e 253-ban. 180 év 3 hónap és 14 napig épült. A Hórusz istent a görögök Apollóval azonosították. Ptolemaiosz korban nem fáraó szobrokat , nem kolosszusokat alkottak, hanem stilizált sólyom szobrokat készítettek fekete gránitból. Megváltozott az emberábrázolás is a relifeken, karcsúbbak ez alakok a korábbi korokhoz képest. Már kidolgozott a köldök, a térdkalács, a lábujj stb. Ezt az emberábrázolást aspektusos ábrázolásnak mondjuk. Általában a vésett relifeken áldozatot látunk valamelyik isten előtt (pl. Hórusz előtt). A jelenet értelmezése szerint ez az áldozás ( ez lehet száraz-étel-, folyékony-,füst-áldozat , vagy az élet kulcsa) az örökkévalóságig ismétlődik. A templomban 1860-ig több méter föld lepte a szobrokat, és a hatalmas fedett oszlopoknak csak a teteje látszott ki. Ekkor egy francia egyiptológus kezdte az ásatásokat. Itt kopt keresztények építettek agyagkunyhókat. A koptok más hitvilágban éltek, mint az ó-egyiptomiak, s rongálták is a relifeket. Kartusokból kivésték a neveket, a személyek arcát rongálták. Az ókori egyiptomi vallás nem a hiten, hanem kultuszon alapul. Ezzel szemben a kopt vallást a hit mozgatja, a "mono phizitizmus" (egy természetűség) Ugyanis Jézusnak isteni természete van. Kisebbségben ma is élnek Egyiptomban, Örményországban, Etiópiában, stb. koptok. Pápájuk Alexandriában él ( III Papa Sneuda). Visszafelé ugyanaz a konflis-cirkusz. A hajtónk gyorsan megtalált minket, s a végén csalódnia kellett, mert pénz nélkül váltunk el.
A hajó folytatta útját Esna felé zsilipelni. Dél körül értünk Esnába. 4 - 5 óra közötti zsilipélésre számíthattunk. Engedélyezték, hogy egy órára elhagyhassuk idegenvezető nélkül a hajónkat az esnai Thum templom megtekintésére. Ő volt a fazekasok Istene, aki az emberi lelkeket agyagból formázza .Hasonlóan hatalmas oszlopok, Isteneknek áldozatot mutató fáraók. Arab felügyelők nem nyüzsögnek, hagynak fényképezni. Érdemes volt megnézni. A város a muzulmán vallás központja. Legalább is a déli ima alatti hangorkánból erre következtettünk.
A Nílust 11 katarakta taglalja.(Víztorlaszok, vízesések) A biztonságos hajózást zsiliprendszerek biztosítják. Az első katarakta Asszuán, utána Esna jön.
Február 18.
A következő nap végleg elhagytuk hajónkat reggel 6 órakor. Indulás a Királyok Völgyébe. A napsugárzás komolyan érezhető. Hunyorgunk, azért is, mert néha homokot hordott a szél a sziklavölgybe. Kis vonat visz a sírokhoz. Jegyünk 3 sír látogatására jogosít. A XVIII- XIX..dinasztia tagjai nem építtettek maguknak piramisokat. Látványos síremlékekben remélték elrejteni kincseiket a sírrablók elől. Itt van egy piramis formájú hegy (El-Qova), s ez koronázza a Királyok Völgyét . Thutanhamon sírjába külön kellett fizetni (80 LE-t). Gyakran mutatták a TV-ben, de egyébként is teljesen üres, mindent az Egyiptomi Múzeumba vittek, így lemondtunk róla. Helyette III. Ramszesz sírját választottuk elsőnek. Az egyik legszebb, legnagyobb sír. Volt ideje kiépítenie,sokáig uralkodott. Egy rövid lépcsősor vezetett a sírhoz, s ez hosszú belső folyosóban folytatódik, sok-sok mellékkamrával. A falakat élénk színű képek díszítik Több helyen Hathor isten társaságában látható élénk kék koronával a fején. Kartusokban a neveikkel. Ezután I. Ramszesz sírja következett. Mély, meredek 90 lépcső vezetett az egyetlen kis kamrából álló, de talán legszebb sírhoz. Pechemre fényképezni akartam, s kibiztosítottam a vakut. Mielőtt leértünk volna a sírkamrába egy hatalmas tömör kő takarta a termet. Itt egy próba fényképezést kíséreltem meg, s villant a gépem. Nyomban egy marcona arab őr jelent meg, s elvette a fényképezőgépet. Nem sokat láttunk a kis terem csodás képeiből. Indultunk vissza a kegyetlenül meredek lépcsőn. A feleségem zilálva azt hajtogatta "infarktus közeli állapotban" "Ugye megmondtam, ugye megmondtam, stb., stb., stb." Hálásan gondoltam a gyermekeink Jézuskájára, hogy nem augusztust választotta utazásunk idejéül, mert akkor itt 50 C° körüli hőmérséklet van. Számolgattam mennyi valutánk maradt még, hány fényképet törölhetnek, milyen veszteségek érhetnek. Az előkerült idegenvezetőnkkel bementünk az irodába. Bent néhány őr forgatva a fényképezőgépem, silabizálták az ominózus képet. Kérdezték tőlem: mi ez? Akkor láttam , hogy a képet csaknem betölti feleségem hátulról. Végül a legenyhébb büntetést kaptam. Még egy belépő jegyet ( 50LE = kb.2000Ft) kellett vennem, s csak ezt a képet törölték. Itthon azért interneten megnéztem I. Ramszesz sírjának csodálatos képeit. Egészen más közvetlen közelről látni, különösen ha ezt "gondtalanul, fényképezőgépünktől megszabadulva" tesszük. Ezután se kedvünk, se időnk nem volt sírokat nézegetni. Ez a nap is jól kezdődött, pedig még hátra volt a java, hisz még 11 óra volt. Sajnos csak mutatták a Ramszeszeumot, éppen renoválták amikor mellette elhaladtunk. Pihenésképen közbeiktatták az Alabástrom Múzeum megtekintését. Bemutatóval egybekötött múzeum látogatás volt. Különféle anyagból készült emléktárgyak, vázák sorakoztak a polcokon. Talán a legérdekesebb a sötétben világító nagy gonddal kimunkált ajándékok voltak. Alkuba szálltunk egy alabástrom Hórusz szoborért. Végül ( a főnök hozzájárulásával) az első ár ötödéért megkaptuk. Az arab eladó a vétel után egy kis csokiért kunyerált még, mondván 3 felesége, meg sok kicsi gyereke van. A gyerekeire gondolva kezébe nyomtam egy tábla Mannert. Utána egy rövid buszozással megérkeztünk Hatszepszut halotti templomához. A látvány drámai hatású a mögötte levő sziklával, meg a hosszú felvezető úttal. Csodálatos építmény, nincs belső terem, minden fényképezhető. Másként nézi az ezeket a több ezer éves romokat, aki olvasta már az említett Dráveczky Zsuzsa egyiptológus, írónő"Asszony a fáraók trónján" regényét, amit éppen erről a fáraónőről írt. A relifeken a fárónő Puntba (ma Szomália) küldött tengeri expedíció képei(pl. mirhafát szállító munkások, stb.). Mennyezetét asztrológiai ábrák díszítik. A falakon a Halottak Könyvéből származó hierarchikus írások láthatók. Sajnos a trónon követője III. Thutmószisz mindent megtett, hogy gyűlölt nagynénje emlékét lerombolja, mert "jogtalanul bitorolta" azt a trónt, amit gyerek korától neki kellett volna elfoglalni. A fáraónőt ábrázoló szobrokat megrongálta, nevét a kartusokból kivésette. Az erős Nap sugarai meglátszott bőrünk színén. Feleségem orra is leégett.
Mentünk tovább a luxori templomhoz. Hatalmas oszlopok közt nagy embertömegben rohanva magyaráz idegenvezetőnk. Ahova mutat lefényképezem. Összeszedem gondolataimat, meg utánanézek interneten is a lényeges dolgokról. (Köszönet illeti a Wikipedia szabad internetes lexikont az információkért) A Nílus keleti partján látható az ókori egyiptomi templom együttes. Az Újbirodalomban a neve jelentése "déli hárem", amikor még a székhelyet Thébának hívták. A thébai három fő isten tiszteletére (Amon, Mut, és Honszu) III. Amonhotep idejében. Ekkor kezdődött 100m hosszú papiruszt utánzó formájú oszlopból álló oszlopsor építése. II. Ramszesz idején az oszlopsortól északra újabb oszlopokkal körülvett udvar épült, elé a templom új főbejárata, hatalmas pülónokkal. A templomig szfinxekkel szegélyezett sugárút vezet, mely egykor egészen a karnaki templomig ért, most egy iszlám templomig. Mint Ramszesz legtöbb építményét, ezt is a kádesi csata és Ramszesz más csatái ábrázolásai díszítik; később más fáraók is felvésették ide győzelmeiket. Az oszlopos udvar déli részének oszlopai közt Ramszesz hatalmas szobrai állnak, lábainál Nofertari kisebb szobrai. A nyugati kolosszus neve,"Az uralkodók Réje" ezt a nevet Ramszesz több kolosszusa is viselte. Előtte eredetileg Ramszesz két ülő kolosszusa, valamint két rózsaszín gránitobeliszkje állt. Az obeliszkek közül az egyiket 1835-ben Párizsba vitték, ahol a Place de la Concorde-on állították föl, a másik, mely több mint 25 méter magas, ma is Luxorban áll. Visszamentünk szfinxekkel szegélyezett úthoz. A csoport egy része ebédelni ment a Nílus partjára. Mi pedig egy kicsit körülnéztünk a városban. Bementünk egy tiszta, európai-szintű bazárba. Egyiptomi jellegű ajándékot, kendőt akartunk venni. Némi alkudozások után végül az eladó utánunk rohanva elfogadta ajánlatunkat. Busszal vittek a karnaki romokhoz. Már szürkülni kezdett amikor egy újabb rohanás a luxori templomromok ellenkező oldalán.
A fennálló egyiptomi templomok közül a legnagyobb Karnakban található Amon templom. Az épületegyüttes I. Thutmószisz kezdte építeni, majd később több király is bővítette udvarokkal és oszloptermekkel. Amon hitvese, Mut és fia Khonszu tiszteletére szintén épültek templomok. III. Ramszesz templom az Amon-Ré-templom nagy előudvarából jobbra nyíló temploma. A templom bejáratától keletre nyílik a szent kerületből az ún. bubasztiszi kapu. Itt található még Honszu-, Ptah-, és Opet- temploma. A Ptah templomkörzetéből a negyedik és ötödik kapu közt találták III. Thotmesznek a templom építéséről írt sztéléjét. Mut templomkörzetéből a legjelentősebb Honszupakhred temploma. III. Ramszesz temploma igen romos állapotban maradt fenn. A XXV. és XXVI. dinasztiák idején több kis magánkápolna is épült. Amon templom körzetében talajvízzel telt szent tó is található, ez a papok rituális tisztálkodásához biztosította a vizet. Északnyugati szegletében egy kápolnája áll, ennek föld alatti helyiségeibe olyan szövegeket írtak fel, melyek a napisten éjszakai alvilági útjáról és szkarabeuszként való újjászületéséről szólnak. Valószínűleg ezért hozták ide azt a hatalmas szkarabeuszszobrot, ami eredetileg III. Amenhotep halotti templomában állt. Itt hever egy Hatsepszut által állíttatott obeliszk piramidionja is. (meglepő, hogy utóda ezt nem rongálta.) A tótól keletre voltak a papok lakásai, délre pedig Amon szent ludainak óljai, ahonnan egy kőalagúton át tudtak kijutni a madarak a tóra. A szkarabeuszszobor mágikus jelentőséggel bír. Állítólag, ha 3-szor kerüli meg valaki szerencséje lesz, 5-ször boldog házassága, 9-szer sikeres gyerek, stb. A hatalmas szkarabeuszt kerülgető tömeghez mi is csatlakozunk. Már zsibbad minden porcikánk, így néhány kör után lepihentünk, s bevártuk a többieket. Késő este értünk a szállodánkba(Nile Palace Hotel). Másnap korán indultunk haza. Azaz a társaság fele repült haza, mert a többiek mentek Hughadaba a Vörös tenger partjára busszal( katonai konvojjal). Nem irigyeltük őket. Véget ért a hét, véget ért egyiptomi kirándulásunk, amit II. Ramszesz neve fémjelzett. Valóban nagy uralkodó volt 67 évi uralkodása alatt birodalmát növelte. Sok emlékhely őrzi emlékét, s ami legfontosabb ezek megmaradtak, nem rombolták le. A trónon már csak dédunokája követhette(a potenciális unokák nem élték túl). Az utolsó napi kísérőnk a luxori repülőtéren még nagyon sok jót elmondott II. Ramszesz -ről. Mintha 3200 éve semmi jelentős nem történt volna, talán még "a repülőtér alapjait is ő rakta le". Más látogatók ezt az utat legalább két hét alatt járják be, nyilván más anyagi feltételekkel. Talán 20 évvel ezelőtt jobban bírtuk volna ezt a megterhelést. A gyermekeink Jézuskájának akkor még egészen más ajándékozási szokásai voltak.
|
|
|
- március 30 2009 07:32:02
Kedves Molnár József!
Elolvasom, és majd visszatérek a véleményemmel.
Mai szólással élve: "nem semmi". Nekünk ilyen tartalmas, hosszú utazásaink még nem voltak, de nem is biztos,hogy lesznek.
Szóval, majd visszatérak!
Üdv.: Torma Zsuzsanna |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat,
Kelemen napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
