Ûzött vadként bujkálsz a sötétben!
Ûzött vadként a némaság cseléded!
A sötétség a társad, õ az ágyasod!
Kit minden percben várnál, itt nem találhatod!
Húzd el a függönyt, lépj ki a fényre,
érezd melegét s járja át a szíved!
Ûzött vadból légy az, aki voltál,
szelíd, tiszta s gyengéd.
Hisz belül mindig az, maradtál!
