sétálgatok az erd?ben,
jobbra nézek, -Ácsi' !
széles fa odvában,
nagyszakállú bácsi!
kedvesen invitál,
befelé tessékel,
mindig ily szives,
az összes vendéggel...
sz?köcske bajárat,piciny el?szoba,
de lassan el?tünik egy csarnok oszlopsora...
leesik az állam,félve körülnézek,
minden csupa márvány,széles perzsasz?nyeg!
ez igen!-gondolom.ez aztán az élet,
kiv?lr?l picike,bel?l extra méret....
hogy teszi vajon ezt egy ilyen alak,
az erd? közepén áll,egy luxus remetelak...
Nagyon nagyon aranyos, és kedves a mesebeli versed!Várom én is a többit!
