|
Vendég: 102
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_M
Visszaemlékezés a versekkel való találkozásomra
Nyolc éves lehettem,mikor először olvastam "Mama" című versedet.Elmém zsengesége még megszűrte a szavakat.Talán más értelmet is lopott bele.
A vers végén felnéztem és figyeltem Anyámat.
Fiatal volt és gyönyörű!
A kis falu,ahol éltem,nem tartotta fontosnak a könyveket.Könyvesbolt nem volt.Anyám mégis beszerezte nekem ezeket az édes kincseket.
Ha jól emlékszem;megrendelésre hozták neki.
Benedek Elek mesekönyvei sorakoztak az ágyam mellett.Bevallom,gyakran aludtam velük.
De a versed vajon,hogy jutott el hozzám?Erre sajnos nem emlékszem.
Pár évvel később,bácsikám könyvespolcán akadtam rá a kötetre,mely magában rejtette összes művedet.Boldog izgalom vett rajtam erőt.Nagyon akartam,hogy az enyém legyen!
Bácsikám kérésemre azonnal nekem ajándékozta.Azóta is kincsként őrizem.
Az évek során lett volna lehetőségem díszesebb kiadásban is megvásárolni,valamiért mégsem teszem.Én a régi,agyon olvasott könyvet szeretem.
Bácsikám egyébként olyan ember,kit az alkohol mámora nem nótára késztet,hanem szavalásra.Arany Jánost idézi ilyenkor.Még ma is megmosolyogtat.S én ilyenkor vele szavalok,s a régi ajándékára gondolok,mely életem legszebb tárgyi ajándéka!
Hát így kezdődött kedves Attila!
A te versed inspirált arra,-már kisgyermekként-,hogy magam is tollat ragadjak.
S bár úgy írni sosem fogok mint Te,de úgy hiszem;valami titkos kapcsolat köt össze veled!
2009.Rea |
|
|
- június 10 2009 16:09:54
Csak és kizárólag szakmailag.
Ha megszólítasz valakit, az okát domborítsd ki. Építsd fel úgy a megszólítottat, hogy imázsa legyen. Úgy mérd magad hozzá, hogy az elfogadható legyen. Ezen szempontokat nem tudtad nálam bevalósítani.
Át kellene jönnie a hitednek és alázatodnak az íráson felém. Túl rövid ahhoz, hogy láttass valamit is. Viszont a kettősség (ismereteim alapján csak sugalld és tudásom szerint megíródik bennem mint olvasóban) sem valósult meg.
Lehet, hogy azért vagyok ilyen érzékeny, mert kedvencem és példaképem József Attila emberileg és költőként is. Nékem olyan polihisztor.
A kép megvan nálam; Mama című verssel való viszonyod. Csak hát az kevés, ha nem látom, mit jelent néked. Magamnak azt tudom.
Amennyiben segíthetek néked, jelezd; Mihály |
- június 11 2009 09:56:28
Kedves Rea!
Nagyon szép a József Attiláráról szóló megemlékezésed, amelyben nevén szólítod Őt! Szerintem sokan írhatnánk azt magunkról, hogy "egy titkos kapcsolat köt össze minket Ővele!
Én sem kételkedem efelől! És persze, a "Mama" c. verse szintén feledhetetlen mindannyiunk számára.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- június 12 2009 11:54:29
Kedves Mihály!
Köszönöm figyelmedet.Értem mit akarsz...De!Szerintem egy költőnek az a legnagyobb dicséret,ha versét elolvasva ,kutatunk a többi után!S az,ha az Ő verse hatására kezdünk el írni!
Ha József Attila még élne és az utcán szembe jönne velem,én nem merném megszólítani,csak messziről csodálnám!Én ilyen vagyok!
Persze azért minden barátnőmnek eldicsekednék vele,hogy láttam Őt!
Szerintem,ha ezt a "levelet" elküldeném neki,-persze névtelenűl-megértené ,hogy mit jelent nekem!Én így hiszem!
Segítségedet is köszönöm!
Szeretettel:Rea |
- június 12 2009 12:00:00
Kedves András!
Egyetértek!Mindenki saját útját járja,tollát más ne fogja!Ezt már többször leírtam,s most örülök,hogy osztod véleményem!
Köszönöm.
Szeretettel:Rea |
- június 12 2009 12:02:56
Kedves Elonor!
Kiváncsi lennék rá,Te hogyan írnál neki?Írj!Szivesen olvasnám!!
Az én lányom is írogat,de még nem mutatja meg senkinek!remélem,majd egyszer olvashatom verseit!
Szeretettel:Rea |
- június 12 2009 12:06:26
Kedves Zsuzsanna!
Én komolyan úgy érzem,hogy meg van ez a kapcsolat!Amikor először olvastam verseit,úgy éreztem,hogy egyszer,valahol,valamikor már olvastam őket!!
Örülök,ha Te is így érzed!Köszönöm figyelmedet!
Szeretettel:Rea |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|