|
 Vendég: 116
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
nem vigyáztam rád,vétkeztem..
nem tudom,mit nem tettem..
csak azt érzem,sebeztem,véresen..
felfoghatatlan gyermekem kínja..
üvöltve zokognék,mert a fájdalom
ága lehúzza a földre,nem bírja..
hallgatnod kellene az anyai szóra..
s nem lettél volna "mostoha"..
buborékok ártatlan martaléka..
megmászhattad volna a magas hegyet..
ha szíved rugója leesett
nekem mutatod meg,segíthetek..
felkelünk, mire együtt megvénülünk..
addig felejtünk,s percenként békülünk..
nekünk-e világban van a helyünk..
nem megyünk arra,amerre megbotlunk..
kerüljük a végtelent,van még dolgunk..
ha néha sírva is,állás nélkül gyalogolunk..
a reményt magunkhoz édesgetjük..
közben minden mást elengedünk..
hatalmas szeretetünk,mindenkor megleljük..
a halálnak csókjával utat törünk.. |
|
|
- augusztus 20 2008 18:24:42
Szia!
Van, mikor feleslegesek a szavak. Számomra most ez egy ilyen pillanat. Csak újra olvasom és olvasom soraidat lassan, nagyon lassan.
Szeretettel  |
- augusztus 20 2008 19:46:03
Bevallom, hogy már én is többször olvastam a mai napon e mûvet és még mindig keresem a szavakat,
- sokadszorra is!
(...Mint egy léleksiralomház, ahonnan már nincs visszaút,
... - és ahol az Élethóhér végül elvégzi dolgát)
Minden sora végén ott a "miért"?
Louis |
- augusztus 20 2008 23:02:39
szomorú...és mégis olyan nagyon gyönyörû...ez nagyon fáj..ha már nem tudok tenni semmit...ha már csak az emlékezés ami maradt..és a megnem tett dolgok listázása... Nagyon szépen megfogalmaztad Gratula!Roni |
- augusztus 21 2008 08:38:14
Szomorú, de nagyon szép vers!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- augusztus 22 2008 15:45:22
mélyen köszönöm,jöttötök....
-Louis igen,minden sor vége egy kérdés,s lehet a miért is...
köszönöm mine |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
