|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Égen a fehért pamacsok,
Láthatatlanul cikázik köztük a szél,
S én csak fekszem,s imádkozom
Egy szebb örömteli napért.
Beszélnek a fák,mozgolódnak,
Kérgük ráncos,tele enyvvel,
Mind,mind látható szerelmes üzenettel,
Egyedül én,magányosan,szeretettel.
Leszáll a nap,s eltûnik a horizot alatt,
Várom az esti fényes csillagokat,
Kívánok közéjük egy hosszú utat,
Láthatatlan szárnyak emelnek fel.
Innen a magasból,csodás a táj,
Végre megtalált a boldogság.
Távolodom a Földtõl,
Meleg,fehér fény vesz körül. |
|
|
- augusztus 25 2008 15:21:28
Egy Ûr utazást mindenki megkiván,nekünk tul drága... maradjunk lábbal a földön,de a versed merész és jó. |
- augusztus 25 2008 15:24:15
Bocsánat,lábal akartam irni. |
- augusztus 25 2008 17:44:11
Szia Lilyen!
Olvasva a versedet, ez a részlet jutott eszembe a saját versembõl.
"A lélek leveti test-ruháját,
S oda fel, a fénybe száll.
Szabadon szárnyal, gondtalan.
Mindenütt csend és béke van.
Az idõ és a tér határtalan,
S repül benne boldogan. "
A versed ezt az érzést keltette bennem. Tetszett. Szeretettel: zsuzsu |
- augusztus 26 2008 16:17:56
nagyon köszönöm a hozzászólást
iytop-igyekszem a földön maradni |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
